Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 5-ös doboz

Ez azonban Petőfinek Emich által 1847-ben kiadott «Összes költeményei» 248-dik lapján olvasható, tehát nem ismeretlen, nem kiadatlan. Hogy az «V. Ferdinándhoz» e kiadásba föl nem vétethetett, azt az akkori czenzurai viszonyok tulbőven megmagyarázzák. Azóta a halhatatlan költő után, az általa megénekelt «jó öreg király» is ősei honába költözött, s Petőfinek az Athenaeum kiadásában megjelent költeményei gyűjteményébe több is fölvétetett a költő ama politikai szinezetü versei közül, melyek az ideig szinte nem voltak kiadhatók az említett ok miatt, mely ma már megszűnt. Ennélfogva nem találok most már okot, mely a vers további elrejtését menthetné. «Az olvasó közönség — a mint helyesen jegyezte meg a «Vasárnapi Újság» egy közelebbi számában Majláth Béla — érdekkel fogadja a mozzanatot, mely költészetünk ihlett apostolának leikébe látni enged.» — Arad, 1880. aug. 3. — Neumann Károly, nyug. lelkész.

E levél kiegészítéséül megemlítjük, hogy a fentebbi költemény nem volt meg Petőfi hátrahagyott kéziratai között. A boldogult Pákh Albert ismerte e költeményt, s többször emlegette : nem tudja hová lett Petőfinek V. Ferdinándhoz irt költeménye, melyet neki egykor fölolvasott. — Szerk.