Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz

Felvidék, mart. 18.(Tavaszi remények; tél; PetőfirőlJ Martius derekán vagyunk, itt van József* napja is, s a gazda jó eleve gondolkozott, milly nagy feladat megoldása várakozik reája, bizva a gyors kitavaszodásban, s a beál- landó kedvező időben, mellyek őt kecsegtető reményeiben, tervei kivitelében s csalhatlan kiszámításaiban istápolni fogják; de ime, kiben legjobban bizott, az idő t. i. melly váratlan vendégképen jővén, — elhalasztja ismét továbbra reményeit, terveit, kiszámításait. — Azt gondoltuk, miszerint e hó 11-én támadt nagy záporeső következtében, az utolsó téli majd két láb vastagságú jégtábláknak, s a hegyekről ugyancsak felolvasztott hónak alvidékre vándorlása után, — a mezei munkálatokhoz kell majd fognunk; azonban 11—-15. egy orkánszerü szélnek támadtával olly téli időre változott újólag légkörünk, hozván tömérdek menyiségü havazást magával, hogy a házak s más épületek fedelei szintén küzdeni látszanak terhével. — Sik földön átalánosan 2—3 láb- nyi magasságra, dombosabb helyeken a hófuvatagoké 4—5-re is tehető. Ez időt az észak-nyugati szél a dél-nyugatival felváltva idézte elő; mellynek adható azonban az uralkodási elsőbbség? miután égaljunk felette változó, azt bizton meghatározni, itt egyátalában nem lehet. Ennyit a meteorologia kedvéért. —

Voltak s vannak Eperjesnek is néhány emlékezetes napjai! — Midőn a „V. U.“ lapjaiban hazánk jeles s lángeszű költőjéről Petőfi Sándorról egyes adatok közöltettek; a nagy férfi iránti kegyelet kedvéért, hadd jusson a t. olvasó közönségnek tudtára azon ünnepélyes napja is a megdicsőült költőnek, midőn felső magyarországrai kirándulása alkalmával, Eperjesnek ős falait megjelenésével szerencséltette s emlékezetessé tévé. Egy júniusi napon vala ez (1846), a mint e hirről az iskolai ifjúság értesült „Petőfi Kerényi Frigyes (Vidor Emil) barátjánál megérkezett“, s csakhamar lett sürgés forgás az iv kólái ifjúság között, s midőn több barátja (ha jól emlékszem, Tompa is) ejs tisztelkedője egybegyült : elkészült azalatt a rögtönzött megtiszteltetési terv, melly fáklyás menetből, és az oda való zenészek magyar zenéjéből állott. Bo- dolay József, egy rövid de hathatós beszéddel fogadá a nagy vendéget az iskolai ifjúság nevében, mire Petőfi vigkedvüen olly formán válaszolt : „Barátim ! e szives s engem valóban meglepő megtiszteltetésök, éltem legszebb napjai közé tartozik, s ha egykoron a sárga halál macska zenéjével megtisztelend: akkor is e szép napomra fogok visszaemlékezni.“ — Mit harsány „éljenzés fejezett be. G. E.