Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz

Egy dolog azonban feltétlenül dicséretet érdemel és ez a könyvtári bizottság határoza­tának bátor őszintesége, amelylyel bevallja, hogy amikor a könyveket a Petőfi-házba transzponálja, azokat a képviselőháznál ille­tékesebb helyre juttatja. A képviselők maguk is bevallják, hogy ök illetéktelenek nemcsak könyvek olvasására, de könyvek bírására, könyvek egyszerű tulajdonjogára i®. Az önbe­ismerésnek oly ragyogó megnyilatkozása ez, amely talán reményt is nyújthatna arra, hogy. a javulás tartós lesz. A képviselő urak, miután nyilvánosan ünnepélyes határozat formájában megállapították magukról, bogy analfabétáik, talán mégis a javulás útjára térnek és lassacs­kán megszokják az olvasásnak nem is olyan túlságosan nehéz művészetét. Sajnos, az események még erre az optl- misztikius föltevésre is rácáfolnak. Mert «— mint értesülünk — a kópviselöház könyvtári bizottsága ugyanazon az ülésen, amikor önmai- gáról határozatilag konstatálta a betüiszonyt, egy másik határozatot is hozott. Ez a határo­zat szintén közlelkesedésben született és azt mondja ki, bogy nem vesznek meg egy zsidó vonatkozású nagy tudományos munkát. A műnek mindössze ötszáz korona volt 62 ára, de a képviselő urak ezt is sok alt ák, kimond­ván, hogy olyan tudomány, amely vonatkozás­ban áll a zsidókkal, egyetlen fillért 6em ét meg nekik. Nem akarunk itt arról beszélni, hogy a képviselők nem a maguk pénzét költik, nem a maguk költségén vesznek könyvet. Azt sem hozzuk fel, hogy ha zsidó adófizető pénzén ka­tolikus, protestáns és görög-keleti tudományos munkákat vásárolhatnak, lehetne egyszer öt­száz koronát juttatni egy magyar zsidó tudo­mányos műnek. Intelligens emberek számára csináljuk ezt az ru'jságot és azokat nem kell kioktatni a jogegyenlőség elemi fogalmáról, amivel a képviselők nincsenek tisztában. Még csak azt sem panaszoljuk el, hogy a huszadik századiban Kozép-Európában van egy törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom