Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz

„Adj öli atyám erőt szegény Emíliámnak, hogy az, a reá mért gyászos végzetet a hit ma- lasztjának segélyével csüggedés nélkül elviselhetvén, nekem adott szava beváltására elég erős legyen.

„Áldd meg Aradot. Áldd meg a szerencsétlenség örvényébe sülyesztett magyar hazát! Te ismered keblem érzelmeit, s minden lépésem tudva van előtted; ítélj azok szerint, s a reám várakozott siron túl engedj kegyes fogadtatásodba részesülhetnem. Ámen. Damjanics.“

Következik az aradi csata leirása 1849. február 8-dikán; némi tudósítás az akkori new-yorki magyar segélyegylet érdekében. (Erről második közleményemben fogok szólani.) Végre Török Lajos honfitársunk tudósítása, melyből megtudjuk, hogy a Lispenard-Stroet 41. szám alatt „Boardinghouse“-^ azaz: vendéglőt nyitott, hol minden magyar jól és olcsón étkezhetik.

A harmadik szám (november 4.) „Honfitársak!“ czim alatt lelkes feihivással nyitja meg hasábjait, melyben az itt levő magyarok felhivatnak az akkor kitörő félben levő török-orosz háborúban részt venni, hol, mint a szerkesztő mondja, alkalom fog nyílni a boszura. De e felhívásnak eredménye igen csekély volt. A „Koszta-féle ügy“-ből — mi úgy látszik a szerkesztő kedvencz tárgya volt, itt is kapunk egy hatalmas adagot. A „Szépirodalmi Csarnok“ sem tartalmaz eredeti munkálatokat. Petőfi ,,Honvéd“-je, egy névtelen „Az őrt álló“ c*zirhü költeménye és „Hazánk szabadságának vértanúi“ czimü közlemények a legérdekesebbek. Ez utóbbinak fő személyei: Széki Teleki Blanka grófnő, Lövői Klára és Bernvallner Erzsébet, kik a magyar forradalom alkalmával kitüntetett hazafias buzgalmukért, felségsértési súlyos váddal terhelve a III-ik cs. k. hadsereg parancsnokság által 1849. julius 1-jén, és pedig Teleki Blanka grófnő 10 évi, Lövei Klára 5 évi várfogsággal büntetettek, mig Bernvallner Erzsébetnek büntetésül csak a vizsgálati fogság tudatott be.

E lap utolsó oldalán azon szomorú hírrel lép a szerkesztő olvasói elé, hogy miután az itt lévő magyarok figyelme inkább az Európában meginduló csatározásokra, mint e lapra fordulnak, s eddig csak is 60 előfizető jelentkezett, ez pedig nem elég a vállalat fenntartására, tehát kénytelen előre is engedelmet kérni, ha e lap a kitűzött rendes időben nem találna megjelenni, mivel mind az anyagi, mind a szellemi kiállításról mindeddig egy maga volt kénytelen gondoskodni. S tekintetbe véve az itteni viszonyokat, valóban csak elismeréssel és bámulattal kell viseltetnünk a lelkes és buzgó szerkesztő iránt.