Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz

barer el}’irodalomnak is dicséretére válnék. így Vörösmarty tekintélyével támogatta saját válla­latát, a mely aztán dús kamatokkal együtt térí­tette meg előre kifizetett kisded tőkéjét. Egyébiránt Petőfi némi önállósággal járt el a segédszerkesztésben. Többször kisért jegyzettel egy-egy közleményt saját neve alatt. E jegy­zeteket valószínűleg a lap korrigálása közben irta, helyeselve az illető közleményt, vagy sú­lyosbítva a szerkesztő vádjait. Ezeket az apró jegyzeteket mutatjuk itt be, némi felvilágosító magyarázat kíséretében. 1845. elején jelenté a Pesti Divatlap, bogy a pápai tanuló-ifjuság magyar önképző-társulata által kiadott «Tavasz» czímü zsebkönyv mind benső tartalmával, mind csinos külsejével meg­lepte az olvasókat s óhajtá, vajha minden ma­gyarországi főiskola növendékei kötnének ily szép koszorút a haza oltárára. E zsebkönyv, tud­valevőleg, Petőfinek néhány ifjúkori kisérletét is fölvette s ezért fejezi ki most köszönetét a se­gédszerkesztő : «Köszönet a papai képző-társulathoz Mit eddig a pápai képző-társulat néhány tagjainak irántami jó­akaratjáról hallék: most szerencsém van azt tettleg is I bebizonyítva láthatnom. A fentisztelt társulat kiadván «Tavasz» czimtí zsebkönyvét, szives volt iskolai gya­korlatimat saját nevem alatt oda iktatni, most, évek múltával. Fogadja tehát alázatos köszönetemet a tisz­telt társaság e lovagias, gyöngéd tettéért, irántai há­lából, a «Tavasz» második füzetébe majd összesze­dem katona-koromból megmaradt alexandrinus ver­seimet, úgy hiszem, szívesen veendi a t. társulat, miután azok még rosszabbak, mint melyek most ! jelentek meg. Petőfi.# (Pesti Divatlap. 1845. 5. sz.) E köszönet hangja azonban, mint látható, nem valami hízelgő volt a társulatra nézve. Azért az ak­kori jegyző: Sz .......... L. hivatalosan értesíté a s zerkesztőt, hogy a «Tavasz» czímü zsebkönyvet egyes vállalkozók szerkesztvén, Petőfinek nem volt oka az egész társulatot vádolni, hogy az ő tanulóköri verseit is bele iktatták. Mire Petőfi csillag alatt ezeket irta: «Mintha bizony a «Tavasz» kiadói nem volnának a társaság tagjai! ... ha oly gyöngédtelen akarnék lenni, mint a mily gvöngédtelenságeket tapasztaltam magam iránt, igen szép fölvilágosítást fognék ad­hatni. Petőfi» (Pesti Divatlap. 1845. 10. sz.) Egyszer meg a Pesti Divatlap támadást in­tézett a Nemzeti Kör tánczmulatsága ellen s idegen szellemmel vádolta azért, mivel a táncz - renden kilencz táncz közül csak négy nemzeti volt kitűzve. Erre a rendezők nyílt levélben vá­laszoltak ugyanott, védve nemzetiségöket s el­mondva, hogy, habár a táncz jobbára idegen volt is: a társalgási nyelv majdnem kizárólag

Next

/
Oldalképek
Tartalom