Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz

„Ijedtsége nem engedte, hogy bővebben tudakozódtam volna, ki által utasittatott hozzánk. Elhelyezéséről gondoskodtam, s mivel a ház, melyben akkor laktunk, bizonyos egyéniségek miatt nem volt egészen biztos — visz- szatértemig közel lakó jó ismerősökre bíztam. — Ide menve említette, hogy még Vörösmarty és Lendvay is utána jőnek.

„Vásárlásaimat végezvén a piaczon, haza mentem, s férjemet küldöttem vendégünkért, midőn ez betoppan, saját szavai szerint nem lévén bizalma ismerőseinkhez, s nálunk is mindig remegett. Hogy bizalmát megnyerjem, mellék-szobánkat nyitottam fól számára, s megnyugtatására harmadfél éves fiamat adtam biztositékkép társalgásába. Megértett s nyugodtabb lett; férjem pedig távozott, s ismerős lelkeseket igénybe véve, 10 pfrtot, nehány pár fehér ruhát, nyakkendőt s több csomag szivart gyűjtött számára. Majd rövid ebédünket költöttük el, mely fölött egy költeményt olvasott el, s azután mivel Győrött veszélyesnek látta, ajánlatunkra özvegy gr. Zsigray Lázárné ő nagyságához utazott Győri Szemerére.“

„Utasunk e czimzett urhölgyhöz csakugyan bekopogtatott, s Petőfi Sándorul mutatván be magát, a legszívesebben fogadtatott, s óvatosságból a kerti házba szállásoltatott, s szolgálata nem a cselédségre, hanem egy megbízott ottani lakosra bizatott. Két napi itt tartózkodása alatt elpanaszolta sanyarú bujdosásait, emlegette nejét és családját, bejelentette Vörösmarty és Lendvay érkezését, kik azonban nem jöttek el; beszélt a Bakonyban tartózkodó fegyveres bujdosókról és sck egyéb akkor időben könnyen hitelt talált dolgokról. Itt tartózkodása alatt meglátogatta Posszert tanár ur, s fehérnemüeket hozott utána Győrből. Kijavíttatván fehérneműi és vászontar szny áj a, melyben egy huszárdolmány is volt, harmad nap útra kelt, s a grófné által fogadott kocsin szállíttatott Kajáron át Surr felé. Kocsiját azonban a kajári határban megállítván, batyuját nyakába vette, s a kukoriczák közt eltűnt.

Hosszabb ideig bolygott az ál Petőfi a Bakony mentén, mig végre születése helyén, Téten megállapodott. Itt találta 1851-ik év nov. 16-án Posszertné asszonyság Hőgyészből Győrbe utaztában, jól megviselt ruhával és átlyukgatott kalapban. Itt ismert rá gr. Zsigrayné gonddal ápolt vendégére, hogy későbbi szemtelenkedésénél a csalót kiverethesse.

Ez az ember később szülőhelyére internálva is lett, miért ? azt nem tudom, de igen, hogy a téti vendégfogadóban, mint mindenes és semmi, irgalom utján ette kenyerét. Múltja nyilatkozataiból Ítélve, homályos jelleme a tökélyre vitt képmutatás volt.

Ez és ilyen volt a Kápli Lajos ur által Ménfőig kisért, innét Győrig Posszert Ferencz tanár úrhoz utazott Petőfi ; neve : Sarlay, máskép foglalkozása után, „selyem-takács“ melléknéven is ismerős.

Ha Kápli ur erős hite szembesítés által megingatható, módot erre is tudok, mert a csaló 1860-ban pénzhamisitásbani részvét miatt elfogatván, Bécsbe szállittatott, s holléte a rendőrség, vagy a büntetőtörvényszék által megtudható.“

Az itt közlöttek Posszert Ferencz ur, Posszertné asszonyság és özv. gr. Zsigray Lázárné nyilatkozatai és saját tudomásomon alapulnak, s köztudomásra hozásukat kötelességemnek tartottam. *) Szilvásy

*) Köszönetét mondunk Szilvásy urnák, a „Győri Közlöny“ érdemes szerkesztőjének e felvilágosító soraiért s az egész magyar közönséget érdeklő ügyben tett fáradságáért. A mint sejtettük, úgy van. Adatgyűjtő kutatásaink között — mint olvasóink tudják — egyetlenegy ember állott elő, ki nyíltan bevallotta, hogy ő maga személyesen látta Petőfit az 1849-i erdélyi hadjárat bevégzése után. Ezen egy ember is minő vastag tévedésnek volt áldozata! A Petőfi életben léte mellett tanúskodni akaró vallomások között ezen legnagyobbés méltó figyelmet gerjesztett állítás is összedőlvén; bizvástbefejezhetjük ezúttal adataink gyűjtését, bár számos levél birtokában vagyunk még, melyek azonban újat nem mondanak s csak az eddigi eredmények megvitatását tartalmazzák. A közzétett 40 levél tartalma napnál világosabbá teszi Petőfi elhunytál; a jelen nemzedék feladása most : a költő emlékének megörökítései Szerk.