Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 4-es doboz

Azonban a Vasárnapi Újság mult évi és idei folyamában közlött adatok és ezek megjelenése óta tett nyomozások után, mindazok megnyugtatására, kik előtt Petőfi életben létéről nyilatkoztam, s kik ennek közlésére felhivtak, szükségesnek láttam, az igazság érdekében épen most nyilvánosságra hozni, hogy az én állításom tévedésen alapult.

, Azon kör, mely velem együtt édes érzések között hitte, miszerint nagy költőnk még egyszer felemelt fővel fog járni közöttünk, énekelve az áldott hazáért s szeretett szabadságért élni s halni kész honfitársainak népszerű dalait, mint 1848-ban, a mikor azok hangja villámsebességgel járta be a két magyar hazát, és föllelkesített minden magyart a Lajtától Erdély végső határáig, a Drávától Mármaros utolsó bérczéig — remélem, megbo- csátand, ha meggondolja,,hogy : tévedni emberi dolog. E gyengeség emberi természetünkben rejlik. Életkorunk, remünk s műveltségünk nincs az alól kivéve, mert mindnyájunk felett egy lélektani törvény uralkodik. A mint tehát egyik, úgy a másik ember is tévedhet ítéletében, és az egyéniségek fölismerésében.

Itt eszembe jut, s hiszem, hogy sokan vannak még, kik reá emlékeznek, mert nem nagyon régen volt, hogy midőn az 1848-ik év előtti időben, akár polgári, akár községjegyzői állásomhoz kötött kötelességből, Biharvár- megye házánál Nagyváradon megjelentem, az őrök egy tekintélyes táblabiró P. L. helyett nekem tisztelegtek; ismerőseim s jó barátaim élczeikkel mindaddig csipkedtek, mig őket az őrök tévedéséről fel nem világositottam.

Számtalan ehhez hasonló példát lehetne fölemlíteni az életből; azonban nem kivánom azzal untatni a t. szerkesztő urat, csak azt jegyzem meg, hogy Kápli Lajos lelkész urnák a Vasárnapi Újság f. é. 6-ik számában megjelent közlése aligha tévedésen nem alapult, mint az én állításom. — KocsárMihály, Kis-Kereki község választott jegyzője.

(Ismételjük, hogy nekünk ez teljes meggyőződésünk s nem kívánhatunk egyebet, mint hogy ön példája az illető lelkész ur véleményének meg- igazitására is hasson — vagy teljes bizonyitékokkal szolgáljon a közönségnek. Az igen könnyen meglehet, hogy Kápli ur — mint ön is hasonló esetben — első pillanatban, sőt az egész rövid találkozás alatt, szentül hitte Petőfi ugyanazonságát, s hogy később, főkép ha tapasztalatát meghitt barátaival már közölte is, e hitétől megválnia nehezére eshetett; de most, miután a dolog nyilvánosságra került, s a históriai igazság forog szóban, az elhunyt költő iránti kegyelet s a nemzet figyelő részvéte iránti tisztelet megkívánja és teljesen kimenti, ha tévedésünket őszintén bevalljuk. Kocsár Mihály községi jegyző urnák köszönetét szavazunk elfogulalatlan és lemondó közléséért, annyival inkább, mert e hazában még csakugyan vannak, kik azon dicsőségről, hogy a költővel találkoztak, miután egyszer el találták valakinek beszélni, nehéz szivvel tudnak lemondani. Már pedig a história itélő- széke előtt a hamis tanukra nézve nem lesz kegyelem. Szerit.)

XXXVI. A „Magyar Sajtó“ tudósítása.

(Azon levél, melyet a „Magyar Sajtó,“ mint írja, hitelt érdemlő kezekből kapott, tökéletesen megegyezik azon tudósításokkal, miket eddig lapunk hozott Petőfi haláláról s megerősíti a kutatások eddigi eredményét. Nézetünk szerint addig is, mig a fölmerült egypár ellenkező állítást még teljesen megczáfolhatnánk.e levél tartalmának szellemében történhetik végleges megállapodás. A levél következő) ;

Fejéregyháza, febr. 21.

Egy idő óta sokat Írnak a lapok szeretett nemzeti költőnk Petőfi Sándor hovalettéről, s vonatkozva ön becses lapja 38. számára, nem mulasztha-