Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 3-as doboz

(Kossuth s Petőfi) s az akadémiáról Pulszky Ferencz által lapunkban tett állításokra reflektál Gyulai Pál a Főv. Lapok-ban s elmondja az ismert adatokat arról, hogy mind Kossuth, mind Petőfi miért nem voltak tagjai az akadémiának. Azt azonban Gyulai nem mondja, s igy elmondjuk mi, hogy bizonyára Kossuthra nézve is áll az, hogy az ő dicsőségéből nem hiányzik semmi; de ő hiányzik az akadémia dicsőségéből. Majd fogunk erről zólni többet, ha az akadémiai választások lesznek a napirenden ; most egyedül Kossuth iratainak mostani megjelenésére utalunk.

Gyulainak szólva, követnünk kell az ő rossz szokását s kis utóiratot csatolunk sorainkhoz. Gyulai fennakad azon, hogy Pulszky »az akadémia középszerűségéről« szól s azt mondja, hogy épen a Pesti Naplónak, melyben »Pulszky az akadémiát becsmérli«, »sokkal több politikai súlya volt, midőn az akadémikus Deák, Kemény s Csengery Írták vezérczikkeit.« iSzinte elérzékenyedünk a Gyulai által irántunk tanúsított figyelem miatt Hogy Gyulai csak velünk törődik s tőlünk nem látja sem az országgyűlést, sem az országot, mely politikai súlyából valóban vesztett, mióta az »akadémikus Deák« nincs az élők között ! De minthogy Gyulai csak velünk törődik, lehetetlen neki köszönetünket ki nem fejezni azon, bizonyára meg nem érdemlett, kitüntető eljárása ndatt, hogy ő, a kitűnő, részrehajlatlan és igazságos kritikus, a Pesti Napló mai íróinak megítélésére, a mértéket Deák Ferencztől veszi. Természetesen, nem taglaljuk a felállított hasonlatot, csak Gyulai aggodalmait akarjuk eloszlatni, azon biztosítással, hogy a Pesti Napló, Deák Ferencz éltében sem volt oly olvasott és elterjedett, a minő most s ha számba veszszük, hogy Gyulai Pál, »az akadémikus«, m a csak akadémiai szubvenczió mellett szerkeszthet folyóiratot, majdnem azon ötletre jutunk, hogy a Pesti Napló mai sikeréhez tán hozzájárul az is, hogy azt, részben, »nem akadémikusok« írják.