Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 3-as doboz

»A régi hivatalok nevei megmaradtak. Mindenütt nagy csönd vala. Az ifjabb polgárok mind az actiumi győzelem után születtek, az öregek is többnyire a polgárháború alatt. Hányadik élt még, a ki a közszabadságot látta? (Quotusquisque r e H- quus, qui rempublicam vidissset?) És megváltozván igy az álladalom sorsa, sehol semmi nyoma többé a hajdani romlatlan népjellemnek! Mindnyájan, kivetkőzve az egyenlőségből, a fejedelem nyilatkozataira figyelőnek. (Nihil usquam prisci et integri moris; omnes, exuta aequalitate, jussaPrincipisaspectare.) Mig Augustus erőben volt, magát, családját és a békét föntartotta. De mihelyt vénsége s nyavalyáskodása gyöngíteni, s életének végét jelenteni kezdték, uj remények nyíltak.Néhányan a közszabadság élőn yeit kezdték fejtegetni: de minden siker nélkül. Sokan féltek a háborútól, s mások háborút óhajtottak. De a legnagyobb rész a leendő uralkodóról beszélt, s különféle gyanitgatá- soknak kürtölésével bíbelődött. Ezen és efféle beszédek közt Augustus mind rosszabbul lett Alig lépett Tiberius Illyricumba, máris anyjának sürgönye által visszahivatott. Azonban soha sem tudatott ki eléggé, hogy vájjon a visszatérő Tiberius Nolában Augustusi élve vagy halva találta-e? Mert Livia házat és utakat kemény őrizettel zárva tartott. S eközben a népnek mindig megnyugtató hírek adattak ki, mig csak minden készen nem volt, amit a körülmények kívántak. S ekkor Augustus- nak halála és Tiberius Nerónak hatalomra lépése ugyanazon egy hir által tétetett közzé. S az uj kormánynak első tette volt az árván született Agrippát kivégezni. Midőn a centurio, katonai szokás szerint jelentést tőn, hogy a parancs végrehajtatott, Tiberius feleié: »0 parancsot nem adott, s a tényről a tanács előtt számolni kell.« Ezt Sallustius Crispus, ki a titokról tudott, megtudván, inté Líviát: »Ne engedje családjának titkait, meghittéinek szándékait és a katonák szolgálattételeit nyilvánosságra hozatni; s ne legyen maga Tiberius az, a ki az egyeduri kormányzat erejét maga gyöngítse az által, hogy mindent a tanács elé terjeszt; mert az uralkodás csinyja hozza úgy, hogy a számadás sohasem üt ki jól, ha az sokaknak, s nem pedig csak egynek terjesztetik eléje.« (N e arcana domus, ne consilia amicorum, ministeria militum ne vulgarentur: neve Tiberius vim principatus resolveret, c u n c t a ad senatum vocando. Earn conditionem esse imperandi, ut non aliterratiocon- stet, quam si uni reddatur.)