Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 2-es doboz

Arany János harmadiknak áll a triász­ban. Betetőzi és megkoronázza a regenerátió nagy müvét. Géniusa uj ösvényen halad, s megteremti a nemzeti épost. Ha Petőfi leginkább a nép kedély világát tükrözi vissza, Arany János költészete az össznemzetet karolja föl, a maga honalkotó nagyságában, államot teremtő erejében. Visszamegy a nemzeti monda, hitrege forrásához, leikébe veszi j történetünk dicső mozzanatait, s mondábó és törté- ! netből construál oly nagyszerű epicumot, mely iro­dalmunkban uj korszakot kezd. Arany János a m a- gyar lovagkor dalnoka. T o 1 d y j a odaillik Percivál és Koland mellé. Arany előtt már több kisérlet történt a nemzeti épos terén, de nem sikerülhetett egysem, először a feladatnak nagysága miatt,mely igazi lángészt,teremtő géniust követelt, másodszor azért, mert a felfogás hi­bás volt. Legnagyobb és legfigyelemre méltóbb ki­sérlet Vörösmarty tói a »Zalán futása.« Eb­ben bámulatos költői erő buzog, megragadok a rész­letek, pompás a nyelv,— de attól, hogy nemzeti épos legyen, messze áll. Nincs határozott nemzeti jel­lege, — hősei mintegy generalisálvák, — épen úgy lehetnének rómaiak vagy görögök, mint magyarok — — s amint a tartalom nem a mi husunk-vérünkből való, akép a f o r m a is idegen. A classicus hexame­ter maga félig lehetetlenné tette Vörösmarty törek­vését. Ugyané tévedésbe esett CzuczorésHor- v á t h, a kik különben, mint költők, Vörösmarty val egy napon nem is említhetők. Arany János bámulatos genieje a tartalomhoz a nemzeti formát is megtalálta, illetőleg újjá te­remtette, mert a forma meg volt régi költőink­nél. A durva, darabos anyagot alkotó keze pompás szoborrá faragta s megtestesítette benne a nemzeti épost, halhatatlan mintát állított föl a késő utódok­nak. Arany János egyéniségéből semmi sem hiányzik abból, a mi nagy epikust teremt: a magasan szár­nyaló költői tárgy.asság, (objectivitás) a jellemző ké­pesség, a múlt idők mély átértése, bizonyos ős, eredeti naivitás a kifejezésekben s a nemzeti nyelv oly tökéletes ismerete, oly gazdag, oly tősgyökeres használata, hogy ebben a tekintetben nincs hozzáfog­ható költőnk. Arany epicai egyénisége az Atilla-trilógiában culminál, melyből még csak az első rész: Buda ha­lál a jelent meg. Irodalmunk örömujjongásba tört ki, mikor e mü — csaknem váratlanul, hatalmas üs­tökös módjára — feltűnt egy akadémiai pályázaton. Mindenki érezte, hogy az első nagy nemzeti épos meg van alkotva. S csodálatos, hogy a magyar épen a 19-ik században jutott e szerencséhez, mikor más nemzeteknél az epicai elem elenyésző decadenceba indult s általában nincs meg az epicaihoz megkiván- tató légkör. Később Anglia is hasonló példát muta­tott. Tennyson, a Tafelround lovagjaival, valami­vel Arany után következett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom