Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 2-es doboz
nek, még akkor is megmarad minden hibájuk, melyek a szobor felállítását lehetetlenné teszik. Hiányzik ugyanis mindkettőnél az építészeti környezet, szabálytalanok, a mit szűk terjedelmük még föltü- nőbbé tesz és mindehhez a Heinrich-féle ház előtti tér dűlő, a minek nivellirozása tetemes összeget vesz igénybe. Ez esetben a szobor környezetét képző parkba három négy lépcső vezetne fel a görög templomtól, tehát az okból, meg azért is, mert ciak a görög templom képezheti a hátteret, a szobrot arcz- czal a Duna felé kellene helyezni, a mely helyzetnek bizonyos engedékenységgel megadhatjuk azt az előnyt is, hogy a park hosszasabban elnyúló része ép oly hatálylyal födözi a szobor baloldalát, amint födözi a jobbat a Heinrich-féle ház. Csak igy állíthatjuk, állitsuk tehát ide Petőfi szobrát. Vaijon mit leszünk teendők ez esetben Eötvös szobrával a Stein féle ház előtt ? Azt nem tekintve, hogy Széchenyi szobra már áll az akadémia előtt és igy ellentétben Petőfivel, azt kívánja, hogy vele szembe nézzen, de ezt kívánja a Stein féle ház is, mert mint olyan, melyen legalább stylltörekvés nyomai láthatók, inkább és egyedül képezheti az épité= szeti hátteret, mint a Lloyd épületnek kilyuggatott falai. Petőfit a talaj és a görög templom arczcz?! a Duna felé kívánja és a symmetria Petőfivel azt követeli, hogy Eötvös is igy helyezkedjék, de ezt meg Széchenyi és a Stein ház nem engedik. így bonyolítja a hálás utókor „Karthausi« íróját még holta után is megoldhatlan ellentétek tömkelegébe. Ez volt Eötvös végzete mig élt, e végzete üldözi Ízléstelenségünkben ma is. Ezeken kívül Eötvös Bzobrának, vagy bármely szobornak felállítását helyesen kizárja már maga a Stein ház előtti tér túlságos kicsiny volta, melyet nem kárpótolhat semmi park vagy lombozat, úgy hogy például ha megengedhetnék is Eötvös szobrának a disbármoniát Petőfi szobrával, nem tűrhetné el Szemünk soha, hogy a szobor baloldala teljosez födezetlen maradjon, mert az az egy sor gömbákácz bizony nem ellensúlyozza a félszeg helyzetet, sem architektonikus környezetet nem képezhet. Parkban, lombok közé monumentális szobrokat elhelyezni, ez a legújabb divat, ebben is a mindent átölelő, összehalmozó, de vajmi keveset megoldó modernismusra és egy vastag félreértésre ismerünk. A renaissance nagy tisztelője volt a természetnek, Siívius (II. Pius pápa) emlékirataiban például
