Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz

Költéss-irtdalmuak jelen állapota ayelvéueti tekiatetben — ciimu tárciaeiikkre.

Lapunkban nem rég egy czikksorozat jelent meg ily czim alatt : „Költész-irodalmunk jelen állapota nyelvészeti tekintetben.“

A czikksorozat sok helyest foglal ugyan magában : de talán némelyekben túlságosba felesleges szigort követel. Eszmecsere előmozdítására, gondolkodás serkentésére voltak irva a czikkek, — • mint’ maga szerző mondja, nem akar ítélni, csak véleményt mond.

A versirás dolgában többek közt szerző dicséretes szigorral követeli ugyan a nagyobb műgondot; de talán a helyes és megengedett szabadság rovására.

Ő lapunk jul. 3.'-ki számának „Tárezá“ jában a magyar költői nyelvezetről oly véleményben van, hogy az magasabban állott Kazinczy, Berzsenyi, Kölcsey stb. korában, mint jelenleg. Indirect megrovás foglaltatik a czikkben az as sonance ok használata ellen. „Akárki mit mondjon — olvassuk ott — igaz marad az örökké, hogy csak az tökéletes, jó cadentia, hahcgy a végső szótagok minden betűi nemcsak csalókán, de voltaképen is tökéletesen inegegje3aek és egybevágnak/^**'“9*

Szej^iPtovábbá nem ismer tökéletesebb rime- 0 v á c s Józsefnél (s csodálatos, hogy még 'sem volt oly jeles költő, mint Petőfi, s olyan sem, hogy ismeretessé tegye magát a nagyobb közönség előtt.) |Idéz is tőle, egy „Csitt rablán- czok bilincsi“ stb. sorpárt; dicséri Csokonainak „Liza és taszliza“-féle rímeit.

Czikkiró többi megjegyzései olvashatók nevezett Tározónkban. Ennyit előre bocsátani szükségesnek láttuk az alábbi vers magyarázatául, melyet egyik jeles költőnk, a czikkiró szabályai szerint irt válaszul.

~W It 1 it fii 9E