Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz
Ha tehát a felfogás szerint, mely kétségtelenül szépészeti kategória, lényeges és félreismerhetlen különbség mutatkozik a népies és nemnépies költemények között : nem fogjuk állíthatni sem azt, hogy „a költészet, az aesthetika szempontjából a népies költészetnek semmi értelme sincssem azt, hogy „a „népies“ szó alaptalan;“ sem azt, hogy „A r a n y jellemzésére a „népies“ nevezet üres szó.“ Mellözzüs azon állítást, hogy „se tárgy se forma tekintetében nincs különbség a népies és nemnépies költészet közöttmert egy részről mind a népies mind a nemnépies költészetet müköltészetnek valljuk, s ennélfogva magát a népköltészetet szorosan különválasztjuk a népies müköltészettől; másrészről pedig mind a tárgyat mind a formát csak anyagnak vehetjük a költői felfogáshoz képest, mely azokba szellemet lehel, — miután ugyanazon tárgyat (p. o. Toldi Miklóst) ugyanazon formában (p. o. beszélyben) lehet népies, de lehet nemnépies felfogással is előadni. A tárgy és forma miatt hát nem fogjuk állíthatni, hogy a népies költőt csak az jellemzi, hogy „nem Írja le müveit, hanem elénekli s a nép eltanulja tőle,“ — és pedig annál kevésbbé, minthogy a nép eltanulhat nemnépies dalokat is, és danol olyakat is, melyekben költészet sincs (mit az obscoen pórversek bizonyítanak), mig viszont valóságos népies költemények nem mennek át a népbe s azért mégis népies költemények maradnak (mit nagy valószínűséggel állíthatni Arany „Toldijáról is). Ha már most megteszszük a különbséget népies és nemnépies költészet között, megteszszük pedig a költői felfogás szépészeti szempontjából : nincs ok, hogy ezen szempontból „polgári“ költészetet is külön- ! böztessünk meg, mert az aesthetika nem politika, s a népies és nemnépies költészet közötti különbséget nem a rang, de a felfogás különbsége határozza meg (a „polgári“ felfogás pedig maga már vagy népies vagy I nemnépies lesz). Felesleges volna e tárgyat részletesebben fejtegetni, midőn a feladat nem lehetett egyéb, mint megmutatni, hogy népies között a költészetben csakugyan van lényeges különbség. Engedje meg azonban Salamon ur, hogy még ezenkívül két észrevételt tehessek, melyek j egyébre vonatkoznak. Egyik észrevételem az, hogy midőn a „Szépirodalmi szemlé“röl és „Toldi“ról beszél, nem szolgáltat igazságot T o 1 d y n a k. A „szépirodalmi szemle“ fő munká- kásainak Erdélyit és IIenszlmant mondja; pedig azon folyóiratot nem Erdélyi és Henszl man, hanem E r dó 1 y i, H e n s z I m a n és Toldy alapították, és tartották fen úgy anyagilag, mint szellemileg. A bírálatot is Arany „Toldijáról (mit Salamon urEr- d é 1 y i n e k tulajdonit) Toldy irta. (A 15 aranynak 20 aranyra kikerekitését is T o 1 dy indítványozta.) Igen helyesen cselekedett S a 1 a m o n ur, hogy elődeit és egykorúit nem akarta ignorálni, — s ezért iménti észrevételem csak tényigazitás, kiegészitésképen járul az előzményekhez.
