Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz
„A költészet, az aeslhetika szempontjából a népies költészetnek semmi értelme sincs.“ (B- H., jul. 12.) Meg alább : „Se tárgy se forma tekintetében nem látván különbséget a népies és nem népies költészet közt, nem marad fen egyéb a népies költő jellemzésére, mint az, hogy ez nem írja le müveit hanem elénekli s a nép eltanulja tőle.“ (U. o.) „A „népies“ szónak alaptalanságát akartam kimutatni.“ CB. H. jul. 13.) „Arany jellemzésére a „népies“ nevezet üres szó.“ CU. 0.) Salamon urnák kezében van Arany „Toldi“-ja, és tagadja a népies költészetet. Nyissuk föl csak e köny- j vet. íme rányitunk a 142-3-dik lapra *). Épen beszéli a ! király Toldi esetét, s György csínyail említve, mondja: „Tudom minden csínyát, mert végére jártam; Azért most szemébe mondom neki bátran: Árván maradt öcscsét parasztnak nevelte“. . . . stb. Néhány sorral alább pedig folytatja, Györgyhöz fordulva: „Nem úgy van, Toldi György ? De úgy van ! A király Minek volna, ha nem tudná,kimitciinál?“ | Aztán a király kegyelmet adván Miklósnak, az köz embernek ajánlkozik a királyi seregbe, mire a király így válaszol ; — „Ne légy olyan gyermek; ||Hogyan vennélek én hitvány közembernek?“ stb. «oldván pedig derekáról a „nagy czifra rezes kardot,“ Bklósnak nyújtja , mondván; „Kösd fel nesze!“ ■ Nem tudja-e Arany, hogy a királynak épen nincs «ksége bátorságra, hogy Toldi Györgynek valamit winébe mondjon ? Nem tudja e Arany, hogy a köz- |»eket rendező államférfi nem kísérheti figyelmével az tP'ócseprö magánügyeket, s nem teheti magát nevetségessé egész udvara elölt azon primitiv nyilatkozattal, hogy minek is volna király, ha nem tudná, ki mit csinál? Nem tudja-e Arany, hogy a XIV-dik században is volt udvari etiquette, kivált pedig az Anjou-knál, s hogy ennélfogva a király nein pajtáskodhatott Toldi Miklóssal „ne légy olyan gyermek" és „kösd fel, nesze"fé!e kifejezésekben ? — Bizonyára nagy ügyetlenséget követne el, ki azt állítaná, hogy Arany mind ezt nem tudja. De mégis úgy ir, mintha csakugyan nem tudná! Ha már nem a maga felfogása szerint ir ekképen, úgy hát valami más felfogást, mely nem az övé, kellett sajátjává tenni ? Nincs is különben. Arany csak teszi magát, mintha saját felfogása volna, a mi voltakép nem az ö felfogása. De hát kié e felfogás? A népé. S mert Arany a nép felfogását vette „Toldi“-ban magáévá, azért „Toldi“ népies költemény. *) Ezen végsorok is mennyire jellemzők a népies felfogásra ! A nép valamely gazda vagyonosságát ökrei számával szereti megjelölni. Toldi Miklós azonban dicső hírnevet hagyott fen, mi többet ér „egész világ ökrénél.“ Figyelmeztethetünk itt a „kivel"re is, mint oly népies kifejezésre, inelj emüveltek nyelvén csak személyre használható. A ní-*ies nyelv magában még nem ele-
