Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz
A propos, Egressy ur! bol is jelent meg önnek azon hires munkája, melyben b. Keménynek regény és dráma felöli értekezését nevetségessé tette? Felkértük önt, mondaná meg; s ön hallgat. Újra kérjük, mondja meg, különben kénytelenek leszünk e részbeni kérkedését is ráfogásai sorába igtatni. . . . De most már engedjünk Egressy urnák egy kis szünetet; hagyjunk a jóból holnapra is valamit. A java úgyis még hátra van : azon nagyszerű humbug t. i., hogy Egressy ur el akar bújni Petőfinek és Aranynak háta mögé. Erről különösen illik még szólanunk. (Vége következik.) TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET, ígéret beváltása. H. *) És lön, hogy a szinvilági leveleknek XIX-dike már ! nem is merészkedett egymaga megjelenni, hanem elöl- hátul fegyveres kísérettel. Elöcsapatul két költemény rendeltetett ki; az utócsapatot a szerkesztőség „cuique suum“ja képezi. Sajnos, hogy Egressy ur ügyét még e kettős födözet sem mentheti meg ; mert azon költeményekből, melyeket Petőfi és Arany több évvel ezelőtt Egressy úrhoz intéztek, valamint a M. Sajtónak elismerő soraiból is az épen fenforgó vitára nézve nem következik semmi: nem következik névszerint sem az, hogy Egressy ur jól hangsúlyoz; sem az, hogy ö nem ir gallimathiast; sem az, hogy ö Rötscheren nem követett el plágiumot; sem az, hogy ö nem átallta a legügyetlenebb fogások és ráfogá- sok alkalmazásával az olvasó figyelmét saját hibáiról másfelé fordítani; sem az végre, hogy mi neki hibáit valami titokteljes Bmagánszenvedély“böl lobbantottuk szemére. Múltkor is kinevettük Egressy urat, hogy Vörösmarty és Széchenyi háta mögött akart elbújni; s a szegény ember most újólag ismétli e kétségbeesett opera- tiót, Petőfit és Aranyt tolván maga elé paizsul. Ha Egressy ur kedveli az ismétléseket, engedje, hogy mi is újra emlékezetébe hozzuk az ily esetre vonatkozó adomát. „E kép önkénytelenül amaz adomabeli czigányra emlékeztet, ki rósz fát tevén a tűzre, midőn ezért leczkézni kezdették, egy szép kis gyermeket kapott karjára, s azt használta paizsul az ütlegek ellen, kiáltozva folyvást, hogy : szánják meg ezt az ártatlanságot!“ (Ezen adomát maga Egressy ur beszélte el igy a M. Sajtóban 1855-ki sept. 30-dikán.) Tj*. /JVC *j Lásd a Pesti Napló tegnapi számát.
