Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz

74

csapatoknak az országán való átvonulást. Már-már úgy látszott hogy a persa hadsereg Oroszország tartalékhadainak szerepét fogja játszani, a miből legnagyobb veszély származhaték vala az angol-ind gyarmat-birodalomra nézve. Rawlinson kimutatta e veszély közelségét, Disraeli megértette és a szerint cselekedett. A persa udvarnál levő hanyag követe helyett másik erélyesebbet küldött, és rajta volt, hogy az afganisztáni hadjárat sikeres véget érjen. Mikor aztán Roberts újólag Kabulba vonult, másfelől pedig az orosz hadak Mérv felé indított hadjáratukban a teketurkomenektől csúfosan megverettek, Nasr-Eddin persa sah ő felsége is egyet fordult a sarkán, és jelenleg, úgy látszik, Disraeli tervének ezen tétele is megvalósult.

Roberts tábornok a Balahiszárban talált okmányokból kiderítette, hogy Oroszország nemcsak az angol-ellenes afgán mozgalomnak volt indítója, de a pétervári udvar turáni politikájának főczélja, a Jaxartes és Oxus körüli kánságokban lassú bár de következetes előhaladás folytán haduti (étape) állomásokat szerezni az India elleni hóditó járatra.

Az angol kalmár tehát alkudozásokat kezde meg a perzsa udvarral, véd- és daczszövetség kötése végett, melynek alapján Herat tartományt Persia visszanyeri, és a váracsban vegyes angol-persa őrség állandana szemben az orosz hódításra induló sereggel, mely élén a balkán-hadjárat Akhillesével, Skobeleffel, a jelen év tavaszán Mérvét igyekszik hatalmába keríteni. Ennek ellenébe, újabb hir szerint, Anglia Wolseleyt az «afrikai »-t fogja főparancsnokul kinevezni. E szerint kozák és highlandi a középázsiai síkon nemsokára farkasszembe kerülnek egymással, és egy véletlenül elsülő fegyver lángba bonthatja az izlamita világrészt.

A nihilizmus eredete.

i.

Alig van nap, mely ne hozna egy-egy adatot az orosz nihilizmus történetéhez. S milyen adatot! Csak arra az egyre kell utalnunk, melyet legutóbb jelentették Szent-Pétervárról, mely szerint a nihilizmus már benn van a czár hajlékában, közvetlen közelében, s csak véletlenen múlt, hogy tulajdon házában levegőbe nem röpítette. S ha megfontoljuk az orosz kormány szigorú intézkedéseit a nihilizmus kiirtására, s hogy a nihilisták ezek daczára is továbbfolytatják rémületes műveiket, el kell ismernünk, hogy a nihilizmus utóvégre is szerepet vív ki magának Oroszország történetében, s mintegy felhív, hogy foglalkozzunk, habár futólagosán is, ismertetésével.

A nihilisták titkos társulattá szerveződtek, s a mire töre- kesznek, az nem kevesebb, mint az állami, egyházi, gazdasági és társadalmi rend felforgatása. A nihilisták fejei «végrehajtó bizottság» név alatt intézik halálos csapásaikat «tüzzel-vassal» a fennálló intézmények ellen. Titokban nyomatott «Zemlja i Volja» czimü lapjok terjeszti eszméiket a nagyobb városok utczáin gomba módra, felhíva a közönséget mintegy közreműködésre a kitűzött czél elérésére. Hogy minő eredményeket hoztak már is létre, arról kiki meggyőződhetett a lapok hasábjain közölt tetteikről, mely lapok hova-tovább érdekesebb és fontosabb közleményekkel lepnek meg.

Az orosz nihilizmus kétségen kívül az uj kor csodaszülöttje, melynek e név alatt megjelenése 18Gl-re vihető vissza, a midőn is Turgenjeff Iván az «Atyák és fiák» czimü regényében Basarovot, mint a regény hősét «nihilista» név alatt szerepelteti, a mely nevet aztán jelszó gyanánt felkapott az orosz ifjúság, s széles kedvtöltésében liangoztatá. Az orosz ifjúság ez időtől fogva kisebb-nagyobb mértékben életjelt adott ez irányról, és pedig követelve magának személyes szabadságot, gyűlölve a klérust, a kormányt, a társadalmi, gazdasági intézményeket, miglen a Petrovszky nevű akadémián elköveté az első gyilkosságot, a mit az orosz kormány természetéhez híven hallatlan szigorral torolt meg, úgy hogy sok ártatlan egyén is borzaszt ') kínzásokkal sujtatott. így kezdődött a tényleges huza-vona a kormány és a nihilisták között.

Mindazáltal Turgenjeff regénye bizonyára nem hozta volna létre e veszedelmes irányt, ha ez már mint idea nem él az oroszországi nép eszmekörében s a fennálló állami állapotok nagyban nem igazolják a reformok szükségét.

Az orosz nihilizmus mint eszme bizonyára a messze múltban gyökerezik, a mit Castellár Emil is, Pis/.emszky után, megerősít, ezeket mondván : «ha meg akarjátok fejteni az orosz nihilizmust, vegyétek szemügyre az orosz autokracziát».

S vegyük csakugyan szemügyie az orosz egyeduralmat s kulcs gyanánt fog szolgálni a nihilizmus eredete megfejtésénél.

Az orosz autokraczia kitűnő képviselőjét találja első sorban Nagy Péter czárban, a ki az ő nyers, durva modorában, iszákos, kéjelgő szenvedélyeiben egy önkényes uralomnak vetette meg alapjait. Alatta jött létre a szent zsinat, melynek élére maga magát, mint egyházfőt, pontifex maximust állitá, megteremtvén a cezaropapizmuzt, egyetlen személyben egyesítvén az állam és egyház legfőbb hatalmát. Kegyétől és szeszélyétől függött az állam sorsa, egyesek biztonsága.

De annál is kirívóbbá lett az orosz autokratikus uralom II. Katalin alatt (1762—96).

Nézzük közelebbről uralkodását.

II. Katalin, az éjszaki Semiramis, uralkodása elején nagy mérvben járult országa felvirágozásálioz. Orosz tudósok és művészek kiküldettek külföldre, hogy ott kiképeztessenek, szemináriumok szaporittattak, gymnaziumok alapittattak; a kereskedés, kivált a külfölddel, virágzott. Alapittattak szatirikus újságok, fiatal tehetségek pénzzel segittettek kiképeztetésök czéljá- ból, sőt maga II. Katalin irt színdarabokat, a melyeket elő is adtak. Menedékházak, kórházak, lelenczházak jöttek létre, számos területen iskolák, a katonai intézetek mérnöki és tüzéri osztályokkal szaporittattak, az orosz nyelv kiképzése czéljából jött létre a moszkvai akadémia, Pétervárott pedig egy nőképző intézet. A Szent György és Szent Ladomir nevű rendek alapítása e korba esik. Ez időre esik Novikoff munkálkodása, kinek tevékenysége folytán alapultak nyomdák, könyvtárak, könyv- kereskedések, folyóiratok, egy tudós társaság. A haladás roppant mérveket öltött, úgy hogy a könyvkereskedő, ki Novikoff első föllépése alkalmával 10,000 rubelnyi értékű könyvet adott el, Novikoff munkálkodása végén a könyveladásból 200,000 rubelt tudott fölmutatni.

De csakhamar megváltozott ez mind.

A franczia forradalom szabadelvű eszméket hozott létre, s II. Katalin, aki azelőtt Voltairenek és a franczia encyklopae- distáknak nagy tisztelője volt, megijedt a korszellem szabadabb kifejezésétől, az ő szabadelvű rendszere csakhamar szigorú megtorló repressiv rendszerré változott. A helyzetet sulyosbitá kogyoncze, Orloff bukása. Potemkin lett azzá, a ki magával ra-