Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
68 A nihilizmus minden túlzásai mellett nem is egyéb, mint a nyugati forradalmi iskolák tanítványa, ki túl akar tenni mesterén túlzásai által. Daczára, hogy ezreket számit hívei között, nem lehet még sem iskolának vagy tannak nevezni, oly kevéssé szerepelnek benne a tudományos ; rendszerek s maga a tudomány. Az orosz Proudhon vagy Lassale, ki a nihilizmust orosz nemzeti iskolának vette, Csernisewszki volt, ki 1855—68-ban nagy befolyást gyakorolt az orosz fiatalságra, mely befolyás még növekedett az agitátor szerencsétlensége által, ki hét évet töltött a szibériai ólombányákban s megvénült az Oroszországtól való teljes elszigeteltségben. 0 nagy ismeretekkel ellátott iró, hatalmas logikája és maró iróniája van, lelkesülő és erélyes jellem. Sokat tett az orosz forradalmi propaganda terjesztésére. A morál és a politika szempontjából a nihilizmus nem egyéb, mint egy félig ösztönszerü, félig átgondolt pesszimizmus, melyre a természet s az éghajlat nem voltak minden hatás nélTocqueville megjegyezte, hogy napjainkban a forradalmi szellem úgy lép föl, mint egy vallás. Sehol sem oly igaz ez, mint a mostani Oroszországban. A nihilistáknál a forradalom olyan vallássá lett, melynek dogmái nem kerülnek megvitatás alá, melynek kötelmei oly parancsolok és szigorúak, mint az isten nevében kiadott parancsolatok. Náluk a tagadás a hit jellemét öltötte magára : bírja a lelkesedés hevét s azt a buzgalmat, melyet semmi sem tartóztat fel. A nihilizmusnak megvannak a maga konfesszorai és vértanúi ; a maga istenei és bálványai. Istene az elnyomott, szenvedő nép, s törvénye : a gyűlölet a nép elnyomói s üldözői iránt. Egy igen bizarr sajátság dívik a nihilisták között: az úgynevezett fiktiv házasság, mely abból áll, hogy a «házaspárak» Nagy Péter czár szobra. kül, s melyet tápláltak: a történelem s a politikai intézmények.1 Nem látván sehol egyebet a rossznál, mindent fel akar forgatni: kormányt, vallást, társadalmat, családot, hogy mindenik darabból egy jobb világot alkosson. Kérdezték egyszer egy nihilistától, hogy miben áll az ő tana, igy felelt: «Abban, hogy leköpöm az eget és földet, az államot és egyházat, a királyokat s az istent». A köpés szó egyébiránt s maga a cselekedet is, az oroszoknál igen gyakori. Köp az orosz valamely baljóslatú jövendölés megváltoztatása végett, de csodálkozásának s megvetésének jeléül is. Turgenjew beszéli, hogy Heidelbergában, melynek egyetemét akkor számos orosz fiatal ember látogatta, kik az orosz egyetemekről elűzettek, megjelent egy nihilista lap, melynek ez volt a czime: «Mindent leköpök». A nihilista abban tetszeleg magának, hogy mély megvetést és utálatot fejezzen ki mind az iránt, a mi iránt az emberiség tisztelettel szokott viseltetni és kegyelettel; mig az orosz népnek másik része földig hajol le urai és elöljárói, meg szentképei előtt. íme a két szélsőség az orosz népben. ; csak a világ szemei előtt azok, tulajdonképen pedig nem élnek házasságban. E sajátságos «intézmény» a nők, különösen a fiatal lányokra nézve egy neme és eszköze az emanczipácziónak, mely igen megkönnyíti a propaganda terjesztését. Ha a fiatal leány meg van nyerve a «szent ügynek», t. i. a nihilizmusnak, akkor ajánlanak neki egy férjet, hogy ez által megkapja a férjezett nők szabadságát; leggyakrabban azon férfi ez, ki a leányt megtérítette, s beavatta a forradalmárok törekvéseibe és titkába; néha egyszerűen csak egy barátja ez a nőnek, vagy pedig egy oly ismeretlen, kit épen a körülmények toltak előtérbe. Szolovieff, a czár elleni első merényletnek elkövetője a múlt évben szintén ily házasságban élt. A valóságban a nő nem megy férjhez máshoz, mint a szektához, s nem egyszer még az összekelés napján a két fél elválik egymástól s megindul kiki a maga utján terjeszteni a propagandát. így tett Szolovieff és «neje» is, kik, miután a vidékről Szentpétervárra költöztek, itt elkülönítve éltek. A nihilizmus megszűnt tisztán csak negativ lenni, tüzes forradalmi és szocziálistává lett. Híveinek fanatizmusa, merény-
