Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz

Ilyen hangon beszéltek Magyarország függetlenségének hőseihez abban az időben !

De ne feledjük, hogy Lüders, noha orosz generális, de német születésű volt. Csak a német értett akkor ehhez a nyelvhez.

A Haynau-féle gyűjtemény első kötetében mintegy busz darab fejedelmi kiáltvány van fölvéve. Ezek közül hét darab Ferdinánd király nevében adatott ki, egyet Ferdinánd és Fe- rencz József kettős és közös aláírással bocsátottak ki, a többi tizenkettő mind Ferencz József nevében lön kibocsátva.

Ferdinánd első manifesztuma, mely Haynau gyűjteményébe fölvetetett, szept. 22-én kelt Schönbrunnban. Miniszteri ellenjegyzés nincs rajta. Ez napvilágot nem igen látott s a képviselőknek nem is volt róla tudomásuk. Valószínűleg Deák Ferencz sem tudott erről, mert Lustkandl elleni müvében e fejedelmi nyilatkozatra nem hivatkozik, pedig ebben még a bécsi kamarilla is nyíltan, világosan, határozottan elismeri a 48-ki törvényeknek közjogi érvényét és alkotmányos hatályosságát.

Azon rendelet, mely gr. Lamberget nevezi ki Magyarország kormányzójává, szeptember 25-én kelt. Két nap múlva Lamberg a hajóhídon megöletett s kinevezése is csak esetleg jutott az országgyűlés tudomására. Később okt. 20-iki rendeletében keservesen panaszkodik Ferdinánd, hogy gróf Batthyány Lajos miniszterelnök Lamberg kinevezési rendeletét semmiképen nem irta alá. A bécsi kamarilla urai tehát ezt óhajtották volna !

Általában sok komikum, rettentő komikum van a kinevezési rendeletekben.

Lamberget kinevezik szept. 25-én s a nép megöli őt szept. 27-ikén.

B. Jellasichot kinevezik október 3-án, a mikor már futott hadseregével együtt Bécs felé, miután négy nappal előbb Pá- kozdnál megveretett.

Windischgrätz herczeget kinevezik okt. 16-án, s ő elveszti az egész hadjáratot.

Utána 1849. ápril 12-én kinevezik Weldent, s ennek hadseregét nyomban agyon verik Nagy-Sarlónál.

Haynau május 30-án katonai teljhatalmú kormányzóvá s Géringer-Oderberg junius 4-én polgári kormányzóvá neveztetett ki. Mindakét kinevezési okmányt Schwarzenberg herczeg kontraszignálta, az a gonosz miniszter, a kit Széchenyi «Rückblick» czimü művében «vérszagu»-nak nevezett.

Rendeletek vannak a gyűjtemény első kötetében Windisch- griitztől, Haynautól, Jellasichtól, Wrbnától, Kempentől, Wel- dentől, Gerstnertől, Heyntzeltöl, Paskievicstöl és Lüderstöl. Gyászos emlekü barbár nevek, melyeknek egyikéről másikáról alig tudjuk, hogy a világon volt-e valaha. Legtöbb rendelet van természetesen Windischgrátztől és Haynautól. Ők ketten hatalmaskodtak Magyarországban legtöbb ideig.

Gróf Wrbna altábornagy s hadtestparancsnok volt. Cseh származás, valóságos veréb természettel. A mint lábát betette Magyarországba 1848. deczember közepén, azonnal ostromállapotba helyezte Pozsonyt, mind a várost, mind a vármegyét. A házmester-rendőrséget, melyet most Szentpétervárott a nihilisták ellen alkalmaznak, ő találta fel először és ő alkalmazta az orosznál is gonoszabb módon. Ö a háziurakat tette rendőrré, s a kinek házában gyanús egyén megfordult, azt haditörvényszék elé állitá.

De nagy gondot fordított a sipkákra is. Január 31-ikén kiadott itt a fővárosban egy rendeletet, melyben szóról szóra azt mondja, hogy a magyar harczi szellem főleg a sipkának, vörös tolinak és fekete szalagnak viselésében nyilatkozik; a ki tehát ezentúl ilyes valamit viselni merészel, az rang- és életkorkülönbség nélkül befogattassék, a legközelebbi katonai szállítással elvitessék s valamennyien egy haditestbe Boroztassanak. Ugyanő april 7-én elrendeli, hogy Budán és Pesten kocsira ülni és az utczán kocsizni szorosan tiltatik, s a ki kocsizni akar : annak a katonai hatóságtól engedélyt kell kérni. Nem volt kivétel még az orvosokra sem. Ezzel a fiakker-rendörséget akarta felállítani.

Kempen altábornagy már szelidebb megbízatásokat teljesített. Ö 1848. decz. 3l-én Pozsonyban kiadott rendeletével az osztrák katonák által elkövetett károk megtérítését Ígéri meg, 1849. márczius 17-én kiadott rendeletében azt mondja, hogy a ki fegyverét a katonai hatósághoz be nem adja, azt ugyan liadi törvényszék elé kell állítani, de ő azt eddig nem tette és ezután sem teszi, de ha valaki a fegyvert és lőszert be nem szállítaná, az ellen mégis a rögtönitélet szigorát fogja alkalmazni.

Gerstner és Heyntzel generálisok a budapesti katonai parancsnoksághoz tartoztak, s ők különösen azok ellen folytattak hadjáratot, kik a plakátokat a falakról letépik. Elnevezik őket garázda embereknek, a kiknek a tisztességről s a császár iránti tiszteletről rossz fogalmaik vannak s fenyegetik őket mindenféle veszedelemmel és szigorú büntetéssel.

Windischgrätznek egyik legérdekesebb kiáltványa az, mely márczius 11-ikén kelt. Ebben szóról-szóra azt mondja:

«Az ügy, melyért a pártütők küzdenek, sem az országé, sem a nemzetiségé. A pártütők nyíltan a fölforgatás és kommunizmus bajnokai. S ezért oly emberek harczolnak, kik Európának minden országaiból száműzettek. Az emberi nemnek ezen söpredékét a pártütő Kossuth a haza áldott földjére gyűjtötte. A fővezérek, egynéhányat kivéve, mind külföldiek. Száz fog »ly közt legalább 60 különféle nemzetből való egyéu, a többi 40 magyar nyelvűnek legalább fele erőltetve szolgál. A munkás földmivelő, a szorgalmas polgár s a nemességnek többsége, mit sem akar tudni a pártütésről.»

Erre mondá ifj. Pázmándy Dines Windischgrätznek, kivel épen ez időben gyakori találkozása és érintkezése volt a krem- ziéri alkotmány megbeszélése tárgyában, a következő szavakat :

— Herczegséged helyén én azt a proklamácziót ki nem adtam volna. Ha az a szedett-vedett csőcselék nép is itt-amott megveri az osztrák seregeket: mi történnék akkor, ha a magyar nemzetnek színe java fogna fegyvert?

— Hiszen az fogott fegyvert, felelt Windischgrätz, csakhogy Bécsben mindig egy csomó prókátort tukmálnak rám proklamácziót késziteni. Nem ér ez semmit, csak az hódol meg előttem, a kit meghódítok ; kard és golyó világosítja fel ezt a népet, nem a proklamáczió.

Mulatságos Haynaunak a nagy-igmándi főhadiszálláson kiadott azon «híradás»-a, melyben a csatatérében talált golyók árát szabja meg. Hat fontos ágyúgolyó 5 krajezár; 12 fontos 10 kr; — 7 fontos gránát 15 kr; — 10 fontos bomba 18 kr; — 30 fontos bomba 30 kr; —60 fontos bomba 60 kr. Mindez ezüst pénzben számíttatott. Zsidók megkísértették a golyók beszállítását, de miután az Ígért pénzt nem kapták meg, ők is abbahagyták.

A zsidókra különösen haragudott Windischgrätz is, Haynau is. Amaz megrendelő, hogy zsidóknak levelet szállítani, hirt hordani, félelmet és bizalmatlanságot gerjeszteni, statáriális akasztófa büntetés mellett eltiltatik, ha pedig egy zsidó elítéltetik, az illető zsidóközség, melyhez tartozott, 20 ezer pengő birsággal büntettetik. Tehát ép úgy, mint Khinában.

Haynau pedig az ó-budai és pesti zsidókra «ismételt gyalázatos és törvényellenes lázadó magaviseletükért» azt a hadi sarezot rótta, hogy ingyen tartoznak adni: 48 ezer köpenyeget, 76 ezer nadrágot, 95 ezer pár csizmát, 120 ezer inget, gatyát, 36 ezer nyakravalót, 46 ezer rőf posztót, 1500 mázsa csizmának való bőrt egy hónap alatt, továbbá száz lovat, 32 pár lószerszámot, 196 kumetet és 35 nyerget négy nap alatt.

Szegény zsidók! No hiszen volt lótás futás e pár nap alatt, hogy a sarezot kiteremthessék. E—s.

A szultán udvartartása.

Azt kiálták ki II. Abdul Hamidról, mikor a trónra lépett és felséges csípőit körülövezték a próféta kardjával, hogy igen takarékos természetű s egyszerű életű ember. Egy pillantás