Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz

II- dik év-folyam.

SZÉPIRODALMI

F I G Y E

Szerkesztői szállás,

hová a lap szellemi részét illető küldemények utasítandók : Üllöi-ut és 3 pipa- utcza sarkán 11-ik szám.

2£-ik szám.

Megjelenik e lap csütörtökön.

Előfizetés helyben házhoz hordva, vidéken postai szétküldéssel, félévre 5 ft. egész évre 10 ft.

April 3-án 1862.

r/

0.

Kiadó hivatal,

hová az előfizetési pénzek s minden a lap anyagi részét illető dolgok utasítandók : Egyetem-utcza 4-ik szám.

PETŐFI ÁLLÁSPONTJA *).

E század második negyede sok ragyogó névvel ajándékozta meg a magyar Parna- szust. A Kazinczy kezében fölemelt fáklya sugara nem esett méltatlan nemzedékre. Vörösmarty kobza éji homályban késő régi dicsőségünket uj fényre deritette, — s ha nagy emlékezetű müvei egykor engedni fognak is az időnek, őt a költészet története a hasonlók számában mindig legeiül fogja említeni, mert senki sincs, a ki uj eszmekor teremtése és költői nyelvünk megalkotása körül az övével vetekedő érdemeket tudna fölmutatni.

De másnak jutott a szerencse, hogy az ö eredményei alapján a magyar geniust egész tündöklő mivoltában állítsa a többiek sorába.

1844. táján egy kevesektől sejtett tünemény jelent meg a magyar lyra egén, s addig nem hallott, ismeretlen hangon, magát inkább érezve, mint tudva, uj időt hirdetett. A csodás jelenet varázsa csakhamar az egész láthatárt befogta; az írástudók bo- szusan rázták fejüket s rőkönyödött hangon el akarták tagadni a „felhők madarát,“ kihez ócska f'oliánsaik után nem is konyitot- tak; a nép seregestöl esküdött szárnyának kibontott lobogója alá, — s mikor rövid, de fénylő ösvényét megfutotta, az egész nemzet nézett utána fájó ámulattal.

Igen, mint a velünk egyidejűleg fejlett orosz irodalomban Puskin, úgy nálunk Pe*) Petőfi életéről közelebb Gyulaitői fogunk adni egy érdekes czikket. Szerk.

tőfi volt az első, ki a világirodalom átalá- nos színvonalára emelkedve, előtte a magyar költészet voltaképen való képviselője lett; s ha valamit akarunk mutatni, most is mindenekelőtt és egyedül csak vele állunk elő. Mert, hála isten, rajta kívül is vannak ugyan, kiket büszkén nevezhetünk magunkénak, gyászos kiszakadásával költészetünk fejlődési menete nem akadt meg, sőt, ideiglenes visszaesése mellett is örvendetes haladást tanúsít alakban és tartalomban, de hol van a lélek, melyben az értés bensősége a kifejezés igazságával, a gondolat egészsége az alakitás keresetlen s mégis csodálatos bájával, a hang egyszerűsége megragadó ihlettel és eredetiséggel úgy egyesüljön mint Petőfinél találjuk?!

Elet és költészet nála minden költőnk közt legszorosabban ölelkezett s ő egyikből a másikba legtöbbet tudott átalolvasztani. A mi más lyricusnál legtöbbször végczél : az ötletek szikrája, a kifejezések epigram- matikus ellentéte és ragyogása — neki csak eszközül szolgálnak. Nála minden érzés uj, megkapó gondolat alakjában jelenik meg, minden gondolat másat teremt, s az egészet egy villámló szép eszme koronázza meg. Versei kezdösoraiban már rendesen megadja az egésznek átértésére szükségelt hangulatot, — s mint Salamon Ferencz megjegyzi, legalanyibb érzelmeit is bizonyos drámai jelenitéssel szokta megtestesíteni. Es ez nagyon könnyen megmagyarázható. Benyomásokra szokatlanul fogékony ke- délylyel lévén fölruházva, a rajta kívül eső

iA* ... _v

* I

if