Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz

II- dik év-folyam. SZÉPIRODALMI F I G Y E Szerkesztői szállás, hová a lap szellemi részét illető külde­mények utasítandók : Üllöi-ut és 3 pipa- utcza sarkán 11-ik szám. 2£-ik szám. Megjelenik e lap csütörtökön. Előfizetés helyben házhoz hordva, vidéken postai szétküldéssel, félévre 5 ft. egész évre 10 ft. April 3-án 1862. r/ 0. Kiadó hivatal, hová az előfizetési pénzek s minden a lap anyagi részét illető dolgok utasítandók : Egyetem-utcza 4-ik szám. PETŐFI ÁLLÁSPONTJA *). E század második negyede sok ragyogó névvel ajándékozta meg a magyar Parna- szust. A Kazinczy kezében fölemelt fáklya sugara nem esett méltatlan nemzedékre. Vörösmarty kobza éji homályban késő régi dicsőségünket uj fényre deritette, — s ha nagy emlékezetű müvei egykor engedni fognak is az időnek, őt a költészet története a hasonlók számában mindig legeiül fogja említeni, mert senki sincs, a ki uj eszmekor teremtése és költői nyelvünk megalkotása körül az övével vetekedő érdemeket tudna fölmutatni. De másnak jutott a szerencse, hogy az ö eredményei alapján a magyar geniust egész tündöklő mivoltában állítsa a többiek sorába. 1844. táján egy kevesektől sejtett tüne­mény jelent meg a magyar lyra egén, s ad­dig nem hallott, ismeretlen hangon, magát inkább érezve, mint tudva, uj időt hirde­tett. A csodás jelenet varázsa csakhamar az egész láthatárt befogta; az írástudók bo- szusan rázták fejüket s rőkönyödött hangon el akarták tagadni a „felhők madarát,“ ki­hez ócska f'oliánsaik után nem is konyitot- tak; a nép seregestöl esküdött szárnyának kibontott lobogója alá, — s mikor rövid, de fénylő ösvényét megfutotta, az egész nem­zet nézett utána fájó ámulattal. Igen, mint a velünk egyidejűleg fejlett orosz irodalomban Puskin, úgy nálunk Pe­*) Petőfi életéről közelebb Gyulaitői fogunk adni egy érdekes czikket. Szerk. tőfi volt az első, ki a világirodalom átalá- nos színvonalára emelkedve, előtte a magyar költészet voltaképen való képviselője lett; s ha valamit akarunk mutatni, most is mindenekelőtt és egyedül csak vele állunk elő. Mert, hála isten, rajta kívül is vannak ugyan, kiket büszkén nevezhetünk ma­gunkénak, gyászos kiszakadásával költésze­tünk fejlődési menete nem akadt meg, sőt, ideiglenes visszaesése mellett is örvendetes haladást tanúsít alakban és tartalomban, de hol van a lélek, melyben az értés bensősége a kifejezés igazságával, a gondolat egész­sége az alakitás keresetlen s mégis csodála­tos bájával, a hang egyszerűsége megragadó ihlettel és eredetiséggel úgy egyesüljön mint Petőfinél találjuk?! Elet és költészet nála minden költőnk közt legszorosabban ölelkezett s ő egyikből a másikba legtöbbet tudott átalolvasztani. A mi más lyricusnál legtöbbször végczél : az ötletek szikrája, a kifejezések epigram- matikus ellentéte és ragyogása — neki csak eszközül szolgálnak. Nála minden érzés uj, megkapó gondolat alakjában jelenik meg, minden gondolat másat teremt, s az egé­szet egy villámló szép eszme koronázza meg. Versei kezdösoraiban már rendesen meg­adja az egésznek átértésére szükségelt han­gulatot, — s mint Salamon Ferencz meg­jegyzi, legalanyibb érzelmeit is bizonyos drámai jelenitéssel szokta megtestesíteni. Es ez nagyon könnyen megmagyarázható. Benyomásokra szokatlanul fogékony ke- délylyel lévén fölruházva, a rajta kívül eső iA* ... _v * I if

Next

/
Oldalképek
Tartalom