Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
540 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 32. SZÁM. 1X!I9. 4fi. ÉVFOLYAM. dúlt, mint írónak és költőnek is sok tisztelője, mint embernek sok barátja volt. A hatvanas években a Nemzeti Színháznál működött, de visszavágyott Kolozsvárra, hol a közönség és társaskörök szeretetét annyira bírta, s hol mint drámai színész és rendező oly bőséges elismerést aratott. Meghatva fogadták a váratlan hirt mind Kolozsvárit, mind Nagy-Váradon, hol most a kolozsvári színtársulat játszik, valamint a fővárosban is, hová színpadi sikerei mellett irodalmi működése is szorosan fűzte Kovács Gyulát. Született 1839 február 14-én Gebén, a hol atyja református pap volt. Iskoláit Szatmáron és Debre- czenben végezte s ez utóbbi helyen tanulótársa volt a korán elhunyt fiatal költőnek, Kovács Gyulának. Hogy ettől a Kovács Gyulától megkülönböztessék, fölvette az ecsedi előnevet s ennek az előnévnek az első B. betűjét haláláig megtartotta a nevében. Debreczenben volt először színházban s az elő- adá oly mélyen hatott rá, hogy rögtön elhatározta, hogy színész lesz. Szüleinek mit sem szólva, ott hagyta a kollégiumot s Láng Bódi társulatához szegődött, a hol 1856 augusztus 17-ikén játszotta első szerepét a «Pálfordulás# czímű darabban. Debreczenben azonban nem volt maradása, egy hónappal később már Fejér Károly társulatával bejárta Mátészalkát, Ungvári, Munkácsot, Beregszászt és más vidéki városokat s mindenütt sokat küzdött, nélkülözött. Bgressy Gábor és Felekiné közbejárására 1862-ben drámai segédszinésznek szerződtették a budapesti Nemzeti Színházhoz. A kritika és a közönség elismeréssel kisérte szereplését. 1865-ben Kolozsvárra ment vissza, a hol 1872-ben a színház művezetője lett. Azóta csaknem folyton Kolozsvárott játszott. 1866-ban feleségül vette Pataky Kóza színésznőt. Legkiválóbb szerepei: Bánk bán, Maróth bán, Telegdi, Béldi Pál, Dózsa György, Adám, Maximus, Bankár, Othelló, Hamlet, Macbeth, Hl. Bikhárd, Lear, Coriolan, Shylok, Antonius, Faust, Egmont, Teli Vilmos, stb. Színészi pályájának negyvenéves jubileumát 1896-ban ünnepelte, mikor nagy ovácziókban részesítették. Mint költő 1862-ben mutatkozott be a «Hölgyfutár»-ban. Költeményeinek első kötetét Szépfaludi Ö. Ferencz adta ki 1869-ben Pesten; 1892-ben egy újabb kötet verse jelent meg. Mint fordító is kitűnt. Schiller «Don Carlos »-át és «Stuart Máriá»-ját fordította leigen jól. Irodalmi munkásságáért a Petőfi-Társaság és az Erdélyi Irodalmi Társaság tagjává választotta. Kovács Gyula öntudatos művészi lélek volt. A színpadnak és költészetnek élt, s tősgyökeres magyar valóját vitte a színpadra is, a hol oly örömmel személyesítette a magyar drámairodalom alakjait. Ép úgy nemzeti érzéseknek áldozott, ha a költészettel foglalkozott. Mint poéta több elterjedt versnek költője. A Petőfi-Társaság mint költőt már korán tagjai közé választotta. E. Kovács Gyuláé az a hires dal is, mely igy kezdődik : Kétszer nyílik az akáczfa virága, Megbánod még galambom, de hiába ! Hegedűs László rajza Petőfi költeményeinek az Athenaeumnál most készülő új díszkiadásából. FÜSTBE MENT TERV. Megbánod még, visszasírsz még engemet, De a szívnek kétszer nyílni nem lehet. A művész temetését e hó 5-kére tűzték ki Kolozsvárt. A budapesti Nemzeti Színház és népszínház, a Petőfi-Társaság képviselteti magát a temetésen. Jókai Mór s a Petőfi-Társulat táviratilag intézkedtek koszorúkról. Az elhunytnak két árvája maradván teljesen vagyontalanul; bizottság alakult, a mely gyűjtést rendez számukra. A bizottság tagjai Béldi Ákos főispán, Feilitzsch báró képviselő, Szva- csina kolozsvári polgármester, Deáky Albert, stb. A város a halottnak díszsírhelyet ad. A Nagy- Váradon időző kolozsvári színtársulat tagjai a temetésre Kolozsvárra utaznak, hogy búcsút vegyenek kartársuktól. A társulat minden tagja gyászt visel. A kolozsvári színházon is ott leng az intézet súlyos veszteségét jelentő fekete lobogó. A színház csarnokában helyezték ravatalra az elhunyt művészt, s onnan temetik. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Budapesti Szemle augusztusi kötetét Hegedűs Lóránt képviselő nagyobb dolgozatának első közleménye nyitja meg «A magyarok kivándorlása Amerikába» czim alatt. A szerző saját, a helyszínén tett nyomozódásai és tapasztalatai után írja le a kivándorolt amerikai magyarok sorsát s előéletéről és az 1848—49-iki magyarországi hadjáratáról szóló könyvének ismertetése. A magyar- országi orosz főhadvezér leveleit, jelentéseit adja főleg Scserbatov a magyarországi eseményekről. Ezekből világos, hogy az orosz seregek nem várt akadályokra találtak, s hogy Paskievics herczeg a győzelmek késedelméért az osztrákokat okolja, a kiknek sem megállapított haditervök nem volt, sem pedig a behívott orosz sereget ellátni képesek nem voltak. Kitűnik az okiratokból, hogy Miklós czárt a lengyelek iránti gyűlölete és az a félelme késztette Magyarország leigázására, hogy a lengyelek és magyarok az orosz birodalomnak sok aggodalmat okozhatnak. Újra bizonyítva látjuk a czárnak Paskievicscsel váltott leveleiből azt a rendkívül feszült viszonyt, mely az orosz és osztrák főparancsnokok közt fennállott.— Földes Béla folytatja a «Quóta tanulmányokat», a 3-ik közlemény van e füzetben s a közérdekű, alapos tanúlmánynak a következő füzetekben még folytatása lesz. •— «Vallástörténeti kongresszus» czimen az 1900-ik év szeptember havára Párisba összehívott nemzetközi kongresszusról kapunk kimerítő fejtegetést. -— A szépirodalmi közlemények közt folytatásban olvassuk Leskovár Jánkó horvát iró «Roskadozó kastélyok» czimű elbeszélését Margalits Ede magyar fordításában ; Levág Józsefnek «A hegytetőn» czimű költeményét ; György Lajostól Theokritos «A kyklops» költeményének fordítását. Az «Értesítő» könyv- ismertető rovatban Szentkláray Jenő Csanádegyház- megye történetét tárgyaló munkájának bírálatát találjuk. A «Budapesti Szemle» előfizetési ára egész évre 12 forint, félévre 6 forint. Háromszék vármegye, emlékkönyv Magyar- ország ezeréves fennállása ünnepére, a megye törvényhatósága megbízásából szerkesztette Pótsa József főispán elnöklete alatt egy bizottság. Kiadta Háromszékmegye közönsége. Díszes és nagy emlékkönyv ez, album alakban, 380 oldalra terjedő tartalommal és sok illusztráczióval. Ismerteti a tősgyökeres magyar és hires székelység múltját, jelenét, gazdasági, ipari, közlekedési, közigazgatási, köz- művelődési állapotait; leírja természeti szépségeit, fürdőit. Sok jó erő működött közre mindezek megismertetésén és összefoglalásán. Az emlékkönyvet pedig a sepsi-szent-györgyi Jókai-nyomda díszszel és Ízléssel állította ki. Lesz még alkalmunk bővebben is foglalkozni az érdekes monográfiával. Dicséret illeti Pótsa József, Antal Mihály dr., Bogdán Arthur, Czifó Salamon, Gödri Ferencz, Gyárfás Győző, Málik József, Székely György dr. és Szentiványi Miklós urakat, a kik ezt az érdemes munkát Háromszékmegye közgyűlésének határozatából szerkeszHegedüs László rajza Petőfi költeményeinek az Athenaeumnál most készülő új díszkiadásából. EGY ESTÉM OTTHON. szőr nyújt az odaszakadt magyarság helyzetéről kimerítő és megbízható képet. Gondos, beható vizsgálódások gyümölcse eme nagyérdekű tanúlmány, mely méltó az illetékes körök komoly figyelmére. A következő czikk gróf Zichy Jenőé, ki «Oroszországi keletázsiai expediczióm» czimen irja meg 1897—98-iki nagy utazásának egyes, sok tanulságot nyújtó részleteit. A most félszázados jubileumához ért szabadságharczunk visszaemlékezéseihez tartozik «Paskievics Magyarországon», Scserbatov orosz tábornoknak Paskievics herczeg
