Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz

654

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

41. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM.

melynek czentruma Segesvár, s mely egyik szárnyával az udvarhelyi, másik szárnyával a vásárhelyi utón kénytelen verekedni, a tökéletes megsemmisülésnek nézhet elébe, miután a két szárny mindegyikének egymástól teljesen függetlenül kell verekedni, mint két külön hadtestnek s miután visszavonulási vonala egyiknek sincs, s ha csak egyik szárny is visszanyomatik, az egész sereg a rendkívül kedvezőtlen terepviszonyok miatt Segesvárit, mint egy kijárat nélküli katlanban mindenestül az ellenfél martaléka leendett. Hogy nem igy történt : annak Gál Sándor kényszerű elmaradása s az orosz túl ereje volt oka.

Bemnek Ordögfalva és Fehéregyháza közt működő hadteste nem 7000 emberből, hanem annak pusztán feléből állott. Sőt egykoruak és ott résztvettek állítása szerint a 3000 főnyi létszámot sem haladta túl.

Ez ellen vitt tüzbe Lüders először Skariatin, később ívin és Demidov tábornokok vezetése mellett délután 4 óráig mintegy 5000 s később, midőn belátta, hogy Maros-Vásárhely felől nincs mit tartania, mintegy 8000 embert 24 ágyúval s hatalmas lovassággal, melynek tömeges rohamai alatt a magyar seregnek sem gyalogsága, sem lovassága meg nem állhatott.

Nehány megjegyzést kell még tennünk a mellékelt térképre, mely szintén az orosz iró művéhez van csatolva s melylyel a terepviszonyokat s a csata folyama alatti mozdulatokat akarja megvilágositani. A térkép maga a terep- viszonyokat jól tünteti föl, de nem a csatatért átalában. E térkép szerint, ha a skála segélyével megteszszük a számításokat, nem egészen ezer holdnyi területen lett volna felállítva az orosz és magyar sereg összes tartalékaikkal s a magyar sereg visszavonulási vonala a fehér- egyház-héjasfalvi úttól tökéletesen el lett volna szorítva, úgy hogy a magyar sereg csakis a Sárpatak irányában délnek fel az erdős, járhatlan hegyek felé menekülhetett volna.

Ez azonban nem igy volt. Föl a hegyeknek sem lovasság, sem ágyú nem menekülhetett volna, mert arra utak nem vezetnek, pedig a lovasság és 4 ágyú megmentetett és pedig a Héjasfalva- Ördögfalva felé vezető jó utón.

A dolog úgy áll, hogy a szoros értelemben vett csatatér még Fehéregyháza fölött délfelé legalább 1 kilométerrel s Fehéregyháza mögött kelet felé legalább 2 kilométerrel kiterjedett. Ez már nincs kirajzolva a mellékelt orosz térképen. A hol az orosz lovasság szétverte a magyar gyalogsági négyszöget, a hol egy helyben a legtöbb honvéd elesett, mintegy 180, s a honnan nem messze esett el Petőfi Sándor is, az a hely Fehéregyházától keletre fekszik. Ismételjük, ez a hely már nincs meg a mellékelt térképen.

A bekeritési mozdulat sem azon a vonalon hajtatott végre, mely a térképen A. D. F. hetükkel van jelezve. Bármily magas lehetett is ott helylyel-közzel julius 31-én a kukoricza, olyan n így nem lehetett, hogy a magyar hadállás ma- g islatáról úgy a mint azt a térkép feltünteti, a kukoriczában mozgó lovasságot észrevenni ne lehetett volna. A magyar hadállás legmagasabb pontja a térkép szerint a bekerítő mozdulat vonalához körülbelül oly magasan és oly meszsze áll, mint a budai várhoz például a Lipóttem- plom, csakhogy a lejtő szép meneteles, nem oly meredek, mint a vár oldala. Hogy oly magasságból és messzeségből szakgatott kukoricza- táblák közt mozgó lovasságot észre ne vettek volna: az képtelenség. Hogy pedig maga Bem észrevette volna, mint az orosz iró állítja, s mégis tovább folytassa az orosz jobb szárny elleni támadásokat s ne tegyen megfelelő védin- tézkedéseket: ez megint képtelenség, sőt még nagyobb, mint az előbbi. Nem Bemről, de a legkorlátoltabb eszü zászlóaljparancsnokról sem lehetne ekkora ügyetlenséget feltenni.

Nem is úgy történt. Hanem szemtanuk állítása szerint az orosz megkerülő lovasság a Küküllő jobb partján azon utón indult ki, mely Bún felé vezet, mely falu Fehéregyházával csaknem szemközt a Kükiillővölgy északi magaslatain fekszik. De valószinüleg nem maradt meg az utón, hanem levonult a folyam partjára, részint azért, hogy gázlót keressen, részint azért, hogy ennek füzesei és rekettyései árnyékában észrevétlenül vonuljon fölfelé a folyamnak. — Gázlót könnyű volt találni, talált is Fehéregyháza mögött s itt nem hátban, hanem oldalt támadta a magyar sereget. Ha hátban támad: akkor egyenesen elzárja a héjasfalvi utat s az esetben

lovas és ágyú nem menekülhet. Tényleg a visz- szavonuló magyar sereg utócsapatai elől el is zárta s itt e ponton, körülbelül a gr. Haller Fe- rencz által körülültetett és ápolt honvédsir körül kell keresni — ha megtalálható — azt a helyet is, hol Petőfi eleshetett. Mert itt szélesebb lévén a sik, a nyílt tér, véletlen lovassági roham elől nehéz és kivételes volt a hátramaradtak menekülése. Ha Petőfi az orosz térkép bármely pontján áll a magyar hadálláson: neki, mint akkor tényleg nem kombattánsnak, köny- nyü szerrel lehető lett volna fel a hegynek az erdő felé menekülés.

Még néhány szót a magyar sereg veszteségéről. E veszteséget osztrák és orosz források 1200—1300 halottra és 500 fogolyra számítják. Holtak és foglyok száma nem üt ki ily kerekszámra. Hol vannak a sebesültek ? Orosz részről meghalt 41. Ennyi halottnak bármily mészárlás esetén is nem 1300 halott felel meg. — Még ha rémülés szálta is meg a magyar csapatokat: egyes részek kitünően harczoltak s gyáván, összetett kézzel valószinüleg nem várták be a halált. A szomorú tény az, hogy az orosz sereg leölte a foglyok egy részét, a szászok és oláhok pedig az nap este és éjszakán agyon verték a sebesült honvédeket. Csakis igy érthető ama nagy halottszám.

Az orosz írónak egyébiránt valami különös ellenszenvet vagy elfogultságot nem vethetünk szemére. O nem ismeri a magyar táborkari adatokat s személyesen nem tanulmányozta a segesvári csatatér terepviszonyait. Tévedései innen erednek. Eö. K.

EGY OROSZ TÁBORNOK SÍREMLÉKE ERDÉLYBEN.

Ha az ember Segesvárról a küküllőparti jó országúton Héjasfalva felé megy, a város végétől pár száz lépésnyire az országút mellett jobbról, de fent az erdőszélben áll Skariatin orosz tábornok síremléke, csinos faragványu piedesztá- lon márványból alakított busuló oroszlán. A mü emlékszerü s nagy költséggel az osztrák cs. katonaság emelte. Apiedesztál oldalain jelképes czif- rázatok közt orosz és német nyelven van megörökítve Skariatin hősi halála a segesvári csatatéren 1849. évi julius 31-én. Skariatin ugyan nem ott halt meg, a hol emléke áll, hanem ott kapta a halálos sebet egy ágyúgolyótól, mely mellének jobb oldalát kiszakitá s melyről azt is beszélik, hogy a jól talált ágyút maga Bem fővezér irányozta volna. Ez azonban nem bebizonyított történeti tény. Ott az emlék helyétől nem messze, kissé előbbre állott egy orosz ágyuüteg és Skariatin, mint Lüders főhadvezér távollétében ennek a csata vezetésében helyettese, táborkarával ott állott az üteg mögött s onnan szemlélte Bem mozdulatait. A megsebzés után elveszté eszméletét, Segesvárra bevitetett s ott pár óra múlva meghalt.

Ez emlék ma már nem magánosán áll. Miután az idő korhasitani kezdé a márványt, de a piedestál köveit is, az emlékoszlop fölé falábakon álló zsindelytetejü s oldalain nyílt alkotmányt emeltek, hogy az eső legalább ne érje. S ezen kívül ott áll egy csinos házacska is jó karban tartva, melyben a közös hadsereg azon rokkant vitéze lakik, ki az emlék őrzésével megvan bízva. E vitéz az orosz kormánytól a bécsi orosz nagy- követség utján huzza — állítólag — fizetését, mely elég tisztességes.

Skariatinnak Segesvárott, Schafgotschenak Moorott, Henczynek Budán van már emléke az orosz és osztrák kormányok bőkezűségéből, vájjon a mi nemzeti hőseinknek és vértanúinknak s köztük épen a segesvári síkon elesett Petőfi Sándornak mikor emel a magyar kormány emlékoszlopot ?

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

A „Budapesti Szemle“ októberi kötete főkép történeti értekezésekben gazdag. Goldzieher Ignácz, e jeles fiatal orientálista, az összehasonlító mytho- logia fejlődéséről ir nagyobb tanulmányt. Szilágyi Sándor a német történetírásnak Wallensteinra vonatkozó irodalmát ismerteti meg, és Schebek Ed- mundnak Berlinben most megjelent müve nyomán foglalkozik azzal a kérdéssel, ki volt a hatalmas Wallenstein gyilkosa ? Schebek köuyve megfejti e kérdést, s minden kétséget kizárólag bebizonyítja,

hogy Wallensteint Slawata gyilkolta meg, az ő ármánya ejtette el, ugyanaz a Slawata, kit 1618. május 22-án egyik tanácsos társával s titkárokkal a prágai tanácsház ablakán kidobtak. Érdekesen ir Csetneki Elek ily czim alatt «A hunok, avarok és kunok» Yámbérynak a hunok és avarok nemzetiségéről szóló fejtegetéséről, sok kritikai megjegyzéssel kisérve Vámbéry állításait. A kötet ifj. Szinnyei Józseftől a finnek történetének ismertetéséből a második közleményt adja, s befejezi gr. Seherr-Thosz Arthurnak a magyar szabadságbarezra és porosz- magyar légióra vonatkozó visszaemlékezéseit. A szépirodalmi részben Greguss Ágosttól «Szép éjszaka» czimű hangulatos költeményt s G. I.-től «Őszkor» cziműt közöl, a «Pickering Ödön» czimű angol beszély pedig végződik. Heinrich Gusztáv irodalomtörténeti tanulmányt ir Kisfaludy Károly «Iréné» drámájának tárgyáról, mely mint monda, annyi sokféle átdolgozásban van meg a nyugat irodalmában. Az «Értesítő» rovatban könyvismertetések fejezik be a füzetet. A «Bp. Szemle» előfizetési ára egy évre 12 frt; egy füzet 1 frt. Megrendelhető a Franklin-társulat könyvkiadó hivatalában.

* Szemere Miklós összes müveiből három kötetnyi fog megjelenni. Payzsoss Andornak és Bo- ruthnak, kik a hátrahagyott kéziratokat rendezik, azok egész halmazát kellett átkutatniok. Sokat mellőzni kell, mert töredékek, vagy kis papirszele- tekre irvák s nem lehet tudni az összefüggést. Ezeken kívül a hírlapok sok évi folyamát kellett még átnézni. Ha aköltő minden költeménye nem is, de azok legnagyobb része már együtt van, s ezek az önálló eszméket tartalmazó töredékekkel, kritikai és aestheti- kai dolgozatokkal, három testes kötetet fognak adni.

Az orsz. nőipar-kiállításról Gelléri Mór kiállítási titkár az iparügyi minisztérium megbízásából terjedelmes jelentést szerkesztett, mely díszes kiállítású kötetben jelent meg, tanulságosan ismerteti a gazdag kiállítást, s előadja a hazai nőiparra innen vonható következtetéseket. Külön szakaszokban szól az iskolákról, a házi- és népiparról, a nőiparágakról, s azok egyes osztályáról. Gellérit e jelentés megírásában többen támogatták: Jagócsi Péterffy József miniszteri biztos, ki a nőipariskolákra, Binder Lajos ipari felügyelő és Bejtő Sándor gépészmérnök, kik a házi és népiparra vonatkozólag nyújtottak anyagot és szakszerű ismertetéseket. E tüzetes jelentés czélja, hogy a kiállításról teljes képet nyújtson, annak tanúságai maradandóvá s a közönség számára hozzáférhetővé váljanak. A kik az iparügyek iránt érdeklődnek, s a nőegyletek, melyek kiállításokat rendeznek, haszonnal forgathatják e könyvet, melynek ára 1 frt s megrendelhető szerzőnél, Budapest, sugárút 60. szám.

Szépirodalmi művek. A Bévai-testvérek kiadásában két regény jelent meg, egy eredeti és egy fordított. Mind a kettőt eredetileg a kiadók «Begény- világ» czimű folyóirata közölte. Az eredeti „A hon- boldogítók1', társadalmi regény P. Szathmáry Károly - tól; két kötet, ára 2 frt 80 kr. A másik pedig a nemrég elhunyt kitűnő franczia iró utolsó műve: Bouvard és Pecuchet, melynek magyarul ,, Két újkori Don Quixotte“, lett czime, fordította Nyáry László, ára 2 frt. Ugyancsak a Bévai-testvéreknél megindult a ,,Regényvilág“ uj folyama ; az első füzet Hiadortól közöl költeményt s három regényt kezd meg; ezek: «Egy modern apostol», ifj. Ábrányi Kornéltól, «A nemes vér», Tolnai Lajostól és Jules Clarette párisi regénye : «A miniszter», Fái J. Béla fordításában. Az uj folyam számára még Jókai Mór, Abonyi Lajos, Fangliné-Gyújtó Izabella és Degré Alajos Írnak eredeti regényeket, gróf Teleki Sándor pedig iiA selyem gyerek» czimű társadalmi regényt fog közölni e füzetekben. A kiadók által hirdetett száz-aranyos jutalomra érkezett nyolez regény még bírálat alatt van s kedvező eredmény esetén a kiadók uj regénypályázatot szándékoznak hirdetni.

Katholikus egyházi beszédek gyöjteményét rendezte sajtó alá dr. Pátkai (Teidel) Pál pátkai plébános s az első kötet most jelent meg Székes- Fehérváron, közölvén ebben Lenovics Józseftől, Pázmány Pétertől, Fogarassy Mihálytól, Pellet Ödöntől, s több magyar hitszónoktól egyházi beszédeket. A 192 lapra terjedő kötet ára 1 frt.

A nemzeti színházban e hó 4-én két zenés újdonság került színre : Glucknak egyfelvonásos vig