Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz

32 meg vele egy magasságon, ha azon lyrai elemet is, mi beszélyeiben van, lyrájához csatoljuk. Göthe, Longfellow, Hugó, Heine s mások egyes költemé­nyeikben talán túlszárnyalták, de ha dalköltészetük egyetemét tekintjük, akkor Petőfi úgy tűnik elő, mintalegtöbb oldalú lyricus, ki úgy szólván min­den emberi hangulat érzemény indulat és szenvedély­nek egyformán tudott kifejezést adni. Avagy, melyik az a lyricus, ki bánatát, örömét, szerelmét a haza, leány, bor, barátság és emberiség iránt, szilaj, dé- vaj kedvét, haragját az élet különféle érintkezései­ben , szabadság és harczvágyát oly annyira egyenlő bájjal és erővel tudta volna megéne­kelni, mint Petőfi ? Mindezen tárgyak közül a leg­nagyobb költők csak legfölebb egynek kettőnek tudtak teljesen remek kifejezést adni, mig ő vala­mennyinek, miről bizonyságot tesznek gyarló íté­szeink, kik majd egyik, majd másik tárgyú költé­szetének adnak elsőséget, mig e minden érzést ma­gába ölelő kebel e sokoldalúságáról legszebb bi­zonyságot tesz a „csárda romjai“ czimü költemé­nyében, hol a legcsodálatosabb módon van együvé foglalva, csaknem mindazon tárgy, mik az emberi kebel különféle hangulatait alkotják. Egy szóval Petőfi a mi irodalmijuk legnagyobb büszkesége, kire, ha az idegenek között azon kérdés merül föl, mije van a magyar irodalomnak, habozás nélkül és büszkén mutathatunk, mert ő az egyetlen, ki egy nemét a költészetnek nálunk betöltötte, mig a többi, az eposz, dráma csak kezdve, próbálgatva van. Hátha még e költészethez egy kis életirat is járul, 8 meg tudja a világ, hogy ez ember 26 éves koráig teremtett annyit, a mennyit más világhíre­sek 60—70 év alatt, akkor, mint ember, méltán a történet legcsodásabb tüneményei közé tar­tozik! És e csodáról beszél Salamon úgy, mint ha valami tudákos tanár, egy Caesar tetemét bon- czolván elmondaná, hogy ennek is volt valami fekete a körme alatt! Vesse le saruját, imádkozzék, s ad­jon hálát, hogy Petőfink van, — a Budapesti Szemle pedig valóban helyesebben teszi, ha vagy méltóbb emberre bízza Petőfi jellemzésének nagy feladatát, vagy ha ilyen nem volna, ilyen eredeti, de bántó elemezéseknél szivesebben veszszük to­vábbá is a külföld jeles Ítészeinek kivonatos érte­kezéseit, melyek e füzeteket eddig is oly becse­sekké tették. Történeti beszélyek. Irta Sarkady István. Két kötet. Ara 2 pft. — A fiatal szerző, daczára ama rá nézve nagy károsodásnak, mit neki Fr. bukott üzér okozott, igyekezett a közönségnek adott szavát megtartani. A mi e füzetek béltartal­mát illeti, arra nézve Ítéletet nem mondhatunk, mivel minden mű olvasására időnk nincs, egyéb­iránt szerzőnek a divatlapokban megjelent dolgo­zataiból a közönség önmaga következtetést vonhat. HÁZI GAZDASÁG. Rekedtség vagy a száj és torok gyuladt álla­pota ellen hasznos és mindenesetre kellemes italt lehet következőképen készíteni. Egy tojássárgája közé csöppenkint, folytonos habarás közt egy po­hár forró viz öntendő, s ehhez megfelelő annyi czukor és narancsvirágviz adandó, hogy a vegyü­lök édes legyen. Fődolog, hogy a tojás friss és a habarás gyors, erős legyen. Ez ital enyhíti a gyu- ladást, emellett jótékony izzadást idéz elő. GALAMBPOSTA. mr Azon t. ez. elöfizetönök, kik lapunkra a régi ölj szerint félévre három ó forinttal fizettek elő, egyelőre csak a negyedéves előfizetők sorába lőnek beigtatva. Teljes tisztelettel kéretnek föl tehát, méltóztassanak az uj ár sze­rint pótolni a félévi dijt, vagy kétszeres fáradság kímélése tekintetéből az egész évi díjt kiegészíteni. (Kiadó hiv.) T. ez. levelezőink, s mindazok, kik lapunkba inti kivannak, kéretnek figyelemmel lenni arra, hogy lapunk mindenekelőtt hölgyek szániára van szerkesztve. Kény­telenek vagyunk e kérelmünket nyilvánossá tenni, miután még most is, két évvel lapunk fenállása után, nem csupán kezdők, de régibb Íróktól is oly közléseket veszünk gyak­ran, melyek a nőnem iránti gyöngédtelen ezélzatok, vagy rájuk nézve teljesen közönyös néha még visszatetsző tárgyaknál fogva is még azon esetben semadhatók ki,,ha a müvek egyébkint génialisak, vagy bármily tekintetben ér­tékesek is. Aztán csodálkoznak az illetők, hogy irataik el nem fogadtatnak. Sajnos volna, ha e körülmény a még sok helyütt uralkodó parlagiasság természetében rejlenék.melyről sokszor hallatszik a vád, miszerint a nőnem iránti előzékeny udvariasság s finom gyöngédség dolgában a nyugati népektől messze hátra áll. Annál kétségbeejtőbb, ha még mais vannak oly irányú művek, irók sőt közlönyök, kik és melyek az eredetiség, magyarosság és géniálitás örve alatt a betyáros vadság elemét terjesztik. A jelen idő szerint ez elem inkább gyűlöletes, mint nevetséges, és semmi sem tartatik nagyobb vétségnek a kor szelid miveltségének szelleme ellen, mint a nőnem iránt tartozó kímélet s figyelem hiánya. Szinte hihetlennek tetszik az olvasó előtt, de komoly való, hogy sokszor szinte kétségbeesünk, midőn egész halom egyéb­kint jeles mű közül egyetlen sincs, mely a női Ízlésnek meg­felelne, vagy épen azzal merőben ne ellenkeznék. E nyílt felszólalást nem örömest teszszük, de szükségesnek tartot­tuk arra, hogy elérhessük abbeli czélunkat, miszerint egy kizárólag nők számára szerkesztett lap minden igényének megfeleljünk. Marczali. T. J. Mindenesetre fel fogjuk használni. Bocsánat a hosszas várakoztatásért. V.-Hunyad. M. Z. Az illető regény megszerezhető akár melyik pesti könyvárusnál. Ára 2 pft. „Nem vágyok én ..„W. A.-hoz“ költemények nem adhatók. „Gyémántok ezek itt ?“ Bizonyosan leend szeren­csénk j óbbakat közleni nagysádtól. Lovag-Szonátai. Csakhogy ól még ön! Pécs. Megérkezett. A. K. A nemtő. Az eleje igen jó, de a vége mindent elront. Sajnáljuk, hogy ez okból nem adható. Felelős szerkesztő : Vajda János. — Kiadó-tulajdonos : Heckenast Gusztáv. Pest, 1859. — Nyomatott Länderer és Heckenastnál (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

Next

/
Oldalképek
Tartalom