Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz

levonhatjuk most már a következménye­ket, mely szerint a női kérdés az anti- feminista alap fölfogásnak logikus kifeje­zése által oldható meg. A férfit férfinak, a nőt nőnek neveljük és korántse gon­doljuk, hogy ez által a már természetük­nél fogva elkülönözött két nemet még- inkább elválasztjuk. Mindkettőnek leg­végső célja egy magasabb, egy erkölcsi cél és ez egyesíti őket! r. -n. IRODRLOm. Rouotuezető luhósz Eyula. Herczeg uj regénye. (A honszerző. 1905. Singer és Wolfner.) Magyar lelkem és boncoló elmém nyug­talan érdeklődésével lestem Herczeg Fe­renc elegáns és nagy szerű etappeját és most, hogy' e kivételes irói pálya uj for­dulóhoz ért: ujjongva tapsolok neki. Első föllépése a biztos kezű és erős eszü művészt revelálta, aki hótiszta plasztronban nyugodt előkelőséggel lép az egy’ csapásra meghódolt közönség elé. Sikert siker után aratott novellában, re­génybe, drámában, víg és komoly' nemben egyaránt, a közönség imádott Írója s a kritika kedves vesszőparipája lett. Bla- zirt fenyőmiksák egyre hangoztatták, hogy' nem változik, nem fejlődik, hogy nincs szíve. Es megírta az Ócskái briga- dcrosf amelyben a történelem levegőjét vitte a bohózat fülledt színpadára, meg­írta a Pogányokot, amely'ben stilje, Bi­záncot, amelyben világnézete fejlődött tökéletessé Uj regénye, a Honszerző, báró Eötvös József főművei óta a magyar irodalom legjelentősebb társadalmi regénye. Ä magyar iró ős szenvedélye tör ki elemi erővel e könyvből: a fajszéretet. A magyar társadalom legizgatóbb kér­dései csendülnek itt fel: a zsidókérdés, a gentry kérdés. Lipótvárosi irócskák piszkálták újab­ban ezt a nagy problémát, de csak be- maszatolták, ahelyett, hogy tisztázták volna. Nálunk oda törpiil a kérdés: be­jut e gelsei Guttmann a gentry-kaszinóba, vagy sem ? Herczeg a vérbeli művész abszolút hig­gadtságával, de a magyar iró józan el­méjével és érző szívével állítja föl a lét és nemlét e magyar problémáját. Honnan van az, hogy a honszerzők és nemzet- föntartók unokái alól egyre jobban ki­siklik az áldott hazai föld. Hogy egy erő­teljes, becsületes, intelligens, eszmények­ben hivő faj fölé kerekedik egy számitó, alázatos, rrfeáltalan és idegen fajta? Her­czeg harsányan kiáltja oda a magyar kö­zéposztálynak Ibsen modern igazságát: »Legyen ancrgiátok!« Megtoldja Björnson jelszavával: »És dolgozzatok'.« Nemcsak szép regény ez, de jó tett is, nagy tett is egyúttal! A honszerzőben Herczeg, az iró és ember zenitjére ért. Nincs szíve? Dili, Herma, Zabel, szép és szomorú álmok, az örök nőies liliomból és violá­ból szőtt alakjai csak egy nagy álmodó szívből fakadhattak! Sok szép és hatalmas álmot, magyar dicsőségről, emberi igazságról, erős fér- fiákról és gyöngéd asszonyokról, te nagy álmodó ! 1 Ey. Strindberg a Thdlia szinpaőa'n. Márc. 12 Tavaszi vihar tombolt vasárnap este a Várszínház színpadán. A magyar An­toine, a Thália társaság adta Strindberg intim tragédiáját, az »Apát.« A nagy északi nőgyülölő e drámája annyira mo­dern már, hogy szinte hasonlít az antik­hoz : hármas egység, egyszerűség, éles szentenciák dolgában. Nagy színpadra nem való: kegyetlen a gyöngébb nemmel és idegzettel szem­ben. De intim színpadon érdekes és ér­tékes jelenség, a jövő drámájának vezér- motivumai csendülnek föl benne. A Thá­lia színészei törekedtek a legmodernebb színjátszás ideálja felé. Erős intelligentia, komoly tudás, tö­kéletes összjáték, a szerző intencióinak megérzékitése jellemzi játékukat. Semmi kirívó gesztus, semmi kihangzó tiráda. Becsületes verizmusuk egy úton járt a Strindbergével, aki ebben túlszár­nyalja a forró képzeletű olaszokat és a finom franciákat. Kürthy József (a leg­jobb), Sándor Róza. Moly Margit; Verő 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom