Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz
Holnap lesz a segesvári szobor és a fejéregy- ! házai mezőre emelt emlékoszlop leleplezése. Igazi nemzeti ünnep, amelyre régen készül már különösen Erdély, de legkülönösebben a székelység, amelyet Petőfi minden magyar között a legjobban szeretett. Ez a szeretet, úgy látszik, most meghatványozva ébredt föl a székelységben, mely impozáns tömegben vonul föl az emlékezet ünnepére. Székelyudvarhelyről több mint ötezeren, Kereszturról pedig kétezerén mennek Segesvárra. Tizennégy vonat indul el velük. De nemcsak ők lesznek az ünneplők. Képviselve lesz egész Magyarország s a hivatalos Magyarország is, mert nagy küldöttség teszi le az országgyűlés hódolatát a szoborember lábaihoz. Valósággal koszoruerdő fogja elborítani a közös eirt is, ahol sok jó magyar katonapajtás közt pihen az a marék hamn, ami megmaradt a költőből s a szobor is, amely a magyar költészet szimbóluma s idegen nyelvű népek között hirdeti a magyar poézis dicsőségét Hiányozni fog azonban a koronatanúja Petőfi Sándor rövid történetében. Nem lesz ott Jókai, aki az emlék végrehajtó bizottságához levelet irt s kimentette a távolmaradását. A levél, amelyben most már dr. Jókai Mór találkozik Petőfi Sándorral, aki nem jutott odáig, hogy doktorrá tegye a hódolat és tisztelet, igy hangzik : Mélyen tisztelt titkár url Szives meghívását a segesvári Petőfi-emlók leleplezésére nagy köszönettel fogadtam. Ha öreg csontjaim engednék, bizony szívesen sietnék e nagyjelentőségű, hazafias ünnepélyen személyesen is részt venni. De ez, egészségem fogyatékos volta miatt, lehetetlen. Az egész telet és tavaszt snlyos betegségben töltöttem el, semmire sem vagyok képes már. Azonban ifjúkori barátom, a szabadság dalnoka és vértanúja iránti kegyeletemet le kívánom róni egy babérkoszorú küldésével, melyet önnek címére küldök el. Kérem kegyeskedjék azt nevemben az emlékszobor elé elhelyezni. Legőszintébb hazafiui tiszteletem mellett maradok, Budapest, 1897. julius 25. Dr. Jókai Mór. Jókai Petőfiről. Itt eszünkbe jut az a gyönyörű szép szerep, amelyet tizenöt esztendővel ezelőtt játszott le az eskü- téri Petőfi-szobor előtt állva s olyan beszédben szólva a költőről, aminél szebbet magyar nyelven azóta se | mondtak s a mi mestermunka a magyar szépprózában.
