Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz

1526 megtekintendőnk is van. Az elfogadó terem ellenkező ajtajából a lejtős Andrea-sétányra jutunk s onnan bokrok és virágok között a tengerpartra, majd pedig a második főépülethez férünk, melynek íves főbejárata lQmbard ízlésre vall. Átlépve a küszöbön, tarka kép tárúl föl előttünk. Jobbra-balra az ajtó mellett, az asztalkákra lerakott emlékérmeket és kiállítási sors­jegyeket árulják; oda bent pedig a tárgyak tömkelegé beléphetetlenné teszi az épületet, mely hajókra van^ osztva, mint egy templom. Az üveg-szekrények, állvá­nyok, palack és cukorsütemény-gúlák, kioszkok, pavi­lonok, drapperiák s fantasztikus pagodák egész erdeje tarkái ódik itt. Fárasztó lenne, ha minden egyes osz­tályt külön, behatóan akarnánk megnézni. Ázért az első általános betekintés után böngészszünk csak imitt- amott a jó ízlés vagy finomított ipar feltűnőbb tárgyai között. Közel az ajtóhoz, a falnál impozáns képet nyújt az egészen szappanból készült, síremlékhez hasonlít­ható alkotmány. Fönt az oszlopok fölött az »Industrial szobra áll, mellette a szappanfőzés jelvényei; s mind e monumentum, mind pedig a szintén szappanból ké­szült »tempietto« csalódásig híven mutatja a márvány utánzását. Mindkettő a Pollak-féle gyárból került Triesztben. Különösen díszesek még a csokoládék és cukrá­szat remekei, gúlába fölrakott tarka apróságok, épít­ményeket ábrázoló torták, melyeknek hálás közönsége a gyermek-sereg. A pilseni sörház csoportját szép kis barna hor­dók fölött a sörkirály Gambrinus alakja díszili. A Mosca Aristid toll és virág gloriettje is szép. Oly tava- szias, oly könnyű az egész, mintha az arra járó-kelők által okozott léghuzam is meglengetné. A Kubitzky- gyárának perkáljait vágyakodva nézik a paraszt me­nyecskék ; mig a delnők figyelemmel vizsgálják a gaz­dag drapperiákban díszlő selyem és más drága szöve­teket, melyek a Leitemberger csarnokának bársonynyal bevont oszlopai.között vannak fölhalmozva. Majd a gyémánt-köszörű vonja magára figyel­münket. Sötét blouse-os munkások állítják elő az üvegszerü homályos kőből azt a ragyogó csillogást, melynek birtokáért királynők is versenyeznek. A hímzés műipara gazdagon van képviselve. Fehér és szines guirlandeok vannak oda lehelve a finom szövetekre; majd a legtarkább szőnyegek bizo­nyítják a női türelmet. S mig e sok tárgy némelyike arany éremmel van kitüntetve: addig az asztal vége fölött szerényen húzódnak meg a foltozási minták. A háztartás e szükséges és hasznos müvei oly ügyesen vannak elkészítve, hogy bármily nagy szakadás kija­vított helye a kelmén: úgy szólván, csak nagyitó üveg­gel födözhető fel. A mily szerény e minták föllépése a hivalgás közepeit: épp oly szerény a jutalmuk is: bronz érem! A Ditmar-lámpái Bécsből egész kis csarnokot képeznek; s gyönyörűek az öntött vastárgyak is, me­lyeket szintén onnan Wilhelm és Milde küldöttek ide. Relief képek, sárkányokból, lombokból és csengő vi­rágokból összefont lépcső-korlátok fantasztikus alak­zatai ragadják meg figyelmünket. Sajátságos, hogy a szeptemberben dühöngött nagy vihar alkalmával éppen a porcellán és üveg osz­tály fölött hullottak le, csörömpölve a tető ablakok egy némelyikének üvegei. Mintha csak a rokonszenv vonzotta volna. Az áhalánosan elismert cseh-üvegek mellett ki­válnak a Lobmayer gyönyörű tárgyai Bécsből, melyek annyira híres készítmények, hogy díjért nem is ver­senyeznek. Föltűnök itt a füst-tapasz készletek; ro- koko stílben tartott és gazdagon aranyozott graviro- zásokkal, melyek utánzóit rubin és türkészekkel is vannak díszítve. Ezek mellett állanak a »barna-üveg­tárgyak« is, élénk színű persa-rajzokkal. Futólag tekintsünk a hires Wertheim báró vas­szekrényeire, a Hollenbach bronz műveire a gyön- gyözött-óra-lánc és kulcsláncokat nehány perc alatt készítő gépre; a »Puntatorós« vagy is »mindent át­fúró« revolver-puskára; a szél- és villany-órákra, mely utóbbiak föltalálója 'dr. Favento Görzben. Az első gőzmozdony szép kis mintájára,melynek neve Saxo­nies volt s 1838-ban kezdett járni, szintén itt tolható. Üveg alá zárt három kis arany gúla előtt a kiál­lítási-sorsjáték főnyeremény-tárgyai képezik. Egysze­rűen, simán vannak öntve ; az elsőnek értéke 50,000 ft. a másodidnak 20,000 ft. a harmadik legkisebb 10,000 ft. Sok vágyteli, és reményteljes pillantás érte már ezeket. Most pedig üljünk le itt a teremnek másik ol­dalán ; a szebbnél szebb, és drágábbnál drágább szó- bácskák átellenében. A kárpitosok és asztalosok re­mekei ezek, mindenféle Ízlést és korszakot ábrázolva. A ki itt kissé ábrándozik beleképzelheti magát egy középkori várba, annak verőfényes hajlékaiba, melyek­nek csak lakói hiányzanak, s szinte várjuk hogy mikor fognak belépni. Még zenét is hallunk; zongora-citte-. ra-, és okarina- hangok. Vége az illúziónak. Eszünkbe jut, hogy a kiállításban vagyunk. Talán éppen a trieszti zongora - készítő Cafal szép kiállítású és jó hangú zongoráját próbálta valaki ; vagy a kettős-zongorát, mely négykézre való játékra szol­gál. A harmoniumok közt a trieszti Macker-féle érde­mel figyelmet. Ezen a dilettáns megleli bármely dal­hoz a harmóniát,'áz a£ kíséretet, ha bizonyos szabály szerint a csoportonkiní álló piros, fekete vagy fehér gombokat megnyomja. • , ; ' A bútor darabok részint .a sorsjáték nyeremé­nyei, részint eladók, de nagyon drágák. Egy gyöngy­ház berakatú £kszeriszekrény ara példáúl kétezer frt. He úgy 'tetszik, már harmadikat csengették; ' végé utolsó kőrútunknak. Nem sokára az utolsó csen- getyűszó fog hallatszani, mely egyúttal jel lesz arra, hogy e sok szép iparművet szerteszét hordják s a cifra épületeket, melyeknek labirintjeit lassankint iórmegismertük, eltávolítsák a föld színéről. Fővárosi hírek. * Az Arany János jótékony hagyatékai. Vég­rendeletében a nagy költő három jótékony alapítványt tett. Az akadémiának — »hálája jeléül« — ezer forintot hagyott. (Tehát épp annyit, mennyit hétfőn az igazgató tanács szavazott az ő szobrára.) A Kis­fal u d y-T ár saságnál régebben tett alapítványát megkétszerezte. Szeretett szülővárosa: N a g y-S z a- lonta iskolájánál pedig ezer forintos alapítványt tett, hogy annak kamatait oly szorgalmas szegény tanulók kapják, a kik onnan magasb iskolára mennek. A hálás szív ékesszólásával beszélnek e hagyatékok is. * Az Arany szobrára mindenfelé megindult az adakozás. Az első hazai takarékpénztár választ­mánya ezer forintot szavazott meg, felét a síremlékre, felét a sírszoborra. Az izraelita hitközség elöljárósága is tegnap csak azért tartott ülést, hogy ötszáz forin­tot ajánljon föl a szoborra. A Petőfi-társaság száz fo­rinttal járúl a szoborhoz. A magyar kir. tanárképző intézetnél, melyben iskoláink közt legelőször taniták az Arany »Toldi«-ját, 134 ft 25 krt adtak össze a ta­nárok és tanulók. Áz »Egyetértés« szerkesztőségének tagjai hétfőn 280 ftot Írtak alá Arany szobrára; ebben a szerkesztő Csávolszky Lajos adománya száz forint; az erzsébetvárosi polgári leányiskola növendékei pedig az nap szintén gyűjtöttek magok közt 12 ftot. Vidé­ken is több helyen megindúltak már a gyűjtések, igy Esztergomban, hol a felhívást az »Esztergom és vi­déke« intézte a közönséghez. * Koszon! helyett. Arany János emlékezetére tegnap ismét kaptunk száz forintot a »Pesti Napló« utján, ütvén forintot özvegy Strobentz Ká­roly né úrnőtől, s szintén ötvenet Strobentz Anna kisasszonytól. » Királyi adományok. A király ő felsége Nagy- Megyer tűzkárosult lakosai segélyezésére magánpénz- tárából háromszáz ftot ajándékozott s ugyanannyit adott Toriszka községnek is, a jégeső által okozott károk enyhítésére. A tőkési görög kath. lelkészlak és iskola építésére ő felsége százötven ftot, a bacsavai gö­rög kath. templom építésére száz ftot adományozott. Iskolaépitési segélyt kaptak a zálnoki görög kath. és a chizsnói ágostai ev. hitközségek, egyenként száz ftot. * Vidéki küldöttségek is érkeztek a tegnapi temetésre. Ezek közűi a nagyszalontai, mely tizenkét tagból áll, délelőtt tisztelgett a nagy költő özvegyénél, kifejezvén a szülőváros nagy részvétét, mely iratba is van foglalva. A tagok közt vannak olyanok is, kik a költővel együtt hivataloskodtak. Szintén délelőtt tette részvétlátogatását Nagy-Kőrös egyházi tanácsának és főgimnáziumának öttagú kül­döttsége. Filó Lajos lelkész meleg szavakban tolmá­csolta a részvétet, elmondva, hogy egyházuk hálás emlé­kében feledhetetlenül él a boldogéit 9 évi ottani tanár­kodásának ideje. Arany Jánosné meghatva köszönte meg a megemlékezést, Arany László pedig azt mondá: »Annyival jobban esik nekünk e részvét, mert boldo­géit atyám abban az időben talált menhelyet és ke­nyeret Kőrösön, midőn az olyan emberek számára, mint ő, nem volt semmi más existentia. Annyival in­kább köszönöm e megemlékezést, mert ő férfi korát töltötte ottan s legszebb verseit is ott irta.« E kül­döttségek koszorúkat is hoztak a koporsóra. Vác- ról két küldöttség volt jelen a temetésen, hozva a kép­viselő-testület és kaszinó díszes koszorúit. * »Teli Vilmos«-t, Rossini remekét, adták teg­nap este a nemzeti színházban, Bignio Lajos második föllépteűl. Vonzerővel birt, a nézőtér megtelt, kivéve nehány zártszéket, melylyel a bérleti üzérkedés járt pórúl. A főhercegi páholynak is volt megint vendége: herceg Cohurg Fülöpné, színházunk rendes látoga­tója, a mikor csak itt van. Első dicséretünk Erkel Sándornak szól, ki minden részletre kiterjedő figye­lemmel és teljes erélylyel igazgatta a zenekart, mely tán soha sem játszotta még oly hévvel és annyi árnya­lattal a hires nagy nyitányt. Meg is tapsolták zajo­san e mesteri műveletét Vendégünk: Bignio Lajos, férfiasán ábrázolta és bensőséggel énekelte a cím­szerepet. Lélek és jellemzés volt előadásában s azok a kik tapsolták és kihívták, a jó ízlésnek hó­doltak. A harmadik felvonás áriája után ötször tap­solták ki. A karzaton különben jutott ez este taps a rossz ízlésnek, a kiáltozásnak is. A mi drága pseudo- vendégünk, Perotti (Arnold,) elemében volt: olaszul énekelt s magas hangjait tüntető kiáltozással pazarolta. Mintha mutogatni kívánta volna, hogy vannak. Pedig jobban meg lettünk volna lepetve,ha valami egyebet mu­tat, azt, hogy van pianója is, tud árnyalnia az énekbe bensőséget önteni. Ney (Melchtal,) Saxleliner Emma asszony (Hedvig,) Kordin Mariska k. a. (Gemrny,) Maleckyné asszony (Mathild,) kit már gyakori föllé­pésének kitartó buzgóságaért is ki kell emelnünk, to­vábbá .a jó öreg Kő3zeghi (Walter) dicséretesen emel­ték az előadás érdekét. Coppini k. a. pedig most is, mint mindig, teljes virtuozitással táncolt. ' * Az agancskiállitást hétfőn délután a király is, meglátogatta. 0 felsége fél öt órakor érkezett a nemzeti kaszinó épülete elé, hol a kapunál gróf Szé­chenyi Pál miniszter mint a kiállítás főrendezője fo­gadta. A király, kit báró Mondel főhadsegéd és gróf Rosenberg* szárnysegéd kisértek, mintegy tiz percig időzött a kiállításban s jól megnézett mindent, távo­zásakor pedig megelégedését nyilvánitá,megjegyezvén, hogy a gyűjtemény a tavalyinál sokkal szebb és gaz­dagabb. Mikor ő felsége ismét a kocsira ült, az utcán egybesereglett nagy közönség lelkesen megéljenezte. A király távozása után be is rekesztelték az agancs- kiállitást s kiosztották a dijakat. Első dijat a gróf Zichy Rudolf által Turia-Remetén, gróf Széchenyi Béla birtokán lőtt tizennégy-ágas kapott; a második dij az Albrecht főherceg béllyei birtokán gróf Schloiss- nigg altábornagy által lőtt tizágasé lett, a harmadik dijat a gr. Erdődy István által Szilvasson lőtt tizenhat­ágasnak ítélték oda. Érmeket nyertek még gróf And- rássy Géza és gróf Széchenyi Géza is az általuk kiál­lított szép agancsokért. * József főherceg hétfőn délután meglátogatta a Walser-féle gépgyárat s egy óránál tovább időzött ott. A főherceg tudvalevőleg melegen felkarolta a tűz­oltás ügyét s Alcsuthon saját főparancsnoksága alatt alakított tűzoltóságot, melynek már nyolcvan tagja van, még pedig húsz a főhercegi udvarból, hatvan a községbeliekből; a szükséges tűzoltó szerekről szintén a lelkes főherceg gondoskodik. A gyárban, hol a tulaj­donos fogadta, a főherceg mindenek előtt az alcsuthi tűzoltóság számára megrendelt szerkocsit tekinté meg, s mikor a gyáros városi tűzoltókkal a szerkocsin gya­korlatokat végeztetett, József főherceg maga vezényelt, még pedig kitűnő szakavatottsággal, aztán megelége­dését nyilvánitá a tűzoltók ügyessége fölött. Uj meg­rendeléseket is tett alcsuthi tűzoltói számára, kiknek »szolgálati rendszabályait« is maga szerkesztő, népies, könnyen érthető modorban. Az udvaron tartott gya­korlat után József főherceg megtekinté a terjedelmes gyártelep összes műhelyeit s különösen a harangöntés iránt mutatott nagy érdeklődést, úgyszintén magára vonta figyelmét az elevator számára tervezett óriási fecskendő!] mintája, melylyel kísérletet is rendeztek. Ötnegyed órai időzés után a főherceg, megköszönve a gyártulajdonosnak a szives fogadtatást, kezet szorí­tott a derék iparossal s báró Nyári főudvarmester kí­séretében Budára visszakocsizott. * Uj püspökök. A hivatalos lap tegnapi száma közölte az üresedésben volt két püspöki szék betölté­sére vonatkozó legfelsőbb kéziratokat. Szombathelyi püspökké Hidasy Kornél trebinyei választott püspök és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsos neveztetett ki, eperjesi görög katholikus püspökké pedig dr. Yályi János munkácsi székesegyházi tiszteletbeli kanonok s az ungvári árvaház igazgatója. Mindkét kinevezést élénk megelégedéssel fogják fogadni, nem csak az illető egyházmegyékben, hanem szélesebb körökben, mert hazafias, a nemzeti és mivelődési érdekek körűi buz- gólkodó férfiak lépnek a fontos egyháznagyi állásokba. * Személyi hírek. Akirályőfelsége teg­nap reggel fél hét órakor Gödöllőről külön-vonaton fővárosunkba érkezett s pályaudvarról egyenesen a várpalotába hajtatott; délután négy órakor ő felsége visszatért Gödöllőre. — GrófAndrássy Gyula megérkezett fővárosunkba. — Dr. báró Hornig Károly esztergami kanonok s primási irodaigazgató kineveztetett a vallás- és közoktatásügyi tárca osz­tálytanácsosának. — Tisza Kálmánná úrnő, gyermekeivel, szombaton érkezik vissza Gesztről, hol csekély megszakításokkal az egész nyarat tölté. — Arany özvegye az akadémia küldöttségének, mely neki a palotában levő lakást életfogytig felajánló, zokogva felelte: »Köszönöm, nem sokáig fogom már használni;« mindenkit meghatottak e szavak, főkép azokat, kik tudják, hogy a beteges nőt, a költő szere­tett, ragaszkodó élettársát, csak a lelkierő megfeszü- lése tartja fenn a gyász e nehéz napjaiban. — Dr. Peitler Antal váci püspök, ki betegeskedése miatt már több év óta nem hagyhatta el Vácot, any- nyira megerősödött, hogy pár hét múlva a fővárosba jö, hogy a főrendiház tárgyalásaiban részt vegyen. — Dankó Mihály verpeléti plébános s alesperes kineveztetett hevesi főesperessé s mórichidai címzetes préposttá. — Havas Sándor a régészeti társulat jövő havi ülésén felolvasást tart arról, hogy mi ala­pokon véli ő Fehéregyházát az Árpád sírjának. — InnocentFerenc, e tehetséges fiatal képiró,római tartózkodásának legszebb termékét: »Beatrice Cenci«-t hét alakból álló kompozíciót, a képkiállitás második sorozatában közszemlére teszi ki. — Komáromi M a r i s k a k. a. Thomasnak »Mignon« című operá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom