Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

1910. október 25., kedd. PESTI HIRLAB lyet a léghajó gondolájában. A léghajó kilenc óra­kor szállt fel és tíz órakor a balloncsarnokxrál si­mán leszállt. Német léghajósok balesete. Két nappal ezelőtt jelentettük, hogy az amerikai Gordon-Bennet lég- hajós verseny folyamán két német léghajó, a Düssel­dorf és az Amerika eltűnt. St.-Louisból most azt jelentik, hogy az egyik, a Düsseldorf már megkerült. Szerdán délben 1240 mórtföldes ut után a Kvebek mellett lévő Kiskiszing közelében leszállt. A léghajó legénységének távirata szerint a léghajónak kikötése alkalmával még 15 zsák ballasztja volt é3 még 30 óráig tarthatta volna magát a levegőben, ha vezetői nem féltek volna attól, hogy a vasút elhagyásával vad vidékre jutnának. A léghajót a szél előbb Milwau­kee irányában vitte, majd északkeleti irányba terelte. A kanadai határon szélcsend miatt öt óra hosszáig mozdulatlan volt a léghajó. Majd óránként 75 mért- föld sebességgel űzte a szél. A Kiskiszing-tó túlsó partjától 17 mértföldnyire leszállt a léghajó, odaütö- dott, de nem sérült meg. Az utasok az erdőben a süppedékes talajon hat óra alatt alig tettek meg félórás gyalogutak Visszatérve a léghajóhoz, ellátták magukat élelemmel és két napig vándoroltak, amig egy erdöőrro találtak aki Kiskiszingbe kalauzolta őket. Párizsból jelentik nekünk: A Newyork Herald értesülése szerbit tízezer amerikai hivatalnok keresi az Amerika léghajót, Azt hiszik, hogy a léghajó azon a tájékon szállt le, ahol a Düsseldorf. Meglehet, hogy erős légáramlat nyugoti Ontárióba kergette. A Hildebrandt léghajót, amely vasárnap dél­után 4 óra 40 perekor Berlinben fölszállt, az Északi tenger fölött baleset érte. A léghajó három utasát vontató gőzös mentette meg. A léghajó hurkát egy egy másik hajó halászta ki a tengerből­Tanügyi üipek. Középiskolai tanárok mozgalma. A magyar középiskolai tanárok fizetését 1903-ban rendezték, de a törvényt mindmáig nem hajtották végre. Gróf Zichy János ez év áprilisában-megígérte a törvény végrehajtását, valamint azt, hogy az 1911. évi állami költségvetésben az állami tanárok jo­gos igényei egyszerre fognak rendezést nyerni. A középiskolai tanárság nemrég arról értesült, hogy a pénzügyminiszter az állami költségvetésbe csak a tanárok egyharmadának fölemelt fizetését iktat­ta be, mig a tanárságnak többi része csak két, il­letve három év múlva kapja meg törvény szarint megállapított magasabb fizetését. A vidéki tanár- egyesületek kivétel nélkül mind és a középiskolai tanárok nagyrésze, még a felekezeti és községi ta­nárok is körlevélben és felhívásban követelték a második középiskolai tanárkongresszus egybehi- vását. A kongresszus állandó végrehajtó bizottsá­gát vasárnap délelőttre hívta egybe Négyesy László, az Országos középiskolai tanáregyesület el­nöke. A gyűlésen a végrehajtó-bizottsági tagok szenvedelmes hangon tárgyalták a tanárok sérel­mét. Négyesy elnök előterjesztette a miniszté­riummal folytatott tárgyalásokat. Tlaikovizky Bál főigazgató beszédében hangoztatta, hogy békés utón ebben a kérdésben alig lehet valamit elérni. Indítványozza, hogy a kongresszust rövid időn belül hívják össze. Székely István főtitkár a be­ér kézét t előterjesztésekből konstatálja, hogy a vi­déki tanárság valóságos forradalmi hangulatban van. Veszprém# "Vilmos (Szeged) kijelenti, hogy a státusrendezést, amely tisztán gazdasági kérdés, nem lehet öt évre beosztani. Többek hozzászólása után a végrehajtó-bizott­ság egyhangúlag elhatározta, hogy a kongresszust november hó %-ikére és 8-ikára, hétfőre, Izeidre, egybehívja. A kongresszust a városháza egyik ter­mében tartják meg. Polgári Iskolai Tanárok gyűlése. A budapesti -polgári iskolai tanárok körének választmány-«, október 22-én Cső mossy Sándor elnöklete alatt ülést tartott, amelynek tárgya az évi közgyűlés tárgysorozatának megállapítása volt. Szóba került a középiskolai tanárok elégedet­lensége az 1911. évi költségvetésbe beállított fizetés- rendezésük azon módozatai fölött, amelyek státusuk megharmadolása helyett a legfelsőbb VII. fizetési osztályba 75 tanár kinevezését és a végleges státus- rendezés végrehajtását csak 3 éven belül helyezik kilátásba. A kormány a polgári iskolai tanárok anyagi ellátásáról a már kitűzött kereteken belül ennél is mostohábban gondoskodott. Az egybegyűltek el­keseredett hangon tárgyalták az erről kiszivárgott híreket, amelyek szerint a költségvetésben a polgári iskolai státus számára biztosított legfelsőbb Vili. fizetési osztályba középiskolaiakénál sokkal kevesebb tanár kinevezése vétetett fel. Sőt a. végleges státus- rendezés végrehajtásának határideié sincs precizirozva Pedig ha valahol, ép a polgári iskolai tanárok­nál kellett volna már az 1911. évi költségvetésben a megharmadolást keresztül vinni, mivel az újabb fizetésrendezés alapján a középiskolai tanárokéhoz hasonlítva jelentékenyen vonakodott a polgári», is­kolai tanárok végfizetésének aránya (800 koronáról 1600 koronára emelkedett a különbség). Ezen leg­nagyobb mérvű elégedetlenség és lehangoltság között Lázár Kálmán javasolta, hogy november 12-én tar­tandó közgyűlés tárgyául a karácsonya kongresszus tárgysorozata tűzessék ki. E célból indítványozza, hogy a polgári fiúiskola reformjának előadójául dr Kovács János kéressék fel, valamint az egybe- gyiilt állami kartársakat is arra kéri, hogy fizetés ren­dezésük előadójáéul gondoskodjanak. A fővárosi tanárok küszöbön álló fizetésrendezés ügyére vonat­kozólag pedig hangoztatja, hogy minél szélesebb körű mozgalom indíttassák, ne hogy úgy járjanak, mint az államiak. Egyhangúlag elfogadtatott. Egyházi élet. A tluiiainelléki rttf. egyházkerület közgyűlése. — Második nap. — A dunamellóki ref. egyházkerület hétfőn délelőtt folytatta Baksay Sándor ref. püspök egyházi Ó3 Darányi Ignác v. b. 1.1. vüégi elnök elnöklésével szombaton megkezdett közgyűlését. A* közgyűlés ele­jén megejtették a szavazást a két konventi póttagra és a választás eredményeképen megválasztották Lé- vay Lajost és Benedek Sándort. Ezután Nagy Dezső, az egyházkerület ügyésze, terjesztette elő jelentését. Részletesen tárgyalta a különböző adásvételi ügyeket, amelyek közül Rákos­palota ref. egyházának földvételi szerződése kapcsán keletkezett nagyobb vita. A rákospalotai egyház ugyanis már régebben a tanítói és lelkészi földeket parcellázta és házhelyeknek kiadta. Ebből a parcellá­zási vállalkozásból 320,000 korona nyereséget kapott, amit takarékpénztárban helyezett el. Most, hogy a község fejlődött, egy nagy telek a falu közepén alkal­massá vált parcellázásra. Az egyház ezt parcellázni akarta és jóváhagyás iránt kérvényt terjesztett fel az egyházkerülethez. Az ügyész eleinte elutasító javasla­tot akart tenni, azonban megtudta, hogy ez az üzlet már folyamatban van, amennyiben az egyház a kér­déses telket megvette 250,000 kor. ért, amit a kész­pénzletétből vettek el, mérnökökkel felmérették és néhány parcellát el is adtak már. Mind ez az egyház­megye jóváhagyásával, de az egyházkerület hozzá­járulása nélkül történt és igv törvényleien. Mivel azonban az egyliázkerületi közgyűlés már befejezett tények előtt áll, az ügyész azt javasolta, hogy hagyják jóvá ezt a szerződést, de fejezze ki az egyházkerület helytelenítését afelett, hogy a rákospalotai egyház­község a közgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül bocsátkozott’ebbe az üzleti vállalkozásba. A javaslat­hoz Bcnkő István Szólt hozzá, védelmezve a rákos- palotai egyház eljárását és számszerű adatokkal bizo­nyítva az ügylet realitását. Végül kijelentette, hogy a vásárlásról szóló jelentést jóváhagyás végett az egy­házközség saját hibáján kívül nem terjeszthette fel az egyházkerülethez, mert csak évenkint egyszer ven közgyűlés. A közgyűlés ezután Nagy Dezső ügyész indítványa értelmében iiatározott. Az ügyész 'jelentései után dr Szabó József tér­je «tette elő a jogügyi bizottság által tárgyalt ügye­ket. Utána Apostol l’ál tett jelentést az egyházkerület múlt évi közgyűlésének ama határozatáról, amely szerint a tanügyi és közoktatási szakosztálynak egy középiskolai tanfelügyelői állás szervezéséről szabály­zatot kellett volna alkotnia. Ebbon a kérdésben a kerület iskolafentartóit meghallgatta a bizottság és kitűnt, hogy azok vagy tiltakoztak egy ilyen állás szervezése ellen, vagy aggályaikat fejezték lei öz állás­sal járó kiadások fedezése miatt. A bizottság részéről azt javasolta,’hogy a kerületi közgyűlés elvileg tartsa fenn ezt a határozatát, de addig, amig a nagy költség­gel járó állás financiális részének fedezésére alap nines, más póltó intézkedést tegyen. Ez az intézkedés egy középiskolai tanügyi előadó állásának szervezése volna, aki a püspöki hí vatallali kapcsolatban működ­nék és a megállapított tisztéletdij ellenében a kerület középiskolái felett felügyeletet gyakorolna. Darányi Ignác elnök és Mészáros János hozzászólása után a közgyűlés elvileg hozzájárult a javaslathoz és kiadta a szániszóknék, hogy a holnapi' folytatólagos közgyű­lésen az anyagi fedezet tekintetében jelentést tegyen. Ezután elhatározta a közgyűlés, hogy az 1888-ban kelt, már elavult ügyrendét változtatás cél­jából egy bizottságnak adják ki, amelynek tagjai Benedek Sándor, Lévay Lajos, Takács József, Mészá­ros János és dr Nagy Dezső ügyész. A közgyűlést kedden délelőtt kilenc órakor folytatják. Kun Bertalan ötöké. A miskolci egyházkerü­let Rác/. György gondnok elnöklete alatt hétfőn ülést tartott, melyen döntöttek Kun Bertalan örö­kéről. A miskolci kerület nyolc szavazatát dr Tüdős István miskolci esperesre dta. A dünan- innenj egyház többi kerületei még nem döntötték szavazataik hová adása -dolgában. Papszentelés. Vasárnap délelőtt a Kálvin-téri templomban a rendes istentisztelet keretébexi szen­telték fel a dunamellóki ref. egyházkerületben tavaly megválasztott fiatal lelkészeket.,Ez alkalomból a tem­plom zsúfolásig megtelt, az egyház előkelőségeivel és díszes közönséggel. Az istentiszteletet Ágoston Sándor, korógyi lelkész tartotta. Ezután Baksay Sándor ref. püspök szép beszéd kíséretében 13 lelkészt bocsátott útnak és kitartásra, hűségre buzdította őket nemes munkájukban. Majd Mády Lajos esperes felolvasta a félavatandók előtt az esküt és a püspök újból figyel­meztette őket magasztos hivatásukra. A felavatott lelkészek névsora a következő : Gödé Lajos, Bazsó Lajos, Szabó Károly, Balogh Ferenc, dr Kovács J. István, Mády István, Szappanos Gyula, Szilágyi Béla, Hada Sándor, Kuli ff ay Elek, Tóth Bálint, Soós István, Darányi Mihály. Képőiiiüvészet. * (Az Ezredévi Emlék.) Zala György Ez­redév! Emlékére most helyezik el a két hatalmas szoborcsoportot, amelyek közül az egyik a Békét és a másik a Háborút allegorizálja. A Háború csoport­ja már régebben a Műcsarnok feljáróját ékesítette, mig a Béke nőalakja és Ligája most került ki az ércöntödéből. A csoportok az oszlopsorok pillérjeire kerülnek. Az emléken még hiányzó királyszobrok is készen vannak, azokat is a legközelebb elhelye­zik. azonban az összes királyszobrokat jelentéke­nyen jóval magasabb talapzatra állítják, ami által a szobrok sokkal jobban fognak érvényesülni. Be­fejezésükhöz közelednek az emlékekre kerülő relie­fek is, amelyeken a mester az egyes királyok ural­kodásának idejéből vett legnevezetesebb momentu­mokat örökíti meg. Ilyen relief tizennégy kerül az emlékre. Ezek elkészülte után az emlék legfonto­sabb része, a főoszlop aljába kerülő hét vezér lo­vascsoportja kerül végleges kivitelre, amelyből Ár­pádnak és két más vezérnek a szobra már teljesen megmintázottan áll Zala műtermében. * (Az állam mürásárlása.) Az Országos Kép­zőművészeti Tanács művúsárló bizottsága hétfőn tartotta meg az idei művészeti évad első ülését a Műcsarnokban. Az ülésen Benczúr Gyula, a festő- mesteriskola igazgatója, elnökölt és azon a Szép­művészeti Muzeum részéről dr Térey Gábor osz­tályigazgató, a művészek közül Strobl Alajos, Teles Ede és Tóth István vett részt. A jegyzői, tisztet dr Huszita Jenő miniszteri titkár töltötte be. A bi­zottság Tölgyessy Arthur tájképfestőművész mű­vei közül jelölt ki néhány darabot a muzeum sza­mára megvételre. * (Bohusné Szögyény Antónia szobra.) A napokban leplezték le Világoson Bohus Antónia szobrát, amplyrgl téves információ alapján azt írták a lapokban, hogy Philipp István szobrászművész alkotása. Kérésére helyréigazitásképen közöljük, hogy a szobrot Philipp István Vess Viktor szpb- rászmüvészszel együttesen mintázta. IRODALOM. * (Petőfi-Társaság.) A Petőfi-Társaság va­sárnap délelőtt tartotta meg október havi felolvasó ülését Herezeg Ferenc elnöklésével, nagy közönség jelenlétében. Az első felolvasó Lőrinezy György volt, aki több lirai költeményét mutatta be. *j,íilÖ- nösen tetszett a Fülemüle című bájos költeményé amelyet itt közlünk: A bölcselkedö, a tudós poétát fi okos rímeit én kinevetem; Mert bölcs-e ä tűz? S a íüiniilének Van-c más dala, mint a szerelem? Dalok nábobia, szürke gunyáju Kis koldustársam, téged imádlak! .Dalód, a szív bűvös melódiája: Örök dala'a szerelmes világnak’. Bölcsek ludasát sose irigyeltem Jj hogy fönn repülnek a dicső’sasok•, De' Iia egy dalt el tudnék lopni tőled, Büszkén hirdetném, hogy — tolvaj vagyok I Utána Valágyi Lajos olvasta fel „Jóslat a szabadságharcról“ című tanulmányát, amelyben Vörösmartynak „A rom“ című egy énekből állá eposzát magyarázza.Ezt az eposzt ugyanis Toldy Ferenc és Gyulai Bál félreértették, azt mondván róla, hogy töredéke a Magyar vár cimii költemény­nek, amely maga is töredék. Palágyi kifejtette, hogy „A rom“ teljesen befejezett egész és benne kifejezésre jut a. költő jóstehetsége, amelyben sejtő lelke előre megálmodta a szabadságharcot és annak siralmas végét. A felolvasást élénk figyelemmel hallgatta és nagy tetszéssel kisérte a közönség. Sf'ávqy Gyula volt a következő felolvasó. ..Különös versek“ cimep három, kis időszerű..tréfá­val ké?dte,’ mégkacagtatva vélük a közönségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom