Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

I ) f I 2. oldal. azt becsüljük meg, ha idegenben nem is lehet ekkora becsülete. Ilyen mi kincsünk Jókai Mór. A száz év, mely születése óta eltelt, a magyarság lég­in ennyéibb emelkedésének s legpokoHbb zuha­násának ideje. Meseidő volt ez a száz év: gaz­dagságban is, szegénységben Is gazdagabb az előtte járt kilcncszáznál. Ez a gazdagság veti fel a Jókai kifogy hatatlanságát s ennek a me­sének a költőié a halhatatlan mesemondó. ü hassal zsidó leányegjesillet halihó-estje. A kassai zsidó leányegyesület szomba­ton rendezte a Sclialkházban kalikó-estiét. A Schalkház nagyterme már a kora esti órákban megtelt közönséggel, — pontban kilenc órakor pedig egyszerre ellepte a tánctermet a lilaszinti kalikóba öltözött leányok tömege, akik magukkla hozták a jókedvet, tigy, hogy percek múlva vidám kacagás töltötte be a Schalkház termeit. 'Hermann Jarosláv kitűnő zenekara csak­hamar megkezdte a tánczenét és megkez­dődött a tánc: pompás, vidám hangulat­ban — és tartott a késő hajnali órákig. Reggel öt órakor még zsúfolva volt a bál­terem táncoló párokkal, akik vidám kur- jongatások közepette ropták a csárdást, semmiké pen sem akarva elhinni az ügye­letes rendőrtisztviselőnek, hogy már — záróra van. A szépségverseny eredménye a követ­kező volt: 1. Wolff Márta, II. Kelemen Olga, III. Glück Böske, IV. Friedmann Sári. A rendezőség, melynek élén Maízner Samuné működött, kitünően látta el felada­tát, — a leányegylet tagjai közül Kelemen Olga, Rude Böske és Moskovics Blanka fejtették Jri a legagilasabb munkásságot, úgy hogy a közönség egy kellemesen el­töltött báli éjszaka emlékével oszlott széjjel. Az est jó hangulatának fokozásához a kitűnő világítási effektusok nagyban hoz­zájárultak, a decens és elegáns kalikók pe­jig a rendezőség jóizlését dicsérik. Az egyes táncszámok között divatrevue volt, melyen kassai urileányok mutatták >e a legelőkelőbb kassai cégek divatcik- teibe öltözve a legújabb divatot. A divat- fevue egyes számait Farkas Pali széllé- nes konferánssal vezette be. A revue szereplői voltak: Friedmann Uns, Rosenfeld Blanka, Czin- ler Rózsi, Friedmann Arthumé, Kelemen 31ga, Wolf Márta, Weinberger Rózsi, Schwartz Irén, Guttmann Hédi, Palotai 3özsi, Müller Berta, Schütz Manci, Hutter Aránk a Szász 11a. Steiner Ilus, Wolf Már­a, Kristóf Bözsi, Krausz Margó, Fodor 3özsi, Wolf Márta, Palotai Bözsi, Reich- mann Bözsi, Rude Bözsi, Rude Kató, Kele- nen Olga, Wolf Rózsi, Freimann Sári, <lein Bella, Steckmann Rózsi, Guttmann iédi, Schwarz Irén, Schütz Manci. Neuwirt Regina elszoktatta a hölgy- cözönséget, hogy kalapjaikat fővárosokban vásárolják. Kitűnő ízlésre vall, hogy nyúl­szőre lila-kalapot mutatott be, amely fran­cia eleganciájánál fogva feltűnést keltett. • * • Markovics Ede-cég pazar kiállítású se­lyem-fehérnemű és ujdivatu „Kascha“ szö­vetek pompás elrendezésével örégbitette cégének régi jó hírnevét. • * • Gupa rt. toileetetükröt állított ki. Nő-bou- doir díszesebb berendezési tárgyát el sem képzelhet. E részvénytársaságnak sikerült megszorítania a külföldi üveggyárak ver­senyképességét. KASSAI NAPLÓ 56 szám. Styl-elegant, Fő-utca. E műhelyben kreált estélyi ruha schottlandi selyem- aranybrokáttal leleményes összeállításá­nál fogva bámulat keltő. Sikerült pompá­san megoldaniok, miként lehet uszályt echarpnak Is felhasználni * * * Groszmann S. utóda cég. A női divat újdonságok gazdag tárházát mutatta fel. Rendkívül csinosak voltak a crepp de chi- ne- és maroquin-ruhák. Nemkülönmen álta­lános tetszést keltettek a fekete ripsz-kabát és barna ruha, hozzáillő köpennyel. * * * Müller ArauAa mindenütt elismert ötle­tessége mindjobban érvényre jutott a sa­ját kreálta kalapujdonságokban. Most is külföldön tartózkodik és a legújabb mo­delleket tanulmányozza. • * • Weil J. paplangyáros, készítményeivel nemcsak az összes mintavásárokon, hanem a lezajlott kalikó-estén is, az első'dijat vitte el. Uüevélcsalások as adó miatt. Vétkes manipulációkat lepleitek le. Razzia az utlevélirodákban. - Eddig nyolc letartóztatás történt. A rendőrség már husamosabb ideje figyeli, hogy bizonyos utievélmanipulációk történnek, melyek segítségéve] sikerül olyan egyéneknek is útlevélhez jutniok, akiknél annak megszerzését a horribilis adóhátralékok különben lehetetlenné ten­nék. A vizsgálat érdekében érdemlegesen a dologgal foglalkozni eddig nem -lehetett, ma már azonban a rendőri nyomozás fel­derítette az utievélmanipulációk minden részletét és letartóztatásba helyezte mind­azokat, akik annak közvetlenül vagy köz­vetve részesei. Kiderült, hogy bizonyos utlevélirodák és egy utlevélügynök meg­lepő sikerrel működnek közre az útlevelek megszerzésében. A megszerzés módja elég egyszerű és sablonos volt. A születési év­szám és foglalkozás meghamisításával mint tanoncot szerepeltették az illetőt. A pénzügyigazgatóság — minthogy áz ilyen néven szereplő 19—21 éves fanonc- nál se adóelőírást, se adóhátralékot nem talált — minden nehézség nélkül engedé­lyezte az utlevél-kiállitást. A többi már egyszerűen ment. Ügyes hamisítással utólagosan belejavították az iratokba a tényleges születési évszámot és íog­lalkozást és az útlevél kiállítása akadálytalanul megtörtént. Ilyen módon 'ütött útlevélhez Bunczel Rudolf kassai fakereskedő is. A rendőrség gyanút fogva érdeklődött a pénzügyigaz­gatóságnál és rájött, hogy Bunczelnek közel háromnegyedmillió korona adóhátra­léka van és mégis minden adóleróvás nélkül kapott útlevelet. Ezen a nyomon indult meg a vizsgálat. A rendőrség házkutatást tartott a Varga-féle utlevélirodában, Lipták útlevél-ügynöknél, valamint Grosz Erzsi utlevélirodájában, a melynek eredményeképen tömeges házkutatást tartottak mindazoknál, akiknél az útlevél megszer­zése gyanúra adott okot és nevük a lefog­lalt iratokban szerepelt. A vizsgálati anyag az utlevélmanipulációkra nézve megdönt­hetetlen bizonyítékokat produkált cs annak alapján a rendőrség letartóztatásba helyezte Varga és Grosz Erzsi utlevéliroda tulajdonoso­kat, Lipták titlevéliigynököt, Bunczel Rudolf fakereskedőt, Katz Józse! és Birnbaum József kereskedőket, Kop­pel Dávid taapritó vállalkozót és Bilim Sámuel likörgyárost és még további letartóztatások várhatók. Ugyancsak házkutatást tartottak és a rendőrségre kisérték Braun Albert bor- kereskedőt, kihallgatása után azonban szabadonbocsátották Számos embert beidéztek kihallgatás végett a rendőrségre. Tulnyomórészben azt vallották, nem bír­tak tudomással arról, hogy szabálytalanul és visszaélés utján szerezték meg szá­mukra az utlevélirodák az útleveleket. Lipták utlevélügynök egyedül ajánlkozott mindenfelé, Varga pedig hirdetések utján ígérte az útlevél sikeres megszerzését. Nem sokat, két-háromszáz koronát fizettek egy útlevélért, ezt normális munkadljnalr tartották. A vizsgálat tovább folyik. A letartóztatottakat átkisérték az az ügyészséghez. Az utóbbi időben kiállított útleveleket jó nagyrészben felülvizsgálják. Már ma is megállapítható, hogy nagyszámban kerül­tek ilyen hamis adatok alapján kiállított útlevelek forgalomba. r Mielőtt aranyat, ékszert és órát menne vásárolni, tekintse meg POLLACSEK Szlovenszkó legolcsóbb ék­szerészének kirakatait. KoSice, Srobár-u. 10. Telefon 656 Sil A legmegbízhatóbb test és szépségápolási cikkek: arckrémek, púdere szappanok stb. a Corso Parfümériában KoSice, Fö-utca 49. szóm. Valódi kölnivizek és francia illatszerek. k JÁNOS PAP.- REGÉNY. - >0 Irta: Vécsey Zoltán. A kocsi megindult. Egy piros rózsa hullott a János iába elé. Bolondos jókedvében felkapta, a szájához szo­rította. Csupa tűz volt a Zsuzska arca. Gyorsan besza­ladt, a jegyző ott állott a kapuban és hosszú ideig len­gette kalapját utánuk. XXI. Két nap múlva valahogy úgy érezte, szüksége van újból emberek közé menni. Ürügyet keresett önmagában és meg is találta, tényleg, szükséges udvariassági vizitet lennie. Nekivágott hát toronyirányában Radosnak. Köny- ayű szívvel haladt a dombnak fel. Csodaszép májusi nap volt, enyhe szellő csókolta a homlokát. A falusiak a föl­leken dolgoztak, nekikeseredett gyűrközéssel kényszerí- íették szolgálatukba a köves talajt. Kedvteléssel nézte íz egészséges, izmos embereket, a serény asszonyokat, izóba elegyedett velük, kikérdezte őket bajaikról, örö- neikről és így már dél felé járt az idő, mire Radosra ért. Zsuzsa asszony a virágos ágyán dolgozott, kék babos •uhában volt, dús, szőke haját fehér kendővel kötötte látra, mezitlábosan, egy rossz cipővel a meztelen lábán capálgatott. Mikor meglátta Jánost, halkan felsikoitott :s beszaladt a házba. Jánost egy cseléd vezette be az iri szobába. Zsuzsa szobájának ajtaia félig nyitva volt. Dnnan kiáltott át Jánoshoz: — De hogy meglepett. Igazán nem számoltunk rá, logy ilyen hamarosan szerencsénk lesz. (A cselédhez:) 3ridj csak Panni fiam, ugorj át a községházára, mondd neg a jegyző úrnak, hogy vendégünk van, igyekezzék laza. No, meséljen magáról valamit. Mindjárt kész eszek. Hogyan töltötte ezt a két napot? Gondolt-e egy curkát-picurkát miránk is? — Oh, hogyne, hiszen olyan kedves estét töltöttem maguknál. Sokat gondoltain arra az estére vissza. Ma- iára sokat, Zsuzsa asszony. Zsuzsa asszony már készen is volt. Lila pongyolát kapott magára, amelyből vakitó fehérséggel csillantak ki a vállhajlásai s a nyaka. — Nem h izem el magának. Gondolnak is maguk mi ránk, szegény falusi asszonyokra. Maga most elkerül innen, ki tudja, mikor látom újból, ügy elfelejt, mintha sohasem látott volna. Hjah, .a város megint más. Millió és millió szórakozást nyújt. A városi nő nagy fórban van felettünk, falusi asszonyok felett. Mi nem tudunk versenyezni velük. Mi csak olyan egyszerű népek va­gyunk, nem értőik az ő praktikáikat. Magukat pedig csak a praktikákkal lehet lekötni. — No, maga ugyancsak jókat gondol rólam, Zsuzsa asszony, mintha nekem egyéb teendőm sem volna odaát, mint a női praktikákkal törődni. El sem hiszi, mégis úgy van. nekem nincsenek ám női ismerőseim. — Nincsenek? Zsuzsa szeme tágra nyílt a csodál­kozástól. — Alig hiszem el. Egy fiatal, kedves, csinos pap és azután a nők békén hagynák? Nem igy ismerem én a városi nőket. Mind fut az a pap és a katona után. Valahogy vonzza őket az uniformis és végre is a papok is uniformisos emberek. — De hát higyje el, hogy az embernek egyéb teen­dője is van, mint nőkre gondolni é., nőkkel foglalkozni. Ott van az iskola, ott vannak a könyvek. Azután meg vannak ám olyanok is, akik előtt szentség a fogadalom. A jegyző is megjött. Kitörő örömmel ölelte át Jánost. — Ez aztán derék dolog, Janikám, hogy gondolsz a szegény emberre. De most nem is eresztünk el. Asz- szony, gondoskodtál-e, hogy még egy teríték kerüljön az asztalra? Zsuzsa kiszaladt a konyhára. A jegyző most felesé­gének magasztalásába kezdett: — Nincs még egy ilyen háziasszony a föld kerek­ségén. Tűz ennek a kezében minden. Reggeltől estig a ház körül sürög-forog, de hála Istennek van is foganatja. Az ebéd csakugyan kitűnő voll Kedves, meghitt hangulatban töltötték. Zsuzsa ezer és ezer dologról érdeklődött és csak úgy szívta magába, amiket János mondott. Ezek mind uj dolgok voltak előtte. Hónapokon át egyebet sem beszél az urával, mint a háborús falu eseményeit, a gazdasági kérdéseket, most azután hal­lott Irodalomról, művészetről, ezer és ezer ismeretlen és csodás dologról. Ha János egy pillanatra elhallgatott, Zsuzsa újabb és újabb kérdésekkel zaklatta. \ — Maga olyan, Zsuzsa asszony, mint a Csipkerózsa, aki itt a falusi magányban mély áhnot aluszik és semmit \\ , sem tud a zajongó életről, amely szennyes, piszkos ára­datával sodor bennünket. — No, no és csak nem te vagy a mesebeli herceg* aki Csipkerózsát felébreszted? — nevetett közbe a jegyző. Ebéd után a iegyző bocsánatot kért, mennie kell az irodába, mert egy sürgős jelentést kell elkészítenie, me­lyet még a mai póstával az alispánhoz terjeszt be. Most már János hivta meg a házigazdáékat, hogy egy délután adják vissza Lékén a látogatást, szalonnát fognak pirí­tani az erdőben, pisztrángot fognak és nyársra húzzák. Ebéd után így hát egyedül maradtak. Sokáig csend­ben voltak. János komoly igyekezettel szívta szivarját Zsuzsa meg vele szemben ült és mereven bámult maga elé. Jánosnak egyszerre csak különös forróság szaladt végig a testén. Megijedt. Most eszébe jutott az a jelenet mikor igy ült szemben Máriával. Visszaemlékezett, hogy akkor egyszerre nagy gyöngeség vett erőt rajta és győ­zedelmeskedett az ördög. Principiis obsta, a kezdet kez­detén állj ellent, gondolt most arra a tanácsra, amelyet őt esztendőn keresztül únos-untalan hallott. Felemelkedett. — Most már búcsúzom, Zsuzsa asszony, iparkod­nom kell haza, mert délután sok dolgot kel! még elin­téznem. Csodálatos, Zsuzsa egy szóval sem marasztalta. Egy kék kendőt kapott a vállára és megindult János mellett a Lékére vezető ösvényen. Szótlanul lépkedtek egymás mellett jó ideig. Egy­szerre csak Zsuzsa megállóit és megragadta a János kezét* — Miért jött az útamba, János? Miért zavarta fel a nyugalmamat? Miért ébresztett arra, hogy átok és pokol minden perc, amit itt kell töltenem? János igen megijedt. Ennek a fele sem tréfa. Csön­des, okos szavakkal igyekezett megnyugtatnii Zsuzskát, de az csak ott ment mellette szótlanul, nagy fájdalmával. Felértek a dombtetőre. F,gy kis kápolna állott itt, a Mária-képet iámbor kezek minden reggel virágkoszorú­val díszítették. (Folyt, kőv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom