Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
8 Borbély-Maczky Emil ünnepi beszebe után B. szentgerliczei Jakab Irén dalokat énekelt Laurisin János zongorák Ígéreté vei, Majd Gál Dénes zárószaval után az Egyetemi Énekkarok a „Nem, nem. sohá"-1 énekelték el A Honvéd-szobornál A Kossuth-szó bor megkoszorúzása után a bajtársi egyesületek több száz főből álló disz- ezázadai a két kisérő fúvószenekar indulójának ütemeire a Lánchídon át a várba vonultak. Itt z Dísztéren katonás menetben tisztelegtek az egyetemi bajtársak a Honvéd-6zobor előtt. Rohringer Endre mondott rövid beszédet, amelyben megemlékezett a szabadságharc hőseinek dicsőségéről és figyelmeztette az ifjúságot a jövő magyar kötelességeire. Lelkes szavai végén elhelyezte a Honvéd-szobor talpazatán az egyetemi ifjúság nemzeti szinszaj- lagos koszorúját. Délután háromkor a Muzeum-kertben folyta tódott az egyetemi ifjúság hagyományos március tizenötödiki ünnepe hatalmas tömeg jelenlétében. A Nemzeti Muzeum Petőfl-lépcsőjéről Gulyá* László szavalta el a „Talpra magyar!“-! Innen a diákság zászlóval vonult a Petőfi-szoborhoz, ahol Kovács László hazafias verset szavalt, Bszterhás István ünnepi beszédet mondott, majd a magyar ifjúság hódolata jeléül megkoszorúzták a szabadságharc iláng- lelkű költőjének szobrát a Petőfi-téren. A PétőfirTársaság márciusi ünnepi nagygyűlése és ^őíMaHomája A Petőfi T4jjp#(Kg minden évben, március 15-énok aipamneplésére tartja közgyűlését és ünnepélyes nagygyűlését, melyet mindig ünnepi lakoma követ a Petőfi-serleg megemelésével. Az idei nagygyűlést vasárnap délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartották, amely zsúfolásig megtelt. Ott volt József királyi herceg, vitéz Tanító Béla szárnysegéd és vitéz Dréhr Endre parancsőr- tiszt kíséretében, valamint József Ferenc kir. herceg is. Megjelentek továbbá: Almásy László, Sipőcz Jenő dir. polgármester, Berze- viczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Némethy Károly ny. államtitkár. Nagy Árpád h. államtitkár, ÍV lassies Gyula báró h. államtitkár. Liber Endre tanácsnok, Almásy Lászlóné, Pékár Gyuláné, stb. Az elnöklő Pékár Gyula üdvözölte a királyi hercegeket és a közönséget, majd elmondotta „Nemzeti hagyományok értékelése“ oimü ünnepi megnyitóját. Felvetette a kérdést: „vájjon a mai sötét magyar éjszakában csonkán, hol, merre bolyongunk a nemzet- fentartó eszmények igazi csillagai irányában, jó utón, vagy talán lidércfény után, rossz ösvényen haladunk-e? A nemzeti fundamentum szent hagyományaival jól sáfárkodunk-e, vagy tán e honfentartó eszmekincsekből egyetmást észrevétlenül máris feladtunk-et“ Egymásután sorolta fel a magyar lelkiismeret intő figyelmeztetéseit, a világpolgári propaganda ellen. Petőfi költeményeiből vett idézetekkel válaszolt a nemzeti érzést kioltani törekvő kisérletek csábításaira. Ezután a mai divatos átértékelés fogalmát fejtegette és bizonyította, hogy lét- fentartó hagyományokat nem lehet átértékelni. Ennek határát Deák Ferenc jelölte meg: a hazáért mindent fel lehet, áldozni, csak magát a hazát nem. Ebben a hamar feledő országban, — mondotta — a békevágyók ma már a feledés fátylát kínálják a közelmúlt, megtévedt elemeinek, akik resztvettek az ország tönkretételében s azok minden feltétel nélkül régi elveikkel bevonulnak féltve őrzött nemzeti hagyományainkhoz, kérdem, nem kell-e féltenünk e szent kincsünket, valamelyes „átértékelés“ veszedelmeitőlf Nem kell e féltenünk szent hagyományainkat, ha azzal a világnézettel keverednek, mely nemrég ép magyarságunkat irtotta, rombolta. Az irodalom nemzeti ügy, a nemzeti lét, vagy nemlét, a nemzeti élet vagy halál ügye. — E földön még minden legnagyobbat nem a gyökértelen nemzetköziség, hanem a gyökeres nemzeti érzés teremtett. A magyar poézist ne csábítsák arra, hogy amikor minden más nemzet fanatikusan büszke nacionalista, épp a magyar költészet mondjon le nemzeti erejéről, szent hagyományairól. Az elnöki megnyitó után Lám pérth Géza főtitkár olvasta fel jelentését, amelyben be- számc'“ az elmúlt év történetéről, a Petőfi társasággal kapcsolatos olasz eseményekről, a Lengyelországban terjedő Petőii-kultuszról, az ss*t és finn Petöfl-forditásokról. Köszönetét mondott a Petőfi-szülőházhoz való zarándokút két szervezőjének, Berta Honának és Si lossy Istvánnak. Elparentálta a társaság halottait UJ Nem és üdvözölte az uj tiszteleti tagokat, Jakab Ödönt, Pékár Gyulát, Foss Józsefet és Antal Gézát, továbbá a levelező • tagokat: Gulácsy Irént, Jankovich Marcellt, György Lajost, Já- nossy Bélát és Milkó Izidort. Voinovich Géza a Petőfi Társaság kritikai nagydijának a Gyulai Pál-dijnak odaítéléséről számolt be. A dijat a bizottság Ambrus Zoltánnak Ítélte oda. Jakab Ödön két költeményét olvasta fel, Petri Mór hat költeményét mutatta be, Havas István pedig „Kossuth“ című versét olvasta fel. Mind a három poétát hosszasan megtapsolták. Hegedűs Lóránt bemutatta Jókai atyjának? ásvai Jókai Józsefnek a naplóját és érdekes részleteket olvasott fel belőle, Komáromi Já-. nos „Elvhüség három hétre“ cimü kedves humoros rajzát mutatta, be. Végül Kiss Ferenc több Petőfl-költeményt szavalt el nagy sikerrel. A nagygyűlés után a Bitz-száUóban tartották meg az évenként szokásos Petőfl-lakomát, amelyen többek között megjelentek: József kir. herceg, Almássy László, Teleki Sándorné grófné és sokan mások. Az első köszöntőt Pe-' kár Gyula a kormányzóra mondta. Ezután József Ferenc királyi herceg méltatta a Petőfi Társaság nemzeti munkáját és a Petőfi- serleget a társaságra emelte. Az ünnepi ser legbeszédet Szathmáry István mondotta. Arról beszélt, mennyiben felel meg meg Petőfi forradalmi költészete a szabadság- sághős ama fenséges, utolérhetetjlen ideájának, melynek Petőfit nemcsak a magyar nép tartja és milyen volna Petőfi, költészete ma, mit Írna, ha 70—80 évvel később születik, Petőfi korában forradalminak lenni egyet jelentett a legizzóbb magyar hazafi Sággal, egyet jelentett a három évszázados bilincsek szétzúzására irányuló apostoli elhivatottsággal. Egészen bizonyos, mondotta, hogy Petőfi lenne ma a magyar fájdalomnak, dacnak, a soha bele neon nyugvásnak, a magyar irredentizmusnak legtüzesebb dalnoka. Sí ét M ki re ns be léi ka m« inra ke ir ol ke le G. ke ta vi té he ke tü Sí k ál az sa ne ledo he rá ele jai fef vét 1 Sipőcz Jenő polgármester megköszönte az elnök hozzáintézet szavait, melyek szerinte a székesfővárosnak szóltak. Beszélt azokról a reminiszcenciákról, melyek az irodalomszeretetet henne mindig éltették. Látta, hogy az irodalom hogyan ragadja magával az embereket. Nagyobb hatalom mint a sajtó, mert az csak egynapos életű, az irodalom a jövőnek szól. Hálás a magyar irodalom iránt, mert az teremtette meg a fővárost. Kisfaludy, Vörösmarty és Petőfi a márciusi időkkel tették érzelmi centrummá Pestet. Budapest örökké hálás lesz a magyar irodalomnak, de csak a nemzeti irodalomnak, A nemzeti irodalom védelmet látja a Petőfi Társaság szellemében. Poharát a társaságra és annak elnökére ürítette. Beszédet mondott még Kiss Menyhért, aki a nagygyűlés szereplőit köszöntötte fel, Almássy László, aki Petőfi Sándor szellemi hatalmáról beszélt és Petri Mór, aki az uj tiszteleti tagokra ürítette poharát. Milotay István márciusi beszéde A háború előtti évtizedekben hagyomány volt, hogy az újságírók március tizenötödikén fehér asztalnál találkoztak és valaki közülük ünnepi beszédet mondott a sajtószabadság emlékünnepén, kezében a remekmivü Jófcoi-serleggel. Az utolsó ilyen szabadság-lakoma a háború kitörése előtt, 1914 március tizenötödikén volt. Az újságírók hosszú idő után első szabadságlakomájukat most tartották, amikor éppen százötven esztendeje, Jwgy Ráth Mátyás megindította az első magyar újságot. Körülbelül kétszáz újságíró jelent meg az ebéden. A Jókai-seri eget Milotay István emelte és tartalmas, nagyszabású beszédben szólt a százötven ev előtti hősökről, a nyolcvan év előtti március hőseiről és azokról az egyetemes eszményekről, amelyek kell, hogy minden újságíró lelkét eltöltsék. A beszédet sűrűn szakították meg a jelenlévők tetszésnyilvánításai, majd szavainak végén percekig tartó tapssal és éljenzéssel köszöntötték Milotay Istvánt. UjságiróK a Kormányzó előtt A magyar újságíró testületek képviselői március tizenötödikén délelőtt tisztelegtek a kormányzó előtt, hogy kormányzásának tizedik évfordulója alkalmából átadják az újságíró-testületek hódoló feliratát. Márkus Miksa udvari tanácsos üdvözölte a kormányzót, és átadta a hódoló feliratot, a pergamenre irt művészi oklevelet. Az üdvözlésre Horthy Miklós kormányzó beszéddel válaszolt. Az újságíróknak — mondotta — nemcsak a ma történetíróinak, de törtér st-csinálóinak is kell lenniük. Cselekvő részt kell vállalni az újságírónak a magyar sors kialakításának küzdelmében. Á kormányzó l u ken álla feg ten feg és elő) tott fog rik* rév szét sebi hal köz seii érk feg SAMMTQR-FOfftiS 3 HiSSs? a hogysaras csapadékot feloldja és Ilyenek képződését megakadályozza, & riieui fájdalmakat megszüntet, # vese- és hólyaghomokot eltávolít § cukorbetegek gyógyít
