Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
T032, MÁRCIUS 15, KEDD B.E S Roíhermere lord márciusi üzenete a Revíziós Ligának Március 15-ike alkalmából Rothermere lord Londonból a következő üzenetet küldte a Magyar Revíziós Ligának: Nyolcvannégy éve, bogy Petőfi Sándornak, a magyarok nemzeti -költőjének gyújtó szavai fel- lobbantották a magyar nemzetet és arra a történelmi erőfeszítésre lelkesítették, hogy felszabadítsa magát az osztrák járom alól. Ezen a napon szükségét érzem, hogy a nehéz megpróbáltatásokkal küzködő magyar népet újból igaz személetemről biztosítsam és hogy tudomására hozzam, mennyire csodálom türelmét és kitartását, tnellyel az őt jogged megillető területek visszaadását várja. Lehet, hogy ezek az igazságos követelések ideiglenesen elhomályosultak és eltolódtak az Európát mostanában árnyékba borító nemzetközi problémák tömege és sokfélesége mellett, de mindaddig, míg a magyarság lelkesedése és élniakarása támogatja őket, elenyészni nem fognak. Tizenkilenc évig tartott, míg azokat az igazságtalanságokat és sérelmeket, melyeket Magyarország ellen 1849. évben elkövettek, az 1867-es alkotmány legalább részben orvosolta. Szilárd meggyőződésem, hogy a Magyarország ellen tizenkét évvel ezelőtt elkövetett trianoni igazságtalanság soklcal rövidebb idő alatt jóvá less téve. A Reviziós Ligának, mely megszemélyesítője Magyarország küzdelmének az igazságért, a legnagyobb része lesz abban a nemzeti megújhodásban, melyet a jelenlegi határokon innen és túl lakó magyarok milliói oly epedve remélnek és várnak. Nagy tisztesség nekem, hogy részem lehetett benne, hogy a világ megismerje Magyar- ország sérelmeit és biztosítom a magyar nemzetet, hogy a jövőben is mindest tőlem telhetőt él fogok követni a nagy cél érdekéhen. London, 1932 március 10. Rothermere. LiíMlfoergla feisfláí megtalálták? LONDON, máre. 14. 'Spitale bandavezér, akit Lindbergh kisfiának keresésével megbíztak, tegnap egy ügyvéd kíséretében repülőgépen állítólag Detroit környékére távozott és 250.000 dollár váltságdíjat vitt magával. Ncwyorkból jelentük a Reuter-Irodának: Híre terjedt, hogy Lindbergh kisfiát megtalálták a Tennessee államban fekvő CrosviUe községben. Románia nem engedélyez kiseiibségi diákegyleteket BUKAREST, márc. 14. Pop Ghita volt nemzeti parasztpárti kultusz- államtitkár az Adeverul mai számában polemizál Jorga miniszterelnöknek azzal az elutasító válaszával, amelyet Sándor József magyar szenátornak a kisebbségi egyetemi oktatásügy kérdésében adott. Az a teória, — írja Pop — amelyet Jorga képvisel, hibás. A kisebbségi probléma nagy és komplikált állami kérdés, annyira, hogy nem engedheti meg, hogy a politikai pártok e kérdésben skrupulös nélküli játékot űzzenek. Elítéli a zajos és céltalan túlságos nacionalizmust azokkal a nemzetekkel szemben, amelyek ellen Románia azért viselt háborút, hogy nemzeti szabadságát kivívja. Más most a helyzet és más volt a háború előtt, valamint a háború alatt- Ezt állapította meg Maniu is. Csodálkozik azon. hogy Jorga szembehelyezkedett Sándor József magyar szenátor kérésével, melyben kisebbségi egyetemi ifjúsági egylet alakítását kérte. Ha az alkotmány megengedi, hogy a ma,gyár párt hivatalos jelölteket állítson és a parlamentbe képviselőket küldjö logikátlan az egyetem álláspontja, amely megtiltja, hogy nemzeti alapon diákegyleteket létesítsenek a kisebbségek• Csodálatos, hogy olyan egyetemi tanárok -is beleestek ebbe a hibába, akik a háború előtti magyar egyetemek hallgatói voltak. A diákegyletek jellege kulturális, nevelő és barátsági. így gyökeret ver a magyar egyetemi hallgatókban az az érzés, hogy őket mint ellenséget, jogaiktól megfosszák. Ausztria és Magyarország területén nem volt tilos az etnikai alapon való diákegye- eiilés. Grácban a Carmen Sylva, Bécsben az Ifjú Román és Budapesten a Petru Major működhetett annakidején. Nem engedhető meg, hogy a kisebbségi diákokat inferioris bánásmódban részesítsék. Bázelben tudomásul vették a Magyarország pénzügy! helyzetéről szóié Jelentést A Nemzetközi Fizetések Bankjának igazgatótanácsi ülése BÁZEL, márc. 14. A Nemzetközi Fizetések Bankjának igazgató- tanácsa hétfőn tartotta március havi rendes ülését Bázelben. Az európai jegybankok kormányzói, akik az ülésszakra Bázelbe érkeztek, már a vasárnap folyamán tárgyalásokat folytattak egymás között Ausztria és Magyarország pénzügyi helyzetéről, amely a legfontosabb pontja a mostani ülésszaknak. Ausztria helyzetéről Bruyns, Magyarország helyzetéről Bruce számolt be mint az NFB Becsbe, illetőleg Budapestre kiküldött tanácsadója. Az igazgatótanácsi illés ntán a következő közleményt adták ki: A Nemzetközi Fizetések Bankjának igazgatótanácsa hétfőn tartott ülésén tudomásul vette az üzleti jelentést, amely 1011 millió svájci franlc mérlegösszeget mutat fel. Jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyeket az elnök a három más érdekelt bankkal egyetértésben a Német Birodalmi Banknak nyújtott 90 millió dolláros hitel negyedrészének meghosszabbításáról tett. Tudomásul vették ezután Bruyns dr.-nak, illetőleg Brucenek az osztrák, illetőleg a magyar helyzetről előterjesztett jelentését. Danié poklának magyar közönyösei! ostorozta Pékár gyula a Peli-Társasáiiian A Petőfi-Társaság vasárnap délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartotta nagygyűlését, mely mindig hódoló emlékülés Petőfi márciusi szereplésének. Az ülésen előkelő és díszes közönség jelent meg, köztük József és József Ferenc királyi hercegek, Ka- rafiáth Jenő kultuszminiszter. Almásy László, a képviselőház elnöke, Puky Endre, a képviselőház alelnöke, Blaha Sándor államtitkár, Kary altábornagy, Rákócsy Imre és Jäger Ernő miniszteri tanácsosok, Némethy Károly, Raffay Sándor és Nemes Antal püspökök, Móric Péten: ny. főkonzul és még sokan mások. I Az elnöki megnyitó Pékár Gyula tartotta az elnöki megnyitót „Dante poklának magyar közönyösei“ címmel. Március Idusán, Petőfi nemzeti nagy napján — .mondta — a magyar magunkbaszálláa vezet minket arra, hogy a firenzei látnok Divina Com- mediájához zarándokoljunk s a világinség leg- sujtottabb, legszenvedőbb népe, a magyár per- duta gente állapotán elmélkedjünk. A pokol- pitvan forgatagának gyáváiról beszélt, az örökké újjászülető gyávákról, a ma is élő óvatos közönyösekről, akik se jók, se rosszak, se hidegek, se melegek, akik sohasem mernek színi vallani. Döbbenve mondjuk ki: Dante poklának ma is meg vannak a magyar közönyösei, itt hemzsegnek körülöttünk, itt futkosnak a minden nemzetietlen iránynak bókoló zászló körül, tapsolnak a nemzeti irodalom, a nemzeti szellem, a nemzeti nyelv és a nemzeti erkölcs elleni leg- vabmerőbb merényletnek. Mert félénkek, lusták, kényelmesek és mert nines, nem mer lenni nemzeti véleményük, esetleg mert így hasznosabb nekik. — Ma Petőfi márciusának idusán kiáltjuk rájuk: ocsúdjatok, térjetek észre, sutba azzal a (kényelmes és poltron óvatossággal, legyetek végre színtváMók és sarkatokra álló igaz magyarok, utasítsátok vissza a nemzetköziség áfiumá- val házaló szellemi üzérek merényletét a magyar nyelv, a magyar hagyományok, a magyar eszmények, a magyar erkölcs s a magyarosan magyar nemzeti szellem ellen. Mert hallatlan merészséggel és tudatos szívóssággal állandóan folyik a támadás, állandóan ismétlődnek e merényletek a legkülönfélébb maszkok alatt, hol az úgynevezett „haladás“, hol a sovinizmust tiltó pacifizmust, hol a magyar dacot lemosolygó kozmopcliltizmus jegyében, vagy az utódállamoknak behódold alázat ürügyével. Az „átértékelés“ legújabb formulájával még a tudományt is beállítják ebbe, a magyarságot mindenáron kisebbíteni akaró csatasorba. Lassankint rendszerré válik a múltak magyar nagyjainak a „tudományos“ lekicsinvlése, nemkülönben az ezeréves alkotmánynak, az Aranybullának, a Szent Korona jelentőségének olyan célzatos lebecsülése, mintha ezek — ismét az úgynevezett „tudomány“ fényénél — a bálványozandó, dicső nyugat puszta utánzatai lennének. Kérdem, magyarok-e azok, akiké ilyen munkával akarnak — egyidejűleg más nyelveken is megjelenni műveikkel — ama nyugat előtt, érdfemeket szerezni? Két irodalom — De hagyjuk a tudományt, — folytatta — inkább a szépirodalomhoz térjünk vissza, hisz orrnak a frontján kattog a legrombolóbb pergőtűz a magyar nyelv, a mayor eszmények, a rmgyár erkölcs, a magyar nemzeti szellem ellen. Nem habozunk kijelenteni, hogy szerintünk csak az a magyar irodalom, amiben a magyar géniusz alapvető nemzeti értékei benne vannak. S a másik oldalon? — kérdik önök. Hát az épp egy más szeliömű, más erkölcsű idegen irodalom, csak épp a nyelve magyar, már olyan, amilyen, de gyakran bizony a magyar szóval együtt a magyar lelket is kerékbe töri. Persze, ha mi ezt hangoztatjuk, ők a kész váddal állanak elő, hegy mi politikát keverünk a literaturába, holott — szerintük — a költői művet csak benső költői értéke szerint szabad megítélni, s bármilyen szellem lengjen is át egy művet, az, ha magyarul van írva, magyar irodalommá llesz. Ez nem politika, ez a nemzeti lét jogos önvédelme, ameiy imperative tiltakozik az ellen, hogy a magyar nyelvbe pakolt nemzetközi mételyt bárki is magyar irodalomnak nézze. A politika az, ha az 1919-ben kommunizmusba botlott és népbiztosokkal propagand3-utakon működött írók ma tizenhárom év múltán is konokul tovább fújják a maguk érzékies, brutális vörös nótáját s nemcsak az utódállamok magyarirtó i-kolareiidszerét dicsőítik, nemcsak a nemzet integritási harcát gáncsolják el ezzel, hanem ugyanakkor Arany Jánost is megrugdalják. És mindezek után az ellentábor mégis azt harsogja: csak egy magyar irodalom van. Sajnos, nagyon is kiilönváltan és felismerhetően kettő van: egy nemzeti szellemű magyar irodalom és egy idegen, gyakran ellenséges szellemű literalura, amelynek csak a nyelve magyar. Ismét a magyar közönyösökhöz fordult ezután, akik még mindig nem kapnak észbe és nem döntik el a harcot. — Mert a harc — úgymond — folyik, kattog a pergőtűz, nemcsak a túloldal könyveiben, hanem aknák robbannak fel a nemzeti érzés ellen, az ellentábor lapjaiban is minden nap. Nekik mi mér „reakciós kisebbség“ vagyunk s nemzeti hitvallásunk az ő intemacionálizmusuk szempontjából „világnézleti terror“. Idejutottunk saját hazánkban, mert mindez a minap jelent meg egy lapban, sőt az a lap még tovább is megy, nyíltan kimondja, hogy az ő irodalmuk, az ő Magyarországuk „világnézletében se irodalmikig, se politikailag már régen nem azonosítja magát azokkal, akik „nemzeti alapon képviselik..." A cikkíró még bravúrosan teszi hozzá: „tudjuk ez nyílt hazaárulás“. Hát az. És mi még sem azt kérdjük, hol az ügyész, inkább arra vagyunk kiváncsiak, hogy mindez vájjon nem rázza-e fel szellemi lomhaságából az ország közönyöseit? A színházak A könyvről és újságról a színházra tért át a megnyitó. Előbb a magánszínházakról mondott kritikát, kifogásolva, hogy készséggel adtak helyet az utódállamok irodalmának, előadva a cseh Cape és Langer, a cseh-német Krémek, a román Eftimiu darabjait, majd jöttek a forradalmasítást, vagy zsibbasztó pacifizmust szolgáló darabok, amelyek a családi élet kifigurázását, az erkölcstelenséget és betegséget vitték a színpadra. Ezután a Nemzeti Színházzal foglalkozott, amely — eltekintve egyes első és legelső honi szerzők kiváló darabjaitól — nem tudta magát mindenben mentesíteni a magánszínházak hibáitól. A hiba egyik forrása nyilvánvalóan abban rejlik, hozy a súlyos gazdasági okok miatt a FILLÉR ÓMiwiasiO Nemzeti Színház versenyre kel a magánszínházakkal, holott nézete szerint ezért kár volt a tradíciókból engedni, mert sohasem lehet belőle olyan eléggé fürge színpad, amely a magánszínházakkal konkurrálhatna. A magyar nemzettörténeti drámák ciklusát és az elsőrendű szereposztású ifjúsági darabok, a magyar klasszikus népies darabok előadását kívánja a Nemzeti Színháztól és a színészek olyan irányú nevelését, hogy a nemzeti és faji öntudat ébren: maradjon bennük. A modernséggel való kiegyezés rovására írja, hogy a színház a tanári kar kipellengérezésére is lehetőséget nyújt a színpadba. Jön azután — úgymond — az „átértékelés^, úrrá lesz a Nemzeti Színházban is, ahol diktátori kézzel mennek neki irodalmunk legféltettebb kincsének, Az .ember tragédiájának és a Bánk bánnak. Zajos taps jutalmazta a helyesléstől sűrűn, megszakított megnyitót, amely után Lampértlt Géza főtitkár terjesztette telő évi jelentését, melynek (kapcsán üdvözölte az újonnan megválasztott tiszteleti tagokat, vitéz József királyi herceget és Szász Károlyt, továbbá Böölc Frigyes svéd és Kirkczonell Watson amerükai- angol kültagokat. Jelentette továbbá, hogy a március 3-iki közgyűlés Ferenczy Zoltán örökébe az elnöki tisztségre Négyesy Lászlót választotta meg. Négyesy László székfoglalója Ezután következett Négyesy László székfoglalója, aki Szabadság az irodalom fejlődésében címmel olvasott fel. — Hogy az irodalmi élet szabadságát — mondotta többek között — ma is fenyegethetik veszélyek, annak magunk vagyunk a kárvallott; tanúi, ifi átéltük, csak tizenhárom évvel ezelőtt, a sajtónak olyan rémkorszakát, amely mellett minden régi cenzúra eltörpült. Ezt is forradalom hozta magával. De az 1848-iki forrada- lom a sajtó szabadságát és a nemzet szabadságát és minden néposztály szabadságát hozta boldogító vívmányul, míg az 1918-iki forradalom és az 1919-iki felfordulás bilincsbe verte a sajtót, elnyomta a nemzeti gondolatot és elkobozta minden néposztály szabadságát, a szabadság nevében. Ezután foglalkozott a dogmatiz- mus legtipikusabb változatával, amit akadémi- kusságnak szokás mondani. Szeiinte nálunk az akadémizmus sohasem vált lenyűgöző hatalommá. Már létesülése elvében benne volt a haladás, a szabadság eszméje A fiatal Petőfi első felkaxolói az akadémia tekintélyes tagjai voltak: Bajza és Vörösmarty. Előadása végén azt a biztatást intézte a fiatal költőkhöz, a beérkezettekhez és újakhoz, hogy merjenek szabadok lenni, figyeljék az irodalom áramlásait és azokat fordítsák hasznukra, mr'ndenekfölött hallgassanak megérzéseikre, ízlésükre, divínációjukra. Fiatal költő merj, haladj! Szabadságot és bátorságot az ifjúságnak, amint bátor volt Petőfi szelleme! Ezután Petri Mór nyolc magyar triolettet ok- vásott fel. A nyolc vers értéke a magyar költészetnek, új forma és Petin Mór költészetének meglepő emelkedése A jelenlévők hosszan ünnepelték Petri Mprt. Ezután Herczeg Ferenc olvasta fel Mi van az igazság mögött című, megkapóan szép elbeszélését, a hallgatóság feszült figyelme mellett. Az elbeszélés felolvasása után, Pékár Gyula felkérésére, nagy sorát olvasta fel a ragyogóbba ál-ragyogóbb aforizmáknak, melyek mindegyükét külön megtapsolta a közönség. A beteg Havas István helyett Kiss Menykéit olvasta fel Havas István öt versét a Városok- városa ciklusából, befejezésül pedig Kiss Ferenc szavalta el a Nemzeti Dalt és még négy Petőfi-költeményt. Az ün p ebód A Petőfi-Társaság na„ gyűlését ünnepi ebéd követte, amelyen Kiss Menyhért tartotta serlegbeszédét, amelyben a paradox álláspont ellen kelt ki, amelynek — úgymond — újabban tanúi vagyunk, hogy a naturalista és dekadens, vagy kollektív és szimbolista irodalomra má,ról-holnapra nemzeti szín vignettát ragasztanak és kinevezik hivatalos akadémiai irodalomnak. Húsz éven át kifogásolták e költészet külső és belső metrumét, motívumait ■ ma. pajzsra emelik azokat a költőket, kiket húsz even át élesen elítéltek s akik a nemzeti hagyományokba sáros csizmával tapostak bele. influenza után lábbacíozó beteg fokozott gondozásra, erőteljesebb táplálásra szorul. Erejét, munka- képességét gyorsabban nyerlv/ssza, ha a reggeli és uzsonnatejhez rendszeresen tesz 2—3 kávéskanál Ovomaltino-t, a táperő és vitaminok qu/ntessentláját.
