Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

Melléklet a „Fűvárosi Lapok“ 164. számához, pártoltak el. És Vár hely nemcsak a római régészet szempotjából érdemel kiváló figyelmet, hanem mint a dákok fővárosa is megjutalmazza bizonyára a rend­szeres kutatót. Erre nézve épen társulatunknak egy nő tagja, a Torma Zsófia urhölgy meg is teve indítvá­nyát, hogy az ásatásokat majdan a római emlékeknél mélyebbre vezetve, a régibb culturréteg is vétessék tüzetes szemle alá, biztos kilátás lévén arra, hogy a mint Trójánál Schliemann hatféle culturréteget tárt fel: úgy itt is legalább kettő, sőt egy harmadik, régibb is tanulmányozható lesz s tisztába jöhetünk amaz őslakókkal, kiknek sarmata jellegét épen a székely Sarmizegethusa nevéből betűzte ki idáig a nyelvé­szeti tudomány. A hunyadmegyei történelmi és régészeti társu­lat ez első kirándulását tehát nemcsak a résztvevők kedves emlékei, s a mindenfelé tapasztalt szives ven­dégszeretet teszik reánk nézve feledhetetlenné, hanem a tudomány is hasznát fogja mihamarább látni, mert végre-valahára akadt egy testület, mely kötelességé­nek ismeri e nagyszerű romok megmentését s bár csekély anyagi forrásokkal rendelkezik, meg vagyunk győződve, hogy az élén álló kitűnőségek összekötteté­sei és buzgalma fel a legmagasabb körökig érdeklő­dést és áldozatkészséget fognak ébreszteni e vállalat iránt, s irodalmunk pedig mielébb értékesitheti az itt elrejtve fekvő fontos történelmi emlékeket. Úgy legyen! Teplitzi levél. — Julius 17. — Kevés olyan szép fürdőhely van a monarchiá­ban, mint Teplitz. A ki egyszer időzött e helyen, ren­desen visszatér, mert sokkal kellemesebb emlékeket visz innét magával, hogysem egy év leforgása azokat eltörülni képes volna. Hozzájárul e többszöii visszatéréshez természe­tesen az, hogy a íürdő hatása oly rendkívüli, a melyhez kevés, hasonlót találni; oly betegeket lát itt az ember fölépülni, kikről idejövetelükkor senki sem hitte volna, hogy még valaha egésségesek lehessenek. Maga Teplitz a fürdőhelynek csak fele részét képezi, másik része Schönau, mely sokkal újabb, szebb és virágzóbb, telve újabbnál újabb villákkal és házak­kal, rózsaillatos levegővel, gyönyörű nagy fákkal, huj a gyeppázsitokkal és rendkívüli virágmennyiséggel. Schönau egy nagy kert, kisebb részekre osztva; a merre a szem néz, rózsacsoportokat lát, minden szin- vegyületben váltakozva s a legnagyobb gonddal és ízléssel összeállítva. Nagy élvezetet nyújt a vendégeknek, hogy Clary herceg szívességéből a hercegi kastély kertje nyitva áll az idegenek számára; itt délelőtt tizenegy órakor naponkint zene van, az egész elegáns világ megjelen, s fél egyig annyi szép öltözéket és viruló arcot lát­hatni, hogy alig hihetjük, miként e fürdő betegek számára épült és ajánltatik. Az idén mint mindenütt, úgy itt is sokáig tar­tott a rossz idő s a saison nagyon elkésett; más évek­ben julius elsejéig tizennégy-tizenöt ezer ember fordul meg Teplitzben, az idén mostanig csak tizenkétezeret mutat a Kur liste, de a hó második felére majdnem minden lakás le van már foglalva, a mi itt sokat jelent, mert egyszerre öt-hatezer ember könnyen kap helyet. A mi Teplitz mulatságos részét illeti, az kielé­gít minden igényt. Gyönyörű kirándulási helyei van­nak, hetenkint négyszer katonai zene, s naponkint kétszer a fürdő zenéje, este jó színház, többnyire bécsi vendégekkel, a fővárosban ilyenkor a színházak zárva lévén; esténként a »Neptunhoz« címzett fogadóban hangversenyek, olykor cigány-zene, hetenként pár­szor táncmulatság, — szóval a ki mulatni akar, talál itt elég élvezetet. Teplitz völgyben fekszik s a körülötte elterülő erdők mint zöld koszorú veszik körül. Szép sötét fasorai kellemes árnyékot nyújtanak a nap bár­mely meleg szakában s a közel fekvő helyek: Sauer- brunn, Biliin és Eichwald bájos kirándulási alkalma­kat adnak; vasúton és kocsin alig egy fél napot vesz­nek igénybe. Reggel a vendégnek, miután végezte fürdőjét, még sok ideje marad e helyeket felkeresni, hol mindenütt kitünően ebédelhet s délután a zenére, vagy este a színház idejére visszatérhet. Az idén igen sok nehéz beteg van itt és néhány haláleset is történt, a mi Teplitzben ritkaság, mert többnyire oly betegségben és bajokkal jönnek ide, me­lyek fájdalmasak ugyan, de nem halálosak és rende­sen hosszú évek során át elhúzódnak. Nagy feltűnést okozott a herceg Lieven halála. A herceg már a cár halála előtt ideges betegségben szenvedett, de állását az udvarnál a cár körűi még mindig megtarthatta, s jelen volt ama borzasztó katasztrófánál is, mely annyira megtámadta ideg- rendszerét, hogy többé nem birt felépülni; orvosai Berlinbe küldték, onnan ide, de itt két hét alatt meg­halt, anélkül, hogy egyetlen fürdőt vehetett volna. — 059 A schwerini nagyherceg hat heti itt időzés után tegnap hagyta el a fürdőt, hova minden évben rende­sen visszatér. Nagy szeretetben áll itt, mit csak na; nyájassága s mindenkivel szemben egyforma gos modora magyarázhat meg ez idegen helyen szerű magán emberként él, adjutánsával egyik, majd a másik fogadó nyilvános étté: ebédel, hangversenyekben, színházban s minffen mm latságban megjelen, s mindenkihez van pfr nyájas szava: szóval mindenki elragadtatással beszi Magyarok kevesen látogatják e fürdő , Ez ter­mészetes is, mikor otthon nekünk is szá: tálán ily hatású fürdőnk van. Jelenleg Haynald bib rnok időz itt és báró Vay Miklós koronaőr. Mint említém, kevés olyan gyönyörű ely van a monarchiában, mint Teplitz, de azt is rae£ kell emlí­tenem, hogy kevés fürdőnek szépítésére és jmelésére fordítanak annyi gondot, mint erre. Az eredni nyt aztán ékesen bizonyítja maga az az egy adat, hogj .évenként húsz-huszonhétezer vendég fordul meg Teplftzben! Beniczkyné-Bajza Lenke.---- \ F ővárosi hírek. \ * Az országos nőiparkiálitás bizottságának irodája augusztus elsejétől fogva a redout épületében lesz s ugyané napon megkezdik a rendezést is. A tárgyak beküldésének határideje a fővárosiakra nézve augusztus 15-ke. Tegnap délután a végrehajtó bizott­ság gróf Zichy Jenő elnöklete alatt igen látogatott ülést tartott, melyen első sorban Kauser József tett jelentést a kiállítási szekrények, asztalok sat. beszer­zéséről, aztán Gelléri Mór titkár a díszítésről, kata­lógusról tett előterjesztést, melyet a bizottság elfoga­dott. A titkár jelenté egyebek közt, hogy térdij fejé­ben eddig kétezer forint folyt be. Az ülés végeztével a tagok egy része a redoutba ment a helyiségek meg­szemlélése végett. Megemlítjük még, hogy a kiállítást nem a tárgyak osztályzata, hanem az egyes kiállító bizottságok szerint rendezik, úgy hogy minden vidék külön csoportot fog képezni s igy hű képet is nyújtani az illető táj nőiparáról. * A nemzeti színháznak a Budapesten alkal­mazott horvát hivatalnokok ajánlatot készülnek tenni, hogy Zajénak »Zrínyi« című horvát dalművét adja elő. A szöveget most ők maguk fordítják s a munka elkészültével benyújtják az igazgatóságnak. Viszont az Erkel »Hunyady László«-jának szövegét horvátra fordítják s a zágrábi színház igazgatóságának ajánl­ják fel. • / * Országos biállíifáá Budapesten. Majdnem tiz éve, hogy föl-fölmerült egy, a fővárosban rende­zendő országos iparkiállítás terve, a nélkül, hogy a megvalósuláshoz közeljuthatna. Azóta már Szegeden, Székesfehérvártt voltak úgynevezett országos kiállí­tások, de bár igen szép eredményt mutathattak fel, mégsem voltak igazán országosak, mert igen természe­tesen ily vidéki városban rendezett kiállítás nem kelt­het oly általános érdeklődést, mintha színhelyűi a főváros választatnék. Az országos kiállítás tervét újab­ban az iparegyesűlet karolta fel s miután a külön­böző szaxtestületek pártolólag nyilatkoztak, most már az előkészítő bizottságba is megválasztották a képvi­selőket. E bizottság azonban csak őszkor fog megala­kulni, mert az illető tagok nagy része nyáron át vidé­ken tartózkodik. Megkezdődtek már az aláírások a kiállítás költségeit biztosító alapra is és eddig már mintegy hetvenezer ft van aláírva. * Személyi hírek. Józseffőherceg Bécs- ből, gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter pedig Fegyvernekről Budapestre érkeztek; a pénzügyminisz­ter, szabadságideje letelvén, tegnap a minisztérium vezetését újra átvette s mint azelőtt, hetenkint kedden és pénteken délután fogad. — Tisza Kálmán kormányelnök a jövő héten Gesztről felrándul fővá­rosunkba, hogy az itt tartandó miniszteri tanácsok­ban elnököljön; az a hir, mintha a kormányelnök már nyilatkozott volna, melyik kerület képviselői megbízá­sát fogadja el, alaptalan. — Gróf Andrássy Gyula múlt vasárnap a ráuk-herleini fürdőbe uta­zott, hol huzamosabban szándékozik időzni. — Ko­vács Zsigmond veszprémi püspök Franciaor­szágba, a biarritzi fürdőbe utazott, honnan augusztus közepén tér haza. — Gróf Zichy Jenő tegnap a Margitszgeten tisztelgett József főhercegnél, ki őt magánál tartotta ebédre is. — Majláth György országbíró, ki jelenleg Koritnicán időz, e hó végén rövid időre fővárosunkba visszatér s aztán Karls- badba utazik. — SuessEde, az osztrák parlament egyik kitűnősége, családjával együtt Budapesten időz s nagy érdeklődéssel szemlélték meg közintézeteinket, ezek közt a múzeumot ős a Deák-szobát is. — M á- day Izidor miniszteri titkár a kereskedelmi mi­nisztériumban osztálytanácsossá, Rónay Antal főerdő- mester és Illés Nándor erdőfelügyelő főerdőtanácso- sokká, Belházy Emil és Rutska Tivadar főerdőfel- ügyelőkké, Várjon Géza pedig főerdőmesterré nevez­tettek ki. — Petz Istvánná sz. Schnal Janka asszony, Petz István pénzügyminisztériumi számtiszt neje, kedden meghalt, élete 23-dik évében. — De ra­kó János, a budapesti kereskedelmi kamra hiva­talnoka, e hó 18-án elhunyt, élete 38-ik évében s teg­nap délután temették. * „Petőfl-tár“ életbeléptetését indítványozza a költő egy tisztelője. E hó végén lesz, úgy mond, har­minckét éve, hogy Petőfi elesett a csatatéren s har­minckét év eléggé hosszú idő, hogy egy nagy szellem életét tárgyias ítélettel megírják. Petőfi életéből azon­ban még sok pont nincs földerítve s most volna ideje az adatok összegyűjtésének, mert közeledik a kor, melyben a költő személyes ismerősei lassankint eltűn­nek oda, honnan nincs visszatérés. Számosán el is hunytak már a nélkül, hogy Petőfiről valamit följe­gyeztek volna; mások Írtak ugyan Petőfiről, de nagy­részt csak tárcacikkek alakjában, nem mint történe­tet. De sokan vannak a költő személyes ismerősei közűi, kik semmit sem jegyeztek fel emlékeikből. Né­metországban egész kis könyvtár jelent meg a Goethe, Lessing, Schiller s más jelesekre vonatkozó emlék­iratokból, a franciák összegyűjtötték Moliére, Voltaire, az angolok Shakespeare sat. életének legapróbb ada­tait. A felszólaló tehát javasolja, indíttassák meg egy Petőfi-tár, melybe összegyűjtenék a költőre vonatkozó, eddig elszórtan megjelent adatokat s melynek munka­társaiul felkérnék a még élő számos kortársakat is. Az eszme megvalósítására leginkább a Petőfi-társaság volna hivatva. * Két érdekes vendége van most fővárosunk­nak : gróf Bismarck Vilmos, a német birodalmi kan­cellár fia és Lindau Pál, az ismert nevű német iró és kritikus, a »Gegenwart« és »Nord und Süd« szerkesz­tője. A pályaudvaron kedden délután a grófot a német konzul fogadta s Lindau üdvözlésére megjelentek Neményi Ambrus és Veigelsberg Leó hirlapirók. A vendégek az »Európa« fogadóba szálltak s este a Margitszigetre rándultak, melynek szépségéről elisme­réssel nyilatkoztak. Tegnap fővárosunk nevezetességeit szemlélték meg. Gróf Bismarck Vilmos, mint már em­lítve volt, Méh n diára utazik, hol tavaly is több hetet töltött, nagyon megkedvelve a szép vidéket s a gyógy­vizet, melynek használatát orvosai ajánlották neki. A gróf mintegy harmincöt éves, magas termetű, nyúlánk de izmos férfiú, külseje megnyerő s modora igen ba­rátságos; hazájában épen most elkeseredetten harcol­nak ellene, mert a fiatal gróf a politikai téren, atyja példáját követve, az utóbbi időben merész támadáso­kat intézett a nemzeti-szabadelvű párt ellen. Lindau Pál igazi német típus, szőke hajú, ábrándos kék szemű fiatal ember, ki nálunk méltán találkozik meleg rokon- szenvvel. Műveiből, melyek közül legutóbb a »Lea grófnő« cimü dráma került színre a nemzeti színház­ban, közönségünk előtt már ismert névvel bir, de még ismertebbé vált az által, hogy lapjaiban lérfiasan ellene szegült a Németországban nemrég megindított magyarellenes heccnek. Magyarországot már rég óhaj­totta meglátogatni s most több napot tölt fővárosunk­ban. Az írói kör zártkörű vacsorát rendez tiszteletére a Margitszigeten. * Hirek a honvédségről. Az őszi hadgyakor­latok alkalmával a honvédség részéről is nagyobb mérvű összpontosítás leend. Miskolc vidékén két hon- védgyaloghadosztály és egy honvédlovasdandár, Pé­csett egy honvédgyaloghadosztály és egy honvédhu- százezred gyűl össze. Marosvásárhelyt és Lúgoson egy-egy honvédgyalogdandár és egy-egy félezred hon­védhuszár, végre Pozsonyban és Károlyvároson egy- egy honvédféldandárt fognak összpontosítani. Ez al­kalommal a helyőrségi szolgálatot Budapesten a fél­egyházi, Komáromban pedig az ó-gyallai honvédzászló- alj fogja teljesíteni. * A budai színkörben kedden Berzsenyi Julia kisasszonynak, a társulat első Operette- és népszínmű- énekesnőjének volt jutalomjátéka. Színre került Lecocq »Kisasszony feleségem« című operetteje, melyben a jutalmazott Marjolaine szerepét játszotta, szép siker­rel. Dalait a közönség zajosan megtapsolta, legnagyobb tetszést azonban az első felvonásban aratott a »csók­dal« kettőssel, melyet Harayval, ki Trikkelt ügyesen ábrázolta, adott elő; ezt ismételniük is kellett. A jutalmazottnak kiléptekor három koszorút és négy nagy virágbokrétát nyújtottak fel a színpadra, a kar­zatról pedig egész zápor kisebb virágbokréta hullott lábai elé. Közönség szép számmal volt ugyan jelen, de a jutalmazandó érdekében kívánatos lett volna — még egyszer annyi. Figyelmet keltett ez alkalommal egy uj jelenség is, Kovács Ilka k. a., ki először jutott nagyobb szerephez. A fiatal és csinos megjelenésű énekesnő Avelin szerepét kedvesen játszotta s a har­madik felvonásban előforduló magándallal hatást keltett. Megérdemli, hogy az igazgatóság többször is nyújtson neki alkalmat tehetsége érvényesítésére. A többi szereplők közül Hegyi (Hannibál), Kövesy (Petersop) és Pesti (polgármester) arattak tetszést s a közönség megelégedetten hagyta el a színkört. * Súlyos vádat emelt a »Magyarország« a sza­badelvű párt klubja ellen; azt, hogy ott hazárdjáté­kok folynak. A »Hon« tagadása ellenében is fentar- totta vádját, sőt kérdezte: merné-e a »Hon« állítani, hogy a kormánypárti körben nem játszanak hazárd kártyajátékokat? Erre Hegedűs Sándor tegnap hatá­rozottan kijelenté, hogy ő, ki a kör tagja és ott min­den este megfordult, soha hazárdjátékot nem látott. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom