Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
1910. deezember 18. SZÍNHÁZ, zene. vígszínház. írj» Palágyí Lajos. A szent liget. Flera és Caillavci, párisi irók és czég- társak uj vigjátékukban a francziaországi szépművészeti minisztériumot s főleg annak rendjel-adományozásait akarják kigunyolni. Vigjátékuk czime, a Szánt liget, ennek a minisztériumnak gúnyneve s a mi a darabban csufondáros vagy bohózatos ötlet van. főleg azt kivánja föltárni, hogy a franczia köztársasági kormány minő protekoziók és kon- neksziók révén osztogatja a becsületrendet. Az államtitkár, a ki a művészeti ügyeket intézi, operett-alak. roppant elfoglaltságot színlel s lázasan űzi a semmittevést. Meglehetősen korlátolt ember, a mellett szokszo- rosan felszarvazott férj, a ki maga hölgvecs- kék után jár. Azokat a művésznőket és Írónőket tünteti ki a becsületrenddel, a kiket könnyű szerrel meghódíthat. Egyébként ngy ő, mint az egész minisztérium a művészeti ügyeket csak aktának tekintik s ha már nem a szoknya, legalább is a politikai párt vagy a befolyásos támogató szempontjából Ítélkeznek az ügyek fölött s az eredeti tehetségektől feltűnő módon félnek. A minisztériumban randevúk, csókolódzások történnek s az államtitkár szobája inkább mondható találka-helynek. mint hivatalnak. A szépművészeti államtitkárnak van egy kikapós felesége, a ki meg inkább mondható kokottnak. mint úri nőnek. Elég neki egy férfit egyszer látni, hogy azonnal karjaiba omolján. De férjénél mégis hathatósan. tudja pártfogolni azokat, a kik protekczióját kérik. Ilyen furcsa operett-miniszteriumban játszódik le ennek a vígjátéknak, helyesebben hig bohózatnak a bonyodalma. S az egész cselekménynek nevezett história a körül forog, vájjon megkapja-e egy regényirónő a becsületrendet, vagy sem. A regényirónő tisztességes asszony, a ki hű az ő urához. Csak egy gyengéje van a derék asszonyságnak : mindenáron rendjeire vágyódik. E czól- ból kaczérkodni próbál az államtitkárral, de mikor ez nekibátorodik s meg akarja ölelni: a regényirónő csattanóé pofonnal fizeti ki. Ezzel természetesen eljátszsza az csengett rendjelt. Csakhogy a bohőzatirók mégis gondoskodnak a gomblyuk-fájdalmak csillapításáról. A regényirónő jámbor és hű férje megtetszik az államtitkár feleségének, ezt észreveszi a regényirónő és rábeszéli férjét, hogy a rendjel érdekében kissé flörtöljön az államtitkáraival. De mert férjét szereti, nem akarja, hogy az nagyon messze menjen. A derék férj szabódik, világért sem akar más nőnek udvarolni, hű kivan maradni feleségéhez. Azonban mégis meghozza az áldozatot s ügygyel-bajjal udvarolni kezd az államtitkár- nénak. Evés közben jön meg az étvágy, a jó férj csakhamar komoly udvarlóvá vélik, mindjárt czélt is ér s kieszközli neje számára a becsületrendet. Féiji hűségét hozta áldozatul, hogy neje hiúságát kielégítse. Ebben a dologban az akar »szellemi« ötlet lenni, hogy a legtöbb esettől eltérően, nem az asszony adja oda magát férje érdekében, hanem a férj neje ügyében. Mikor az Írónő megkapja a rendjelt, egyben megtudja, hogy mily drága áron kapta s oda minden öröme. Falhoz vágja a becsületrendet s kibékül tisztes férjével, a ki ismét hűségre szánja magát. Mindössze annyi történt a darabban, hogy egy mintaférj egyszer kirúgott a hámból. S mindezt hosszú felvonásra nyújtva kapja a néző. Hogy legyen a vígjátékban valami élénkítő esemény is, a szerzők egy orosz ballet-igazgatót rántanak elő hajánál fogva s szerepeltetik e torz figurát a művön végig. E különös ur egyre tánozol a színen s a dummer Augusztot helyettesíti. A szerzők védelmére enyhítő körülményül említjük, hogy üres és sablonos meséjükben egy-egy jobb ötletet is hallatnak a franczia állapotok jellemzésére. Legjobbak — a kék harisnyák ellen irányuló apró malicziák. A párisi közönség bizonyára megérti sok más csípős ezé! zásukat is, — de a budapesti közönség számára a legtöbb kárba vész. Miná- lunk érthető úgyszólván csak a primitiv bohózat marad, melynek sablon alakjai és kapta- szerű helyzetei sivár unalmat keltenek a nézőben. Egyébként készséggel elismerjük, hogy a darab hangja eléggé választékos s egyáltalán nem olyan, mint a párisi malaczságoké. Az írónőt P. Gazsi Mariska játszotta nagyon jól. E művésznőnk legkiválóbb a beszédben s kevés színésznőnk van, a ki oly szépei, tisztán, osengőn beszélne magyarul. Az államtitkár né szerepében Cs. Mészáros Giza aratott sikert. Könnyed, elegáns, szép megjelenésével, élénk játékkal tűnik ki. Kár, hegy kissé modoros, különösen nyakának gyakori nyújtogatása tűnik fel, — erről le kell szoknia. Egyébként a könnyüfajía franczia szerepekben kiváló erőnek mondható. Fenyvesi az államtitkárt játszotta elsőrendű művészettel. E jeles színész egy idő óta érthetetlen okokból a legritkábban lép föl, holott j világfiak, szellemes szalou-hösök s még erősebb drámai jellemek ábrázolásában is elsőrendű. Hegedűs az írónő férjének szerepében tetszett a közönségnek. Ferenczy mint orosz tánezmüvész túlságosan orfeum-szerű volt. Kétségtelen tehetsége még sok csiszolásra szorul, — s még bele kell élnie magát környezetébe. * György barát. Az Opevaházban ma ismét a György barát, került színre. Szemere Árpádnak, a czimszerep személyesitőjének, igen jó napja volt. Szépen, stílusán énekelt. Meleg érzéssel énekelte s alakította a királyné szerepét Dömötör Ilona. Szép, de kissé merev volt Székelyhidy dr. Frangepánja. A többi is többé-kevésbé jól megállotta helyét. A zenekar meglehetős lanyhán s pongyolán játszott. Az előadást ma is Rékai Nándor szerző vezényelte. Közönség kevés volt, mert az Operaház igazgatósága, mely a premiére kitűzésében is előrelátás nélkül járt el, a György barátnak ezt az előadás..,! is olyan napra tűzte ki, a mikor három színházban volt uj darab bemutatója. (s. b.) * A kis lord. A magyar színpadon másodszo indul sikerutjára Burnett »Kis lord« czirnü három íelvonásos szinmiive. Tizennégy-tizenötévvel ezelőtt Krecsányi színigazgató mutatta be először a budai színtársulattal, de ismerte a publikum már ekkor is az Erről Cedrik érzelmes történetét a Burnett regényéből, mely két fordításban is közkézen járt Es akkortól egészen máig a regény é* a darab nagy népszerűségének a motívumai semmit sem változtak. A mesék kalandos eseményeinek mindig van hálás publikuma, ha a mese olyan személyek ellentétein épül, mint például az angyal és az ördög, vagy a jó gyermek és a konok öreg, kiknek szembeállításából eleve olyan színpadi összeadásnak kell létrejönnie, melynek sommája a romantikával és szentimentálizmussal felpántlikázott ártatlanság diadala. A kis lord tökéletesen ilyen és a pénzszerzési* dolgozó drámaiparosok egyszerűen sápa- dozhatnak attól a sikertől, melyet ez a közönség mailének nagy szakav atottsáfgal odaszegzett, de egyébként elég primitiv darab, a könnyek, mosolyok és pénztárczák felzaklatásával még ezután is gyakorolni fog. A Magyar Színház Hajú Sándor átdolgozásában mutatta be ma este a darabot és a munka az átdolgozásra nézve megfelel annak az újságírói feladatnak, mikor valami kész kőnyomatos-dol- got a munkatársnak a lap czime és ízlése szerint kell átdolgozni. Pár sor bevezetés, néhány sor kihúzás, az átmenetek megcsinálása, megfelelő kihagyásokkal, vagy toldásokkal, de főleg ragasztás. A darab főszereplője egy gyermek és a Magyar .Színház is azért támasztotta fel a színmüvet, mert az ilyen szerepekre Fényes Annuska személyében egy kitűnő, sőt kiválónak is bátran mondható gyermekmüvészszel rendelkezik. Ez a kis művész annyira kedves, közvetlen és a mellett rutinos volt az egész estén át, hogy a sikere helyenként még az ünneplés méreteit is meghaladta. Sebestyén az öreg lord szerepében igazolta, hogy MAGYAR NEMZET. ______ i ntelligens színész kezében minden feladat ér t ékessé válik és hogy az előadás a várható igényeken túl is kitűnő volt, Báthory Gizella és Réthey szimpatikus játékán kívül annak tudható be, hogy a mellékszereplők js, mint Baross, Huszár, Csatai Janka és Gén5 Ida jó kedvvel és jó sikerre] játszottak. Egy kis epizódszerepben igaz és meleg hangokat lehetett Kürthitől hallani. A darabban előforduló néhány kedves versnek Harsányi Zsolt hirlapivó a szerzője. A rendezésért Vajda Lászlót illeti elismerés. * Operaház. Az Operaházban holnap, vasárnap Goldmark »Téli regé«-jét ' adják. Vezényel Márkus Dezső. Hétfőn hat órakor ifjúsági elő adásul Faust kerül sünre. Kedden bemutató előadása lesz a Herczegkisasszony czimü regényes operettnek, melynek szövegét Leon Viktor irta, Gábor Andor fordította, zenéjét pedig Lehár Fe- rencz szerezte. Erre az előadásra minden jegy cl1 kelt. (Évi bérlet 177. szám). A Herczegkisasszony ugyancsak Lehár vezetésével másodszor csütörtökön, harmadszor pénteken kerül színre. Szerdán 21-én a Filharmóniai Társaság hangversenye miatt nincs előadás és szombaton, 24-én, karácsony előestéjén nem tartanak előadást. Vasárnap, karácsony első napján a »Tévedt, nő« kerül színre. Ennek az előadásnak jövedelmét a m. kir. Operaház nyugdíjintézete javára rendezik. Hétfőn negyedszer kerül színre a »Herczegkisasszony«. * Nemzeti Szinház. Holnap, vasárnap, délután Henry Bataille »Nászíridűló«-já keiül szinre. Este, úgyszintén csütörtökön Hofmannsthal «Elektrába és Moliére »Szeleburdi« czimü vígjáték* kerül színre. Hétfőn liatvaneg} edik előadását éri meg Rostand romantikus drámája, a »Cyrano de Bergerac«, kedden és pénteken »A balga szűz- van műsoron. .Szerdán és karácsony másodnapján, a jövő hétfőn, Garvay Andor »Becstelen« czimü drámája van műsoron. Karácsony előestéjén neOt lesz előadás, a két ünnepnapon pedig délután is, este is játszanak, és pedig vasárnap délután »A nagyasszony« kerül szinre, este pedig századik előadását éri meg Gárdonyi Gézának »A bor« czimü falusi története. Hétfőn délutánra Az ember tragédiája« van kitüzve> Este, mint említettük, a »Becstelen-, Garvay Andor nagyhatású drámája van műsoron. A rákövetkező hét keddjén, deezember 27-én, a »Constantin abbé« kerül szinre Újházival a czimszerepben. Az előadást megelőzőleg fogják ünnepelni a szinház és a nagyközönség a művészt negyvenéves Nemzeti Színházi tagságának jubileuma alkalmából. * Vígszínház. A »Szent liget«, a melyet holnap, vasárnap adnak másodszor, ezenkívül még hétfőn, szerdán, pénteken, valamint a következő vasárnap és hétfőn kerül szinre. A hét többi estéje a «Testőr«-é, melyet a karácsonyi két napon, vasárnap és hétfőn délutáni előadásban ismételnek, még pedig rendes esti helyárakkal, de elővételi dijak nélkül. Csütörtökön délután lesz a »Csillagszemü királyleány« czimü vidám mesejáték bemutatója. A »Csillagszemü királyleány« második előadása szombaton, e hó 24 én délután lesz. Holnap, vasárnap délután a »Kormánybiztosit játsszák, * Király-Színház. karácsony hetében a »Czigányszerelem« van minden este műsoron. Az igazgatóság ezt az ünnepek alatt délutánra is kitűzte és pedig a szent estének délutánján, karácsony vasárnapján és karácsony hétfőjén. Az előadás a szent estének délutánján %4- órakor, karácsony délutánokon pedig 3 órakor kezdődik. Holnap, vagárnap délután mérsékelt helyárakkal megismétlik a »János vitéz« előadását-. Magyar Szinház. »A kis lord« holnap, vasárnap este, kedden, csütörtökön, szombaton délután r/.j4 órakor és karácsony hétfőjén este Van műsorra tűzve, a »Sárga liliom« hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap este kerül szinre. A karácsonyi ünnepak alatt délután a »Karenin Anna« Van műsorra tűzve. Erre a két karácsony délutáni előadásra és a »A kis lord« szombat délutáni előadására rendes áron lehet, már jegyet váltani. Ezekre a délutáni előadásokra elővételi dij nincs. Holnap, vasárnap délután »A sasfiók« előadását ismétlik meg, mérsékelt helyárakkal. * Karácsonyi ajándék a nyugdíjas színészeknek. Az Országos Szinészcgyesület mindenkori pénztárosa folytatja azt ' a gyűjtést, a melyet néhai Deák Péter volt színigazgató, azután egye sületi pénztáros megkezdett és »Petykó-fillérek« néven a kisnyugdíjas színészek és színésznők segélyezésére fordított. A segélyt, a mely ebből a pénzből tellett, karácsonyi ajándékul szokták Id•
