Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

925 február 28, szombat MAGYARSAG N Cseh lapok a komáromi ünnepről Komárom, t'ebr. 27 (A Úagyariág tudósítójától) Komárom tősgyökeres magyar város. Komárom a magyar irodalom büszkesé­gének, a világhírű magyar írónak, Jókai Mórnak szülővárosa. Ezt a tős­gyökeres magyar várost, a nagy író szülő-városát — "Komáromot — Trianon ban elszakították- Magyarországtól, oda- csatolták Csehországhoz a legelemibb emberi jog és a Wilspüi elvek csúfjára. Az eddig sajnos, kevés hatással elhangzott momentó mellett erre emlé­keztetik a müveit külföldet a . nagy magyar iró születési évfordulója'alkal­maival rendezett fényes ünnepségek. Magasztos ünnep volt Komáromban, még pedig a kettészakított város mind két részében: abban is, amely a cseh Imperium alá került s abban is, amely Magyarországnak meghagyatott. Csak egy hid választja el a két várost egy mástól, akár a Lánchíd Pestet Budától. Mindkét helyen egyidőben áldoztak ke- gyeletes szavakkal a nagy iró emléké­nek." De a magyarság együtt nem ün­nepelhetett, együtt nem koszoruzhatta meg a nagy iró házáu diszlő emlék­táblát, mert hiszen a kettészakított vá­rosnak az a része, hol Jókai szülőháza áll, most cseh megszállás alatt van és a cseh hatóságok kegyétől függött, hogy kit engednek ál a hídon és kit nem. A csehek rövid időre magukba fojtot­ták eddig tanúsított türelmetlenségüket s megengedték, hogy legalább a magyar tudományos intézetek képviselői zárán dokólhassanak Jókai szülőházához a részt vehessenek azokon az ünnepsége­ken, melyeket a felvidéki magyarság J’ök'ai Mór emlékére rendezett. A dele­gátusok kaptak átkelési engedélyt a magyar Komáromból a megszállás alatt lévő Komáromba. A cseh légionáriusok ez alkalommal nem zavarogtak, a cseh csendőr is levette ha jő nettjét s a meg­szállott Komáromira telepitett csehek is xesendes ..szemlélő szerepére vállalkoztak. Mert amióta a .külföld rendes szeművé gén 'keresztül kezdi nézni a világot, a csehek is úgy érzik, hogy tanácsos az óvatosságé. Végre is niH -szólna a-világ, ha egy. viiághirü iró emlékünnepe meg lenne kavarva?"'Ezt megteheti egy tilta­kozó gyűléssé! Árvában, Liptóbau, Tréneséffiböis, dó Jókai Mórról sókat" tuet a világ, itt.' nem tanácsos kockáztatni. Az ünnep a megszállott Komáromban niéltó volt. a nagy iró emlékéhez. A magyar lélek legnemesebb érzelmeinek kifejezése" volt, ahogy ea a tősgyökeres magyar Komáromban máskép nem is lehetett.. A r figyelő külföldnek kell, hogy ez is tudomására jusson. A külföldi megtudja, hogy az elszakított Komárom p az elszakított magyar vidék a escliek JUiiiden durva erőszaka s minden cseh fondorlat dacára, szeplőtlenül meg­őrizte magyar szivét, magyar lelkét. Száipöt vet a változott körülményekkel, de hü marad ezeréves nemzeti tradíciói­hoz/ Ez kell, hogy hatást váltson ki a világ közvéleményében. A cseh sajtó siet ezt a hatást elken pitani. A Narodni Politika közönséges agitáció színvonalára ákarja sülyesz-j tani az impozáns ünnepet s azt is meri| állítani, hogy a magyaroknak Jókai ünneplése tulajdonképp nem is voltl olyan nagyon fontos. Minden ni agyar] beszédben, amely az ünnepség alatt el­hangzott, csehellenes tüntetés, a repub- likaelleni izgatást lát. És a sorok közi szinte sajnálja, hogy a cseh hatóság] az ünnepélyt egyáltalában megengedte. A Csesko-Slovertsku Republika és a cseh kormány tót szócsöve, a Slovensky\ Dennik. más taktikát követnek s kom»*omí, ünnepet fel akarják hasz-l Hálni, hogy port hintsenek a külföld szemébe. A. komáromi ünnepet a cseh hatóság engedélyezte, tehát a magyar­ságnak nincsen oka elnyomásról pa­naszkodni Igaz, hogy a cseh hatóság a Jókai-ünnepet esetleg megtilthatta] volna, vagy az ünneplő közönsége szótkergethette volna. Ebben már nagy| a pra^isa, hiszen ezt a Felvidék »fel szabaditása óta« sűrűn gyakorolja. ]> mit szólt volna erre a müveit külföld^ A Felvidék megszállása óta a csehe] Üldözik a magyar szót. Több helye plakátokon is hirdették, hogy büntető terhe alatt tilos magyarul beszólni, magyar iskolákat egymásután bezár­ják, a magyar vállalatokat tönkre teszik vagy kiköltöztetik. Csallóközben! Is erőszakoskodnak, de Csallóközben a ' hivatalnok mégis ű, ha szolgálatát be akarja tölteni. Mert ez az elszakított vidék mindig szin- magrar volt. És ez a szinmagyar vidék kegyelemnek, tekintse, hogy a csehek megengedik nekik a magyar iró száz­éves emlékét megünnepelni, aki nem­csak a magyar irodalom dísze, de eme szinmagyar vidék nagy szülöttje is. Fagy Jókaink sokat látott éles lát­noki szemével. írói tolla nemcsak a múltról és a jelenről rajzolt megkapó képeket, de élénk költői fantáziája el­ragadta sokszor a messze jövő ismeret­len régióiba is. Hogy egykor majd iiu- uepclui fogják emlékét Komárom városában, arról meg volt győződve. l)o hogy eme ünnepség rendezése a csehek kegyétől fog függni, arra soha­sem gondolt, azt még erős fantáziája sem tudta elképzelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom