Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

18 KÖZOKTATÁS. *%A Magyar Társadalomtudományi Egyesület e hó 23-án, vasárnap tartotta első teljes választ­mányi ülését a nyári szünet után. Az ülésre vidék­ről is számosán érkeztek fel Budapestre. Reszt­vettek : Gál Jenő főrendiházi tag, Giesswein Sán­dor és Farkas Pál országgyűlési képviselők, Apáthy István, Doleschall Alfréd, FerdinandV Béla, Timon Ákos, Hornyánszky Gyula, Székely György, Heller Farkas egyetemi tanárok, Jancsó Benedek igaz­gató, Jankó Ágost alispán, Schack Béla főigazgató, Szemenyey Kornél, a munkásbiztositó pénztár igazgatója, Bálint Imié, a kereskedelmi muzeum igazgatója, Gárdonyi Albert fővárosi könyvtáros, Fekete Gyula táblabiró és még számosán. Az ülésen mindenekelőtt Gál Jenő főrendiházi tag terjesztette elő az igazgatóság jelentését az őszi munka- programmról, a melynek legnagyobb részét a nagy­mérvű birtokpolitikai ankét teszi ki, a melyet november 16-án kezd meg az egyesület. A magyar birtokpolitika kontroverz kérdései kerülnek ez alkalommal tárgyalás alá, még pedig úgy, hogy a legellentétesebb intézmények és irányok képviselői egyaránt szóhoz jutnak. Jancsó Benedek, a szabad iskola vezetője bejelentette, hogy az egyesület szabad iskolája november 4-én ismét megkezdi működését úgy Budapesten, mint a vidéken, Apáthy István pedig az egyesület kolozsvári szabad iskolájának Jelentését terjesztette elő, a mely annyira kedvező, hogy a kolozsvári fiók 800 korona tiszta Jövedelmet mutat ki az első évben. Ezen a pénzen munkástanfolyamot fognak szervezni. A választmány ehhez az előterjesztéshez hozzájárult és köszönetét fejezte ki a kolozsvári fióknak buzgó működéséért. Az egyesület első felolvasó ülése e hó 25-én, kedden, délután öt órakor lesz a Keres­kedelmi Muzeum Mária Valéria-utcza 12. sz. alatti helyiségében. Ez alkalommal Ferenczy József mű­egyetemi tanár fog értekezni »Főiskoláink és társa­dalmunk« czimmel. Középiskola! tanárok mozgalma. A ma­gyar középiskolai tanárok fizetését 1908-ban ren­dezték, de a törvényt mindmáig nem hajtották végre. 1909-ben a tanárok anyagi helyzetének javítására mindössze az történt, hogy a tanárok közül harminczat léptettek elő és az igazgatókat a VTI. fizetési osztályba sorozták. A többi, mint­egy 900 tanár mai napig is sanyarú anyagi hely­zetben teng. Zichy János gróf ez év áprilisában megígérte a törvény végrehajtását, valamint azt, hogy az 1911, évi állami költségvetésében az állami tanárok jogos igényei egyszerre fognak rendezést nyerni. Azóta azonban semmi sem történt ebben az ügyben. Sőt a középiskolai tanár­ság nemrég arról értesült, hogy a pénzügyminisz­ter az állami költségvetésbe csak a tanárok egy- harmadának felemelt fizetését iktatta be, mig a tanárságnak többi része csak két, illetve három év mnlva kapja meg törvény szerint megállapí­tott magasabb fizetését. A státusrendezésnek ilyetén beállítása a költségvetésbe nagy elkesere­dést keltett a középiskolai tanárság körében, a mit még súlyosbít az, hogy a költségvetési tör­vény indokolása szerint a tanárság szolgálati idejét 30-ról 35 évre, a heti tanítási órák maximu­ma, pedig 18-ról 20 órára óhajtják felemelni. E sérelmek folytán a vidéki tanáregyesületek kivétel nélkül mind és a középiskolai tanárok nagy része, még a felekezeti és községi tanárok is körlevélben és felbivásban követelték a máso­dik középiskolai tanárkongresszus egybehivását. Ott kívánják ugyanis úgy a státusrendezés, mint a központi adminisztráczió szakszerű képviselte- tése ügyében panaszaikat előadni. A kongresszus állandó végrehajtó bizottságát vasárnap dél­előttre hívta egybe Négyesy László, az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnöke. A gyűlésre úgy a fővárosi, mint a vidéki végrehajtó bizott­sági tagok teljes számban megjelentek és szen- vedelmes hangon tárgyalták a tanárok sérelmét. Négyesy elnök mindenekelőtt előterjesztette a minisztériummal folytatott tárgyalásokat, utána pedig Székely István dr. főtitkár ismertette a nagyenyedi és a lőcsei tanárok körlevelét, az ezekre érkezett csatlakozó válaszokat, valamint a többi tanáregyesület és középiskolának elő­terjesztéseit, a melyekben sürgetik a kongresszus összehívását, hogy a középiskolai tanárok sérelmei orvoslást nyerhessenek. Ratkovszlcy Pál főigazgató beszédében han­goztatta, hogy békés utón ebben a kérdésben alig lehet valamit elérni. A tanárság helyzete ma rosszabb, mint tizenöt év előtt volt és a fel­kavart szenvedélyeket alig lehet lecsendesiteni. ö azt személyesen is megmondta a miniszternek és azért most indítványozza, hogy a kongresszust rövid időn belül hívják össze. Székely István főtitkár a beérkezett elő­terjesztésekből konstatálja, hogy a vidéki tanár­ság valóságos forradalmi hangulatban van. Veszprémi Vilmos (Szeged) kijelenti, hogy a státusrendezést, a mely tisztán gazdasági kérdés, nem lehet öt évre beosztani. 'Már pedig a minisz­térium az 1908-ban alkotott törvényt csak 1913- ban akarja véglegesen életbeléptetni. Többek hozzászólása után a végrehajtó bi­zottság egyhangúlag elhatározta, hogy a kongresz- szust november hó 7-ére és 8-ára, hétfőre és keddre egybehívja. A kongresszust a városháza egyik termében tartják meg. Ezután a végrehajtó bi­zottság átalakult előkészítő bizottsággá és a státus- rendezési anyag előkészítésére Kemény Ferencz, Viszota Gyula, Bozóki Endre és Bt esz Ferencz tanárokat, a külföldi státusrendezési anyag be­szerzésére Friml Aladár dr. tanárt, a felekezeti iskolák státusrendezésének előadására Mikola Sán­dor tanárt küldte ki. A kongresszus háznagyává Uzetti Ferencz tanárt, a sajtó-bizottság elnökévé Sebestyén Károlyt, tagjaivá Miklós Istvánt, Rácz Jenőt és Glasz Samut választották meg. A titkári teendők ellátására Székely István főtitkárt, Lévay Ede szerkesztőt, Sajó Sándor és Lehr Albert taná­rokat kérték fel. A központi adminisztráczió kér­désének napirendre tűzésének kérdését az elő­készítő bizottság Négyesy László elnök, Székely István főtitkár és Kemény Ferencz tanárból álló bizottságra bízták. A kongresszus elnökévé egyhangúlag Négyesy Lászlót választották meg. *** A Társadalomtudományok Szabad Iskolá­ját vasárnap délelőtt nyitották meg nagy és disz- tingvált közönség jelenlétében. Ágoston Péter elnök megnyitó beszédében a szabad tanítás fon­tosságát fejtegette és melegen üdvözölte az iskola kitűnő vendégét, L. M. Hartmann bécsi egyetemi tanárt, a népies kultúra fáradhatatlan munkását. Hartmann tanár előadása tárgyául Az antik világ lehanyatlását választotta. Nagyérdekü előadásá­ban plasztikus vonásokkal rajzolta meg az ókori élet képét, a politikai organizáczió szétszóródott- ságát, a naturál-gazdaság és a személyi szolgál­tatások rendszerét, a rabszolgaság fő termelési módját. Majd széles perspektívákban a nagy római világbirodalom kialakulását vázolta, mi­ként váltja fel a városok laza halmazatát a váro­sok szövetsége, miként borítja el a kolonizálás az akkor ismert egész világot, miként alakul ki az általános védkötelezettség, miként demokrati­zálódik a polgárjog s miként szorítja ki a rabszolga­ságot a szabad munka. Ezt a nagyszerű világ- birodalmat lassanként megőrli a latifundiális gaz­dálkodás. A II. századtól Ki’, e. óriási paraszt- kisajátítás folyik részben jogi formák között, részben erőszakkal. Modern ipari üzem hiányában csak a föld adott nagy gazdasági hatalmat. Ennél­fogva minden politikai kalandor vagy szerencsés kereskedő óriási földbirtokokat vásárolt és azokat a rabszolgák hadával művelte. Mikor később a rabszolgák ára rendkívül megdrágult, mivel az e czélra rendelkezésre álló emberanyag kifogyott, a latifundiális gazdálkodás mindinkább áttért a colonusok rendszerére, a mely kezdetben a kis parasztbecsület jellegével birt, de a mely hova­tovább valóságos jobbágysággá alakult át a földesur villája körül. Ez a rendszer területi ural­mak kialakulására vezet, a pénz-gazdaság telje­sen háttérbe szorul, a birodalmat összekötő kap­csok meglazulnak s maga a római állam kénytelen a barbárokat felfegyverezni és velük szövetségre lépni. A 476-iki dátum nem egy akut krízist jelent, hanem ekkor ugyanaz a folyamat, a mely a biro­dalom egyéb részeiben már régebben végbement, tudniillik a barbár légiók osztozkodása a politikai hatalomban, Itáliában is bekövetkezett. Végül Hartmann tanár azt az óriási szervező és kultu­rális munkát emelte ki, a melyet ebben a szét- bomló világban a római egyház kezdett el. A mély tudományosságu előadást a hallgatóság feszült figyelemmel kisérte és lelkes tapssal jutalmazta. *** Az Orsz. Izr. Tanítóegyesület elnöksége egy füze­tet adott ki, a melyben az egyesület kulturális és huma­nisztikus működését ismerteti. Beszámol az egyesület 44 éves múltjáról, a mely idő alatt 31 különböző könyv­ki ad vány ával gazdagította a hazai és felekezeti tan­könyvirodalmat és 150.000 koronát meghaladó összeggel segélyezte a segélyre szoruló zsidó tanítókat, ezeknek özvegyeit és árváit. Az utóbbi három évben a segélyezés összege 30.000 koronát tett ki. Hogy k mindinkább na­gyobbodó tanító nyomort enyhíthesse és sokoldalú kul­turális feladatainak megfelelhessen, felhívást bocsát ki, a melyben az egyesület anyagi támogatását kéri. E se. _________AZ ÚJSÁG__________ K edd, 1910. október 26. gélyakcziókra annál inkább rá van utalva, mert a múlt nyár folyamán Keszthelyen üdülőházat létesített, a hol a munkában kifáradt és megrokkant tanítók üdülést és uj erő gyűjtésére pihenő helyet nyerhetnek. *** Reform a tanítóképzőkben. A Tanító­képző Intézeti Tanárok Országos Egyesületének választmánya Baló József dr. elnöklésével ma ülést tartott, a melynek tárgya a tanítóképzők »Rendtartásáénak revíziója volt. Tíz év tapasztalatai alapján az uj képesitővizsgálati szabályzat tekintetbevételével a választmány áldolgozta a most érvényben levő Rendtartásnak a növendékek felvételére, segélyezésére, a tanulmányi ügyekre, az igaz­gatók és tanárok munka- és hatáskörére, a gyakorló- iskolára vonatkozó pontjait s Sztankó Béla előadó elő­terjesztése fonalán részletes javaslatot készített. A rend­tartással szorosan kapcsolatos szervezeti kérdéseket is behatóan tárgyalta a választmány. Sürgősen kívánja az 1868. évi XXXVIII. törvényezikk novelláris utón való revízióját, mert annak keretéből a tanítóképzők minden tekintetben kinőttek. A tanitókézpók felügyeletét illetőleg ragaszkodik mér több Ízben kifejezett álláspontjához s kéri a főigazgatói intézmény szervezését. Addig is, mig ez törvény utján szerveztetik, a szakfelügyelői intézmény továbbfejlesztését óhajtja s azt kívánja, hogy a királyi tanfelügyelők tisztán adminisztratív teendőkkel ruház- tassanak fel, a szakfelügyelők pedig a tanítóképzők tanulmányi felügyelői legyenek. A rendtartásban világo­san és részletesen fejeztessék ki a tanfelügyelők és szak- felügyelők külön-külön hatásköre. A választmány a most fennálló igazgató-tanácsnak, mint teljesen elavult intéz­ménynek, eltörlését kéri. A részletesen kidolgozott rend­tartási javaslatot az egyesület a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjeszti. *** A III. kerületi munkásgimnázium megnyitása. Nagyszámú előkelő közönség jelenlétében nyitották meg tegnap délelőtt Óbudán a Délmagyarországi Közművelő­dési Egyesület óbudai munkásgimnáziumát. A megnyitó ünnepség Himnuszszal kezdődött, a mely után Stern Jó­zsef dr. megnyitó beszédet mondott. Stern dr. sajnálkozásá­nak adott kifejezést, hogy Molnár Viktor közoktatásügyi államtitkár, a ki a részvételét a megnyitáson megígérte, betegsége miatt nem jelenhetett meg. Ezután üdvözölte a kerület megjelent képviselőjét, Pető Sándor dr.-t, a ki nagy érdemeket szerzett a munkásgimnázium létesítése körül. Ezután Pető Sándor dr. beszélt. A munkásgim­názium létesítésével az volt a törekvés, hogy nem a szüle­tés, vagy vagyon, hanem tehetsége által juthasson min­denki oda, a hova megfelel. Köszönetét mond a munka­adóknak és a munkásoknak, a kiknek áldozatkész támo­gatása által vált lehetségessé az idén is az iskolaév meg­nyitása. Mika Károly a munkások háláját tolmácsolta a tanári kar működéséért, majd Máté Lajos dr. gimnáziumi igazgató és titkár tett előterjesztéseket. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével véget ért. Kitiltott könyvek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az ifjúsági könyvtárak számára irt »Áron Voda cél eumplit. Román istoric de T. M. Stoenescu. Cu 4 ilus- tratiuni-Editura Librárici Ciurcu, Brasov« czimü müvet szeméremsértő tartalma miatt, továbbá »Inceputul neamului románesc de Dr. Joan Lupas. Editia a doua. Sibiu. Tiparul tipografiei arhidiecesane 1907.« czimü és végül a »Cantece de vilejie de George Cosbuc. Aukuresti inst, de arte grafice Carol Gobi S-sor Jon. St. Rasidescu 16, Strada Doamnei 16—1904« czimü müveket, mivel tendencziájuk, tárgyuk és tartalmuknál fogva az 1907. évi XXVII. t.-ez. Í7. és 22. íj-ainak rendelkezéseivel ellen­keznek, az 1908:-XLVI. t.-cz. 1. §-ának harmadik bekez­dése értelmében az összes hazai ifjúsági könyvtárakból kitiltotta. VIDÉK. oo Békésmegye a gyulai közkórházat szemé­szeti osztálylyal kibővíti és e czélból már 1911 január 1 -jéré betölti a szemészeti főorvosi állást. A békésmegyei orvosszövetség Haypál Albert dr. elnöklésével kimondotta, hogy a szövetség tagjai a munkásbiztositó pénztárral csakis szerződéses viszonyba lépnek és nem hajlandók a pénztár hivatalnokai lenni. oo Sátoraljaújhely város bajai. Sátoralja­újhelyből jelentik: A város képviselőtestülete teg­nap rendes közgyűlést tartott. A költségvetés tárgyalásának keretében többen hevesen meg­támadták a városi adminisztráczió kezelését. A felszólalásokra Reichardt. Salamon dr. polgár- mester menten válaszolt és kijelentette, hogy az adminisztráczió vezetésével ő van legkevésbé megelégedve, a városi tisztikar nem felel meg hivatásának és a napi munkát is alig tudja ellátni. Azzal végezte beszédét, hogy ez igy tovább nem mehet és ha legrövidebben változás nem áll be, alig marad hátra más, mint hogy a város rendezett tanácsú városból visszafejlődjék nagyközséggé. Ezután a pótadót 50 százalékban állapították meg. Szóba került a bankszabadalom megújításának kérdése is és a képviselőtestület elhatározta, hogy illetékes helyen lépéseket tesz, hogy Sátoralja­újhely fiókot kapjon. Dókus Gyula alispán 40 éves közszolgálati jubileuma alkalmából 5000 korona alapítványt szavaztak még. ce Gyula város polgármestere országos tervpályá­zatot hirdet a régi városháza telkén építendő uj város­háza terveire. A legjobbnak talált három pályamű kö­zül az első 25Ó0, a második 1500, a harmadik 1ÓÓ0 korona díjazásban részesül. A pályázat határideje 1911. márczius 1. Előirányzott építési költség 250.000 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom