Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

2

NAGYVÁRADI napló

18-99. június 27.

Országgyűlés.

Talán az alamizsnagyüjtésben is Bihar lészen utoljára.

Annyi bizonyos, hogy a nyomorúságban Biharrnegye nincs éppen utolsó helyen. Sőt, mondhatnók, az elsők között áll. A tisztikar, segéd- és kezelőszemélyzete kétségbeesett harczot vív a város drágaságával, a megélhetési viszonyok nehézségeivel s évek óta kéri a helyzet javítását — eredménytelenül. A vármegye közönsége méltányolva a tisztikar, segéd- és kezelőszemélyzet sanyarú állapotát, minden évben pártolóiag terjesztette föl a »misera plebs contribuens* memorandumát és kérte az állami dotáczió megemelését, mert végtére legnagyobb részt állami föladatokat teljesít a vármegye ; önként következik, hogy az államnak kell az emelkedő terheket is viselni. Csakhogy az államosítás a mig be nem következik, a kormány adoláczió-emelésről tudni sem akar. Kegyelemből ad akkor pár ezer frtot újabb állások rendszeresítésére ; de a vármegyei apparátus munkásainak tisztességes megélhetése biztosításával éppen nem törődik ; a vármegye közönségére bizza s a mikor a vármegye meghozza az áldozatot, akkor egy tollvonással törli. Legyen aztán kedve a tisztikarnak dolgozni, legyen ambicziója a közigazgatás színvonalát emelni; legyen kedve a fiatalságnak köz- igazgatási pályára tépni Maholnap nyugalomba vonulnak az öregek sorra s a fiatalságnak csak a selejtese vállalkozik közigazgatási pályára, csak a selejtese, a mely sehol se tud érvényesülni s a mely aziiiumnak, sinylők házának tekinti a vármegye házát.

Ilyen nyomorúságos a helyzet, ilyen szomorúak a kilátások. Kérdés, mit fog cselekedni a vármegye köztörvényhatósága s mit mond a kormány ? A helyzet tarthatatlan, a nemesi kúria — csőd előtt áll.

juk, hogy több remekművet alkotott, mint bármely költő ezen életkorig ?

Nem, ez nem az ö meghatározásának a mértéke. A képzelethez kell {olyant adnunk, hogy az ő nagyságát megközelíthessük.

ügy támadt, mint egy üstökös, a mely fényével túlragyogja a mennyboltozatnak csillag- miliiardjait s ép oly hirtelen is tűnt el.

De nem nyomtalanul! Mert miként az üstökösnek szét hullt darabjai, egyenként megtartva az egésznek jellegzetes tulajdonságait és egyenként átvéve az egésznek szerepét, örökkön ott maradnak a világűrben, úgy maradtak vissza ránk Petőfi Sándor szellemének töredékei az ö emberi és költői egyéniségét (eltüntető költeményeiben, mert nincs költő, a kinek élete és költészete között az összhang olyan teljes volna.

Olvassuk ezeket a költeményeket!

Megismerjük azokból, mi az az emberi méltóság és férfi erény, a mely tulajdonságokkal az ember felruházva hasonlít az ő szavai szerint ahhoz a százados tölgyhöz, a melyet a fergeteg, ki képes dönteni, de inéltóságos derekát meg nem görbítheti.

Megismerjük, mi az a hazaszeretet, amelyet ő szeretne úgy lerajzolni, hogy a ki szemét reá veti, azt megbüvölje.

Megismerjük: mi az a szabadság, á melyért ő álmában is rabnemzetek bilincsét tördeli, s a melyért kész feláldozni szerelmét, pedig szereiméért életét is teláldozná.

Megismerjük a fiúi és szülői szeretetet a Távolból, a Hazámban, a Vizen és Falu végén k nr!a kocsma ez. költeményében.

Cs megismerjük a mindenható erejű szerelmet, a mely nélkül ő a c-i!lagok közé sem kiA képvisel « h á z nté«e.

— Saját tudósítónk távirata. —

Budapest, június 26.

Elnök : Perczel Dezső.

Lukács pénzügyminiszter benyújtja a sör- fogyasztási adó eltörlése melleit behozandó sörpótlékról; az égetett szeszes folyadékok után fizetendő szeszadópótlékról és a szeszforga'mi adó megszüntetéséről és a bankegyezményröl szóló törvényjavaslatokat.

Mentelmi ügyek.

Következett a mentelmi bizottság jelentése, melyet Kabos Ferenc/, terjesztett a ház elé.

A bizottság jelentése alapján a ház csalás bűntettével vádolt Csáoolszky Lajos, sikkasztás miatt vádolt Sima Ferencz, párviadal, sulvos- testi sértés és közcsend elleni kihágás miatt elitéit Serbán Miklós, zsarolás büntette, rágalmazás és becsületsértéssel vádolt Sima Ferencz, sajtórendöri kihágással terhelt Lepsényi Miklós, okirathamisitás. csalás, sikkaszlás és hűtlen kezelés miatt vádolt Sima Ferencz, párviadal vétsége miatt vádolt gr. Foryách Antal, gr. Tisza István. Olay Lajos, gr. Hetiden Balázs, Kulik Béla, Jíollá Lajos, Légrády Károly, báró Nopcsa Elek. Endrét/ (ívnia, Rakovszky István, Zeyk Gábor, Ivánba Oszkár és becsületsértés vétsége miatt elitéit Sima Ferencz, becsületsértéssel vádolt Miinnich Aurél mentelmi ügyét felfüggesztene. Becsületsértés és hatóság ellen kihágással terheit Halász Zsigmond. nyilvános rágalmazás miatt vádolt Kidmann János, és nyilvános rágalmazás miatt vádolt Sima Ferencz mentelmi ügyének felfüggesztését megtagadta.

Kossuth Ferencz és llndnyánszky Bela a Hunnia gépgyár vezetői elleni bűnügyben Kössük Ferencz kéri a Házat, hogy ártatlanságának tudatában a men eten jogát függeszsze fel.

Schmílt (ívnia hangsúlyozza, hogy vádolt képviselők már akkor voltak tagjai a gyárnak, mikor a nehéz viszonyok közt s a csődszélen állott, tehát ők nem lehetnek felelősek a csalárd bukásért, a bizottság jelentését nem fogadja el.

Polónyi (léza: Nevezett képviselők 1895. október havában kiléptek az igazgatóságtól, a csőd !89fi-ban rendeltetett el. tehát oly időben, amikor nevezettek már nem voltak felelősek, s

miután a bíróság idézése csak alaki szempontra vonatkozik és semmi súlyosító hatással nem bír nevezett képviselőkre s miután a képviselőház régi gyakorlata szerint alaki dolgok tekintetében a kiadatást mindig megtagadta, de már abból a szempontból is, hogy a Kossuth név ne vonassák komoly ok nélkül ilyen ügybe, elleninditványt ad be, hogy a Ház ne vegye tudomásai a bizottság jelentését s tagadja meg kiadatásukat.

A ház egyhangúlag Polónyi eileninditványát fogadja el s Kossuth Ferencz és Rudnyánszky Béla képviselők kiadatását megtagadta.

Következik

napimul.

Polónyi Géza él a zárszó jogával. Azért tartja jónak ezt á törvényjavaslatot, mert 1907-ben az a helyzet fog bekövetkezni, hogy még az0, is. akik most a leghevesebb ellenségei az öná * vámterületnek, kérni lógják az önálló támterü^ behozatalát. Reméli, hogy az uj országgvül let amely 1901-ben fog összeülni, az önálló vaés, területnek lesz híve. Ez tehát tisztán a neram" kezéhen van. De vájjon lehetséges az, hogy zet o ztrákok megbuktatják 1901-ben a közös vám8* tarifát. 1901-ban lejárnák a külfölddel kötött ke-- reskedehni szerződések, de vájjon megköthetjük-e e szerződéseket újból a külfölddel? Mert Magyar- országra nézve ugyan 1907-ig megköthető, de Ausztriában nem hiszi, mert ott a 14. §. szerint köthetők csak meg s a külföld ilyen körülmények közt nem fog belemenni a kereskedelmi szerződések megújításába.

A viszonosság mindennap megtartható és megszeghető, ezt már a múlt beszédében kifejtette. Ahol meteriális téren Ausztria nekünk árthat, ott árt is. ezt bizonyítja a Vaskapu szabályozási kérdése is. A magyar papíroknak Ausztriában nincs terük, kiszorítják az osztrák piaczrúl a magyar papirt, mert mindenféle hallatlan adóval sújtják, ezt mi nagyon jól tudjuk, s ez eredményezi azt, hogy a magyar papírokat nem igen veszik, mi pedig azt nem tehetjük viszont az osztrák papírokkal, mert tni, nem lévén pénzünk, nem vásárolhatunk se magiar, se osztrák papirt.

Az alsó-ausztriai tartományi főnöke megtiltotta, hogy az ottani takarékpénztárak magyar papírokat fogadjanak el letétbe. Ez az állapot rosszabb a román vámháborunál. Miért nem történik gondoskodás ez állapotok megszüntetésére.

Hivatkozik az osztrák sajtóra, mely valóságos inzultusoknak tette ki Széli Kálmánt, Magyar- ország miniszterelnökét, ki akkor Bécsben tár—

vánkozik, ha ott nincs szerelem; mert mint mondja: a szerelem mindent pótol, a szerelmet nein pótolja semmi! Vagyis megismerjük azokat az emberi tulajdonságokat, a mely megteremtették és fentartják a családot, a társadalmat és hazát, és biztosítják az ember uralmát a földön.

De megismerjük ezekből a költeményekből a Petőfi Sándor éleiét is, a mely költészetével egybeforrott.

Élete egy szenvedés. Maga mondja, hogy boldogtalan veit teljes életében, csak az vigasztalja, hogy meg nem érdemelte. És ez nem a világfájdalomnak költői szenvelgése, hanem valóság. Bizonyítja ezt élettörténete.

De ezer szónál kifejezőbben rajzolja meg életét ö maga e néhány sorban:

Hogyha éh majd meghalok,

Nem leszen kei síromon;

Egy kis fejfa lesz a jel,

A hová teszik porom

De ha megkövül a kin,

Mely most elhat lelkemig,

Alacsony sírom felett Pyramid emelkedik.

Azonban a szenvedésnek ebben a tengerében születtek a magyar irodalom gyöngyei; és ezek mind igaz gyöngyök; ebben a szenvedésben szólalt meg a fiúi és hazafiul szeretet olyan hangon, olyan költői képekben, az igazságnak és közvetlenségnek olyan erejével, minőt addig irodalmunkban nem ösrnertünk.

A betűkben kifejezett gondolat meggyőzőerejének mértéke az a hatás, a melyet az ily gondolat az olvasóra gyakorol; ez a hatás akkor a legnagyobb ha az olvasó olyannak találja a belükben kifejezett gondolatot, mintha az sajátja volna.

Petőfi hatalma ebben az arányban példátlan, minden tárgynak telfogva költői oldalát, közvetlenségével, egyszerűségével és természetességével minden olvasóját azonnal megnyeri, soha sem utánoz, mindig eredeti; eredetisége érzelmeinek gazdagságában, képzeletének megragadó tüzében és szokatlan hatalmában nyilvánul. Ezekkel a tulajdonságokkal a hazafiérzést, a demok- raczia eszméit, a szabadságszeretetet, általában korának szellemét és lelkét ő fejezte ki leghívebben. Ő egyesítette költészetében a nemzeti elemet a művészivel, nyelvében pedig a magyar népnyelvnek egész kincstárát hagyta ránk.

Egy-egv költői képben egész korszak történetét rajzolja meg. Így például ebben :

Hazám dicső nagy ősei,

Ti földet rázó viharok,

Ti egykoron a porba omlott Európa homlokán tomboltatok!

Bár élete szenvedés volt, lelkének ragyogása áttör a ködön, a mely a szenvedő létekre nehezedik.

Olvassuk el csak az »Egri hangok «-at! Elindul Debreczenböl hóban, fagyban gyalog ; Egerbe ér; ott jó barátok közé, meleg szobába jut, honnan midőn az ablakon át megpillantja a hólepellel fedett külső világot az a gondolat kapja meg lelkét, hogyha kedvének magja volna, elvetne a hó felett; mely ha kikelne, rózsaerdíL