Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
Péntek VILÁG 19] ö. december 9. íí lyát V i d é k y Appolónia, egy csodálatos energiájú, nagystílű asszony, tervezte. Amit ő meg akart valósítani, szép, jó és fontos. Felette fontos az asszony testének, u.j nemzedékek hordozójának épsége, ruganyossága és szépsége é dekében. fis éppen, mert fontosnak ítéljük a nők ssak- bsztályának hivatását, arra kell utalnunk, hogy a mai előadás homlokegyenest ellenkezett feladatával. Alaposabb és ilyen kompromisszumot nem tűrő kérdésben megalkuvást kizáró oktatást kell nyújtani a szakosztálynak, ha azt akarja, hogy a leányok iskolája a magyar közegészséget fejlesztő faktor legyen. Paul Schulze-Naumburg, a híres német festő, © női test kultúrájáról irt mestermüvéről adott egyszer önbirálatot egy előkelő német orvosi újságban. Abban mondta, hogy a női test felszabadítása mellett csakis a mai viszonyokon érzett azzal a mélységes megbotránkozással szabad küzdeni, amely minden reform sikerének egyetlen biztosítéka. L A női test minden nemes szervét súlyosan károsító női ruházat ellen tehát a «mélységes megbotránkozás» hangján kell beszélnie annak, aki a közegészséget akarja szolgálni. A német orvos- professzorok szine-java áll a nő ruházatának reformját célzó mozgalom élén. Schweninger, Nie- meyer, stb. statisztikai adatokkal bizonyították, hogy a német asszonyok 80 százaléka a íiiző-vi- selet betege és a gyermekek elsatnjrulásának is ez egyik lőíorrása. Az ő adataikkal fegyverkezik a nő ruházatának reformjáért küzdő mozgalom. Bulgáriában, a Skandináv-országokban, Romániában és Oroszországban tiltó kormányrendeletek foglalkoznak e kérdéssel. • Nálunk eddig mélyrehatóan csak a Feministák Egyesülete foglalkozik a íajpolitikának ezzel a fontos kérdésével. Néhány év előtt rendezett ankétjén dr. Lenhossék Mihály, dr. Tauszk Ferenc, dr. Szana Sándor, Katonáné-Madarász Adelin, dr. Kuthy Dezső, Teles Ede, Nagy Sándor stb. orvos és művész nyilatkozott a reform sürgős szükségessége mellett. Franciaországban, a testi degeneráció hazájában pedig az anyák indítottak irtó hadjáratot a fűző ellen és a test természetes alakjának megfelelő uj viselet mellett. A Parisban székelő Ligue des Mérés de Familie hatalmas agitáeiójáóa bevonta az orvosokat, művészeket, tudósokat és minden egyéb, Franciaország közvéleményét befolyásoló faktort. Az anyák ligájának agitációs irataiban Edmond Haraucourt, a Cluny-i muzeum igazgatója, Marcel Prévost, Henry de Varigny, Árnál asszony, Jeanne Marni, Gyp, Fréüéric Passy stb. stb. lelkes nyilatkozataival találkozunk. Marcel Prévost a «Figaro» egy vezércikkében teljes harciasságával kel síkra a női ruházat reformja mellett. A francia anyák ligájának iratai, Paul Schulze-Naumburg e kérdésre vonatkozó könyve mutatják, milyen az igazán céltudatos munka e téren. Hogy erre a munkára szükség van, mi magyarok sem tagadhatjuk. Hiszen a mi asszonyaink, a mi gyermekeink is áldozatai a középkor e barbár maradványának. , B. NYILTTÉR (E rovat alatt közéltekért a szerkesztőség nem vállal felelősségű tJ Budapest, IV., Daaasor. Jelentékenyen me?nagyobbitva. 200 szoba, szalon és lakosztályok. Legmodernebb kényelem. Fényes társalgók. Előleio francia konyha. Elkmöuiteit ellennek kisebb-nagyobb társaságok, lakodalmak és bankettek ezéijaira. Münchent sőt csarnok gyönyörű sonterralnhelyisé- gekfcel es kugliéval Naponta Five-o-elook tea, hangverseny és teaestéig. intzn <J. SZÍNHÁZ MOVÉ>SZE,T A Lippich-ügy — Vádolnak a művészek — A’ müvészháboruságr.ak, amely a magyar művészek és K. Lippich Elek miniszteri tanácsos között kitört, a hosszas nyilatkozatok után mára pozitív eredménye lett. A miniszteri tanácsos konkrét vádakat kívánt tegnap néhány művésztől, akik Vrő? kritikában részesítették nagy hangon hirdetett kulturmunkáját. A vallomásra felhívott: művészek közül ma Zala György és Róna József olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek után K. Lippich Elek megindíthatja a várva-várt sajtópert. Ä művészek «j’accuse»-e a következő: 1. K. Lippich Elek nem méltó arra az állásra, amelyet betölt; 2. a művészeket folyton pumpolja: 3. uzsoraáron vesz képeket; 4. potyaképeket könyörög. A sajtópör tehát megindul és nyomában majd feltárulnak azok a konkrét vádak is, amelyeket itt az ideje, hogy ismerjen végre a nagyközönség, ne csak a magyar müvésztár- sadalom, hol régóta sok, beszéd folyik ezekről. A meginduló sajtópernek tisztáznia kell a. magyar művészeti politikához fűződő visszaélések egész összességét, amelyekért elsősorban a művészeti osztály vezetője a felelős. A mérges ügy fejleményeiről mai híreink a következők: K. Lippich Elek Ievélbeli felszólítására Zala György és .Róna József a következő levelet intézték a miniszteri tanácsoshoz: K. Lippich Elek egy öntőit és harcias kirohanás után most már egyenes felhívást intéz hozzánk, hogy itt vagy ott, de mindenesetre az általa megjelölt idő alatt és meghatározott helyen adjuk be Írásban konkrét vádjainkat, hogy ő viszont felléphessen ellenünk, s alkalmat adhasson nekünk vádjaink bizonyítására. Megtesszük a miniszteri tanácsos urnák ti szívességet s alkalmat kívánunk adni, hogy ellenünk sajtópert indíthasson. Vádoljuk ugyanis X. Lippich Elek min. tanácsos urat, hogy nem méltó arra az állásra, melyet betölt. Indokoljuk ezt többek között azzal, hogy az, ki az egyil^mü vészt folyton pumpolja, a másiktól uzsoraáron vesz képeket, a harmadiktól potya-képet könyörög, nem maradhat meg művészi ügyek vezetőjének. Ha mer sajtópört indítani, ezeket és egyebet is bizonyítani kívánunk és tudunk, hogy ne- csak a művészek többsége, de ismerje meg már a nagyközönség is azt az önzetlen és igazságos férfiút, ki úgy véli, ő csinál Magyarországon művészetet, holott a tények szerint azt csak kiaknázza. Budapest, 1910. december 7, K. Lippich Elek, a művészeti osztály vezetője, Ungvárra utazott, ahol egy kiállítás megnyitásán vesz részt. Egy estilap szerkesztőségének azonban telefonon a következő választ adta: <Xaia György és Róna József urakat, mint akik konkrét vádakkal illetik közhivatali működésemet, törvényes utón fogom felelősségre vonni. A többi nyilatkozó ur nem akarta Sérteni egyéni és hivatali tisztességemet, csupán kritikát gyakorolt a szabad meggyőződés joga alapján. Velük elvi ellentétben vagyok, s ennek messzebbmenő konzekvenciái nincsenek. Egyébként ma éjjel Budapestre érke- z e m.» Egy másik estilap a Lippich-ügy uj fordulatára vonatkozólag megkérdezte gróf Zichy János közoktatásügyi miniszter véleményét, aki igy válaszolt: viíóna és Zala urak támadó levele nem tartalmaz konkrét vádakat, s igy I.ippieh ő méltósága által már a múltkor kért fegyelmi vizsgálat megindításához nem elegendő. Általános vadakra és kívülről érő alaptalan támadásokra e helyen nem reflektálhat tunk, mert akkor egyebet sem szabadna tennünk, mint olyan embereket elejteni, akiknek a hivatali működése egyes klikkeknek nem tet- | szik. Lippich Elek miniszteri tanácsosnak hiva- j tali működése ellen soha komoly vád nem merült fel s ténykedésével teljesen meg vagyok j elégedve. Róna és Zala vádjai elegendők arra, i hogy Lippichnek megadjuk a felhatalmazást. hogy az i 11 e tré^urak ellen rágalmazás miatt a sajtópört megindíthassa. De én konkrét adatokat kérek, i akkor teljes objektivitással és szigorúsággal fo- | gom a vizsgálatot megindítani, addig azonban j nincs okom Lippich iránti bizalmamat [elitig* I gesztem». i , A miniszter tehát bízik, mindaddig, míg a meginduló por olyan adatokat nem hoz nyilvánosságra, amelyek rrIstt fegyelmi eljárásnak les* hülye éí elegendő oka lesz arra, hogy visszavonja azt e ! nagy bizalmat, amelyet hivatalnokának előlegezett Munkatársunk a fentebbi válaszokra megkérdezte Róna Józsefet, aki a következőket mondotta: — Én a mai nyilatkozatunkkal befejeztem a? i ügyet és azt hiszem, ezzel vége van a sajtóban > megindult háborúságnak. Mi megtettük, amit a tanácsos ur kért, kiállottunk ős majd a sajtópör folyamán módot keresünk adataink előterjesztó- : sere és a bizonyításra. ' A művészek körében azonban ezzel még nincs elintézve az ügy. A Képzőművészek Egyesülete hétfőn dél u t in 6 órakor a Műcsarnokban ülést tart és itt határoznak afelett, hogy milyen módon utasítsák vissza azt a sértő hangot, amelylyei Lippich a magyar művészekről nyilatkozott. ■ (*) Ec-acfOi-asst. .Jóformán üres teremneí^játj szott ma este Schnitzer Germain, a Németországban, de kivált Becsben kedvelt zongoraművésznő. .Budapesten most először produkálta magát. A kommünikék elsőrangú stárnak, Careno és Menter utódjának állították be, de mi nem hisszük, hogy Schnitzer méltó fogalmat adna ama nagyszer« mii- vész-asszonyok'igazi jelentőségéről. Technikai készség dolgában mindenesetre ott tart, aminél tovább már bajos eljutni., De hiányzik belőle a modern virtuozitás egy nélkülözhetetlen erőssége: az a meghatározhatatlan valami, ami által az előadás a figyelmet a műhöz képes láncolni. Azt hisszük, a hiba abban az ellentmondásban rejlik, mely a rokonszenves művésznő törekvésének iránya és természeti adományai közt van. Férfias, szinte kérlelhetetlen billentés, minden szentimentálizmust elvető, puritán kantiléna -az ideálja, úgy látszik. Ezt természetesen Chopin bánja legelőbb, ahol Schnitzer férfiassága : keménység és puritánsága: ridegség formájában jelentkezik. Beethovennél pedig, ilyen alaptendc-i’cia mellett, nem lehet női fizikummal fokozást és kontrasztot éreztetni. Az interpretáció legtöbbször előkelőén muzsikális és Seiden szép variációiban különösen meleg és odaadó volt. A pesti komponista-lány egy Chopin-prelüdöt ötletesen, sok tematikus érzékkel variál ez először j { hallott müvében. (*) Vernissage. A Müvéssotthon Magyar Művészeti Részvénytársaság kiállítási helyiségeinek i a Váczi-utcában ma délelőtt volt a felavatása. A I felavatás keretében néhai Andor kó Gyula féatő- j művész művészi hagyatékát és G é m e s-G i n d e r t Péter szobrász gyűjteményes kiállítását mutatták be a közönségnek. A kiállítás 1911. január -6-ig lesz nyitva. ,i 1 (*) Uj zeneakadémiai tanár. Szabó Xavér Ferenc hosszantartó betegsége folytán szükségessé vált, hogy helyébe uj tanárt alkalmazzanak a Zeneakadémiában, aki a hangszereléstan és partitúra-olvasás tanszakában őt pótolja. Mihalo- v i c h igazgató ez állás betöltésére nézve, mint egy estilap jelenti, már határozott, amennyiben meghívta erre a tanszakra Siklós Albert zeneszerzőt és pedagógust, aki a Zeneakadémia neveltje és Koessler tanárnak volt egyik legkiválóbb növendéke, ! (*) A Vigssiahás újdonságai. A Vigszin* ; házban Flers és Caillavet uj vigjátéka, «A szent liget», a jövő héten kerül bemutatóra. s<Az erény utjai», a «Király», a «Buridan szamara» szerzői legújabb müvükben is szatirikus módon viszik
