Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

1 Budapest, kedd . * , ' PESTI NAPLÓ '1910. november 29. 283. száüí." 21 ’’ ♦ úszók részvétele adta meg. Ez alkalommal került el­döntésre Ausztria kétszáz méteres uszóbainoksága, melyet Zachár és Sheff távollétében Belez- nay, a MAFK kiváló tagja imponáló stílusban és nagy fölénynyel nyert meg. A többi magyar részt­vevők között Á d á m a Kestler-emlékversenyben, inig B o r o v i a mellúszásban győzött. Kínosan ha­tott a favorizált Erdősnek (BAK) veresége a jó formát mutató Brandstádtertől. Kellemetlen megle­petés érte kiváló melluszónkat, D c m j á n Oszkárt, kit egyesülete elfelejtett a versenyre benevezni és miután már jelen is volt, világrekord-kísérletet je­lentett be a rendezőségnek, mely kívánságának ele­get is tett. A kísérlet fényesen sikerült, amennyiben az itthon felállított saját világrekordját 8.8 mp.-el ja­vította meg. Még egy rekord (országos) dőlt meg, melyet a magyar Wenk által szorongatott Kellner (1. WASK) ért el. Úgy a győztes, mint Wenk ideje osztrák rekordot jelent. A versenyt Sheff Ottó nagy szakértelemmel és kitünően rendezte, t Részletes eredmények: 200 m. mellúszás. 1. Branstädter 3 p. 26 mp. í 200 m. bajnokság. 1. Beleznay 2 p. 40 mp. 2, Schuh 2 p. 51 egyötöd mp. 3. Koltay 2 p. 52 mp. Be­leznay rögtön átveszi a vezetést s könnyen nyer Bécs város dija, 68 m. gyors. 1. Branstädter 43 háromötöd mp. 2. Erdős 44 egyötöd mp. 3. Pogány 45 mp. Kestler Géza emlékverseny, 300 ni. 1, Ádám 4 p. 32 négyötöd mp. 2. Koitay 5 p. 5 háromötöd mp. 68 m. mellúszás. 1. Borovi 54 háromötöd mp. 2. Sheff W. 55 kétötöd mp. 2. Wachtl 55 kétötöd mp. 100 m. oldaluszás. 1. Brandstädter 1 p. 21 két­ötöd mp. 2. Schuch. 3. Rodler. 4. Erdős. Stafétaverseny. 1. WAK 1 p. 37 egyötöd mp. 2. BAK 1 p. 37 kétötöd mp. 3. Amateur. Bécs város diját 13)4 ponttal a WAK nyerte a BAK 8 pontja ellen. A vizipóló-bajnokságban az Ausztria 6 :6 vég­zett a WAK-al s ezzel erre az évre megnyerte a bajnokságot. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM * (Az Akadémia összes ülése.) A Magyar Tu­dományos Akadémia ma délután Berzeviczy Albert elnöklése mellett összes ülést tartott. Az elnök rövid megnyitója után Lengyel Béla rendes tag érde­kes emlékbeszédet tartott Moissan Henrik kültagról, a kísérleti kémia egyik legkimagaslóbb munkásáról. Moissan több mint háromszáz értekezésben számolt be kémiai kísérleteiről. Az az uj vegyidet, amelyet Moissan felfedezett s amelyet fluornak nevezett, nagy feltűnést keltett, mert végre sikerült ezt a csaknem egy évszázad óta sejtett, de eddig minden törekvéssel dacoló elemek elé állitani. Moissan tevé­kenysége azonban nem merült ki a fluor előállításá­ban. Aközben, hogy a bórral és vegyiileteivel fog­lalkozott, a gyémánt mesterséges előállítását is célul tűzte ki. Vizsgálataival a kémiai buvárlatnak uj tért nyitott. Az emlékbeszéd ismertette azután Moissan. nak tudományos irodalmi működését és végül azt a nemes önzetlenséget, amely őt, mint tudóst jelle­mezte. A nagy tudós 1907 február 20-án halt meg és halálát az egész tudós világ méltán fájlalhatja. Az Akadémia tagjai zajos tetszéssel fogadták az érté­kes emlékbeszédet. Ezután Heinrich Gusztáv fő­titkár felolvasta jelentését az 1909. évi Kóczán-pá- lyázatról, amelyre oly történeti színmüvek pályáz­tak, amelyeknek tárgya II Ulászló és 11. Lajos ko­rából volt veendő, összesen kilenc darab érkezett be, amelyeknek bírálatára az Akadémia Bayer Jó­zsef, Ferenczy Zoltán és Heinrich Gusztáv tagokat küldötte ki. A pályázat eredménye igen szomorú: egyetlen irodalmi vagy színi szem­pontból értékes darab sem jelentke­zett. Mint aránylag legörvendetesebbet, kiemelte a jelentés a 9. számú „Pethő Gáspár“ című három­felvonásos vígjátékot. Mellette két darab jöhetett szóba: a 7. számú történeti színmű: „A mohácsi vész“ és a 6. számú: „A népvezér“, amely már két Ízben versenyzett. Az utóbbi cselekménye igen kifo- gásos, minden egység nélkül való. De korrajznak el­fogadható, nyelve is figyelmet érdemel, verselése is meghaladja a pályázat színvonalát. Minthogy a ju­talmat ki kell adni, jobbnak hiányában ezt a darabot ajánlja a bizottság. Az összes ülés a ja­vaslat értelmében döntött A jeligés levél felbontása­kor kitűnt, hogy „A népvezér“ szerzői Géczy Ist­ván és S z á v a y Gyula. Heinrich főtitkár ezután bemutatta a gróf Széchenyi István életrajzára kiirt pályázatnak Concha Győző előadó által készített jelentését. A pályázatra mindössze egy mij érkezett, amelyet azonban a biráló-bizottság jutalmazásra méltónak nem talált. Végül Szily Kálmán főkönyv­táros bejelentette a gyűlésnek, hogy Semsey Andor, az Akadémia mecénása, megvásárolta néhai Katona Lajosnak több mint 2000 kötetből álló becses könyv­tárát és azt az Akadémia könyvtárának ajándékozta. Az ülés köszönettel és hálával fogadta Semseynek újabb nagylelkű adományát. * (Petöfi-mntlnél A Petőfi-Társaság matiné-bi­zottsága vasárnap délelőtt rendezte idei első matiné­ját a régi képviselőház zsúfolásig, megtelt termében. A matinét Farkas Pál nyitotta meg „Petőfi világ­polgársága“ cimü tanulmányával. Azt fejtegete, hogy Petőfi a szó mai értelmében nem volt nemzetközi és nem volt világpolgár. A világpolgárság gondolata alatt az ő korában az elnyomott nemzeteknek a sza­badság után való törekvését és e törekvésben való szolidaritását értették. A mai nemzetköziség, amely Petőfit magának vindikálja, téves utón jár, mert Petőfi a nemzeti eszméért küzdött és nemzetéért halt meg. Utána Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház tagja, szavalt el több Petőfi-költeményt, köztük a „Levél Arany Jánoshoz“ cimüt, amelynek tréfás, érzésteli és szenvedélyes hangját gyors változataiban egy­forma művészettel tolmácsolta. Kordin Mariska két Petőfi-dalt adott elő Dienzl Oszkár zongorakisé- rete mellett. R. Gombaszögi Frida, a Magyar Színház művésznője, lépett ezután az emelvényre és néhány Petőfi-költeményt szavalt el. Végül T o- ronyi Gyula, a Királyszinház tagja énekelt el há- . rom Petöfi-dait, ugyancsak Dienzl Oszkár zongora- kísérete mellett. A közönség élvezettel hallgatta az előadásokat és megtapsolta az előadókat. KÖZGAZDASÁG. A szerb kereskedelmi szerződés. A képviselőház közgazdasági bizottsága ma dél­után Hieronymi Károly kereskedelmi és gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszterek jelen­létében Beöthy László elnöklete alatt ülést tar­tott. Napirenden volt a Szerbiával kötött kereske­delmi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényja­vaslat és ezzel kapcsolatban az OMGE.-nek e tárgy­ban a képviselőházhoz intézett kérvénye. Rosenberg Gyula előadó ismerteti a Szer­biával való kereskedelmi politikai viszonyainknak történelmi fejlődését. Hg a tétel, hogy a Balkán-álla­mok politikai korrektségét és barátságát közgazda- sági előnyök nyújtásával biztositarii nem lehet, még igazolásra szorulna, ezt az 1892-iki szerződés bőven nyújthatná. E szerződés a szerb legfőbb kiviteli cikkek számára majdnem vámmentesen nyitotta meg piacainkat A szerzödésnélküli állapotok hatása alatt Szerbiával való forgalmunk, melyben azelőtt a szerb kivitelben 90%-kal, a bevitelben 68%-kal ré­szesedtünk egész 24%-nyi részesedésig csökkent. Az uj szerződés, miután Szerbiának mi sem nyújthattunk sokat, a legtöbb kedvezményen kívül nekünk is alig nyújt valamit. Az engedélyezett husbehozatali kon­tingens 15.000 darab szarvasmarha és 50.000 darab üábbaiosok rásról már teljesen a kik sehol sem találtak segítséget lemondtak, segítséget találnak viselésével, a melyekben elsőrangn orvostanároktól elis­mert pneumatikus betét van.(Kobrák és Tauber szabadalma). p // /> « 1 r specialista tájóslábuaKnaK üerO ÄÜOII Budapest, Kossuth Lajos-utca 4. sertés. Nincs ok, hogy enpek káros behatásától állat­tenyésztésünkre féljünk és ez a húsárak ala­kulására is alig fog lényeges befo­lyást gyakorolni. A husdrágaság kérdése fog­lalkoztatja ma a közvéleményt, de ez nem izolált jelenség. Mezőgazdaság és ipartermék, lakás és mun­kabér, szükséglet és fényüzési cikk egyaránt meg­drágult. Itt előadó ismerteti a főváros által, valamint a bécsi vásárhivatal által közzétett husári kimutatá­sokat. Ezekből megállapítható, hogy az 1900—1909, évig terjedő időszakban alig 15%-os áremelkedés fo­rog fenn. A folyó évben az emelkedés nagyobb, de ez arra vezethető vissza, hogy az 1907. és 1908. évi rossz takarmánytermés a husrképződésre most gya- korolja legnagyobb befolyását, valamint arra, hogy az országban uralkodó száj- és körömfájás a kínálatot lényegesen megakasztotta. Múló jelenségek orvoslása kedvéért közgazdaságunk­ra maradandóan káros befolyást gya­korló elhamarkodott intézkedések megtételére magunkat elhatárjazni nem szabad. A védelmet, melyet vámrendsze­rünkben mezőgazdaságunknak nyújtottunk, -ilyen át­meneti bajokért feláldozni nem lehet. Az állatié-* nyésztés fejlesztésére irányuló céltudatos intézkedé­sek, melyek közé a lefeiő tejgazdaságok elleni küzde­lem és a borjuvágások megnehezítése is sorolhatók, legjob borvosszerei lesznek a húsár jogosulatlan ma-, gasságának. — A Az előadó szóba hozza azután Weisskirchuer osztrák kerskedelmi miniszternek a napokban a hus­drágaság kérdésében az osztrák képviselőházban mondott beszédét, amelyből megtudjuk, hogy a nyu­gati államokból 9270 darab vágásra szánt szarvas- marha és 20.500 darab sertés behozatalára adott en­gedélyt. Ez az engedély kihasználva aligha lesz, azért efelett inkább napirendre térhetünk, mint azon másik bejelentése felett, hogy kiadták az engedélyt, hogy 1911. év április haváig havonkint nyolcszáz tonna argentínai hús legyen behozható. Kétségtelen, hogy a végrehajtási utasítás 12. §-a ér­telmében ily engedély kiadásához a magyar kor­mány beleegyezése is szükséges, mert a ragályos betegségek behurcolásának lehetősége fa­gyasztott hús utján is fenforog. Azt kell tehát felté­telezni, hogy az engedély megadásához a magyar kormány előzetesen hozzájárult, mert hiszen enélkül az engedély kiadása flagráns szerződésszegést invol­válna. Az ily hozzájárulást azonban ma­gyar részről előadó hibának tartaná és nem tudná megnyugvással tudomásul venni. íla az az eset forogna fenn, hogy a behozatali engedély az| osztrák kormány részéről kiadatott volna anélkül,! hogy ahoz a magyar kormány előzetesen hozzájá­rult, úgy feltétlenül szükséges, hogy az ily ezerződés- ellefies eljárás ellen a mi kormányunk ne csak a leg­erélyesebben tiltakozzék, de mindent el is kövessen, hogy a szükséges reparáció megtörténjék. Előadó kéri, hogy e tekintetben a szükséges felvilágosítások megadassanak és tisztáztassék, mi a helyzet az ar­gentínai husbehozatal kérdésében. | 3 Gróf Bethlen István kijelenti, hogy a Javas­lat megszavazását attól teszi függővé, kap-e ki­merítő felvilágosítást a kormány részéről a követ­kező kérdőpontokra: 1. Hajlandó-e a miniszter azon titkos szerződésnek a Szeitri^val kötendő szerző­désre vonatkozó részét előterjeszteni, melyet a volt kormány kötött az osztrák kormánynyal a vámszer­ződés kiegészítéseképpen? 2. A kontingens túllépé­sével szemben mily cl lenért ékre hajlandó a magyar mezőgazdák javára? 3. Hajlandó-e garanciát adni a kormány abban a tekintetben, hogy a még megkötendő Balkán-szerződéseknél has on ló en­gedmények a magyar mezőgazdaság terhére tétetni nem fognak és a ten­geren tu 1 i behozatal engedélyeztetni nem fog? 4. Hajlandó-e a kormány a szerződések tárgyalására nézve j u n k t i m 01 felállítani? ,j Hieronymi Károly szerint ami a titkos szer­ződés előterjesztésére vonatkozó és gróf Bethlen István által kifejezett kívánalmat illeti, arra nézve a kormány nincs abban a helyzetben, hogy annak eleget tehessen, mert ehez szükséges lenne az osz­trák kormány hozzájárulása is, éppen azért, mert a szerződés titkos lévén, az csak a két fél közös megegyezésével hozható nyilvánosságra. A jelenlegi kormány ily titkos szerződési politikát nem fog folytatni Az 1902-től 1905-ig és 1906-tól 1909-ig terjedő két négy éves ciklus összehasonlításából kitűnik, hogy a szerződéses vámterületnek marhabehozatala csökkent 256.768 darabbal, vagyis Y8%-aI, a kivitel pedig a szerződésen kívüli állapot alatt 133.703 darabbal, vagyis csupán 25%-al. A speciá­lis magyar behozatalnál pedig a behozatali csökke­nés 244.213 darab, vagyis 76%, a kivitelben ped!g, noha a marhák fejszám szerinti csökkenése 13%, értékben azonban 27.000 koronával növekedett. Eb* bői világos, hogy behozatalunk csőkké« nése sokkal nagyobb lévén, mint a ki­vitelben való csökkenés, evidens a hushiány növekedése. Hozzájárul ehez a marhavágás konstans emelkedése, mely természet­szerűleg a lakosság szaporodásával és még azzal függ össze, hogy a vidék lakossága a városokba tó­dul és ezzel rohamosan fejleszti a városok lakos­ságának emelkedését. Ami Weiskirchner osztrák kereskedelmi minisz­ter által elmondott beszédet és nevezetesen az ar­gentínai husbehozatalt illeti, arra nézve megjegyzi, hogy az osztrák kormány a folyó év őszén a ma­gyar kormányhoz fordult, hogy bizonyos kvantumi! argentínai húst hozhasson be, az ottani husdrágaság folytán támadt erős nyugtalanságra való tekintettel. A magyar kormány hozzájárult ahoz, hogy kísérletképpen, kivételesen, min­den ebből vónható konzekvencia nél­kül, a kivételes körülményekre való te­kintettel egy hajórakomány argentí­nai hús hozathassák be Bécs városába, Azóta az osztrák kormány további hőmennyiségek behozatala iránt is fordult már a magyar kormány­hoz, azonban a magyar kormány nem adta hozzájárulását és amennyiben ez a

Next

/
Oldalképek
Tartalom