Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
1 Budapest, kedd . * , ' PESTI NAPLÓ '1910. november 29. 283. száüí." 21 ’’ ♦ úszók részvétele adta meg. Ez alkalommal került eldöntésre Ausztria kétszáz méteres uszóbainoksága, melyet Zachár és Sheff távollétében Belez- nay, a MAFK kiváló tagja imponáló stílusban és nagy fölénynyel nyert meg. A többi magyar résztvevők között Á d á m a Kestler-emlékversenyben, inig B o r o v i a mellúszásban győzött. Kínosan hatott a favorizált Erdősnek (BAK) veresége a jó formát mutató Brandstádtertől. Kellemetlen meglepetés érte kiváló melluszónkat, D c m j á n Oszkárt, kit egyesülete elfelejtett a versenyre benevezni és miután már jelen is volt, világrekord-kísérletet jelentett be a rendezőségnek, mely kívánságának eleget is tett. A kísérlet fényesen sikerült, amennyiben az itthon felállított saját világrekordját 8.8 mp.-el javította meg. Még egy rekord (országos) dőlt meg, melyet a magyar Wenk által szorongatott Kellner (1. WASK) ért el. Úgy a győztes, mint Wenk ideje osztrák rekordot jelent. A versenyt Sheff Ottó nagy szakértelemmel és kitünően rendezte, t Részletes eredmények: 200 m. mellúszás. 1. Branstädter 3 p. 26 mp. í 200 m. bajnokság. 1. Beleznay 2 p. 40 mp. 2, Schuh 2 p. 51 egyötöd mp. 3. Koltay 2 p. 52 mp. Beleznay rögtön átveszi a vezetést s könnyen nyer Bécs város dija, 68 m. gyors. 1. Branstädter 43 háromötöd mp. 2. Erdős 44 egyötöd mp. 3. Pogány 45 mp. Kestler Géza emlékverseny, 300 ni. 1, Ádám 4 p. 32 négyötöd mp. 2. Koitay 5 p. 5 háromötöd mp. 68 m. mellúszás. 1. Borovi 54 háromötöd mp. 2. Sheff W. 55 kétötöd mp. 2. Wachtl 55 kétötöd mp. 100 m. oldaluszás. 1. Brandstädter 1 p. 21 kétötöd mp. 2. Schuch. 3. Rodler. 4. Erdős. Stafétaverseny. 1. WAK 1 p. 37 egyötöd mp. 2. BAK 1 p. 37 kétötöd mp. 3. Amateur. Bécs város diját 13)4 ponttal a WAK nyerte a BAK 8 pontja ellen. A vizipóló-bajnokságban az Ausztria 6 :6 végzett a WAK-al s ezzel erre az évre megnyerte a bajnokságot. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM * (Az Akadémia összes ülése.) A Magyar Tudományos Akadémia ma délután Berzeviczy Albert elnöklése mellett összes ülést tartott. Az elnök rövid megnyitója után Lengyel Béla rendes tag érdekes emlékbeszédet tartott Moissan Henrik kültagról, a kísérleti kémia egyik legkimagaslóbb munkásáról. Moissan több mint háromszáz értekezésben számolt be kémiai kísérleteiről. Az az uj vegyidet, amelyet Moissan felfedezett s amelyet fluornak nevezett, nagy feltűnést keltett, mert végre sikerült ezt a csaknem egy évszázad óta sejtett, de eddig minden törekvéssel dacoló elemek elé állitani. Moissan tevékenysége azonban nem merült ki a fluor előállításában. Aközben, hogy a bórral és vegyiileteivel foglalkozott, a gyémánt mesterséges előállítását is célul tűzte ki. Vizsgálataival a kémiai buvárlatnak uj tért nyitott. Az emlékbeszéd ismertette azután Moissan. nak tudományos irodalmi működését és végül azt a nemes önzetlenséget, amely őt, mint tudóst jellemezte. A nagy tudós 1907 február 20-án halt meg és halálát az egész tudós világ méltán fájlalhatja. Az Akadémia tagjai zajos tetszéssel fogadták az értékes emlékbeszédet. Ezután Heinrich Gusztáv főtitkár felolvasta jelentését az 1909. évi Kóczán-pá- lyázatról, amelyre oly történeti színmüvek pályáztak, amelyeknek tárgya II Ulászló és 11. Lajos korából volt veendő, összesen kilenc darab érkezett be, amelyeknek bírálatára az Akadémia Bayer József, Ferenczy Zoltán és Heinrich Gusztáv tagokat küldötte ki. A pályázat eredménye igen szomorú: egyetlen irodalmi vagy színi szempontból értékes darab sem jelentkezett. Mint aránylag legörvendetesebbet, kiemelte a jelentés a 9. számú „Pethő Gáspár“ című háromfelvonásos vígjátékot. Mellette két darab jöhetett szóba: a 7. számú történeti színmű: „A mohácsi vész“ és a 6. számú: „A népvezér“, amely már két Ízben versenyzett. Az utóbbi cselekménye igen kifo- gásos, minden egység nélkül való. De korrajznak elfogadható, nyelve is figyelmet érdemel, verselése is meghaladja a pályázat színvonalát. Minthogy a jutalmat ki kell adni, jobbnak hiányában ezt a darabot ajánlja a bizottság. Az összes ülés a javaslat értelmében döntött A jeligés levél felbontásakor kitűnt, hogy „A népvezér“ szerzői Géczy István és S z á v a y Gyula. Heinrich főtitkár ezután bemutatta a gróf Széchenyi István életrajzára kiirt pályázatnak Concha Győző előadó által készített jelentését. A pályázatra mindössze egy mij érkezett, amelyet azonban a biráló-bizottság jutalmazásra méltónak nem talált. Végül Szily Kálmán főkönyvtáros bejelentette a gyűlésnek, hogy Semsey Andor, az Akadémia mecénása, megvásárolta néhai Katona Lajosnak több mint 2000 kötetből álló becses könyvtárát és azt az Akadémia könyvtárának ajándékozta. Az ülés köszönettel és hálával fogadta Semseynek újabb nagylelkű adományát. * (Petöfi-mntlnél A Petőfi-Társaság matiné-bizottsága vasárnap délelőtt rendezte idei első matinéját a régi képviselőház zsúfolásig, megtelt termében. A matinét Farkas Pál nyitotta meg „Petőfi világpolgársága“ cimü tanulmányával. Azt fejtegete, hogy Petőfi a szó mai értelmében nem volt nemzetközi és nem volt világpolgár. A világpolgárság gondolata alatt az ő korában az elnyomott nemzeteknek a szabadság után való törekvését és e törekvésben való szolidaritását értették. A mai nemzetköziség, amely Petőfit magának vindikálja, téves utón jár, mert Petőfi a nemzeti eszméért küzdött és nemzetéért halt meg. Utána Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház tagja, szavalt el több Petőfi-költeményt, köztük a „Levél Arany Jánoshoz“ cimüt, amelynek tréfás, érzésteli és szenvedélyes hangját gyors változataiban egyforma művészettel tolmácsolta. Kordin Mariska két Petőfi-dalt adott elő Dienzl Oszkár zongorakisé- rete mellett. R. Gombaszögi Frida, a Magyar Színház művésznője, lépett ezután az emelvényre és néhány Petőfi-költeményt szavalt el. Végül T o- ronyi Gyula, a Királyszinház tagja énekelt el há- . rom Petöfi-dait, ugyancsak Dienzl Oszkár zongora- kísérete mellett. A közönség élvezettel hallgatta az előadásokat és megtapsolta az előadókat. KÖZGAZDASÁG. A szerb kereskedelmi szerződés. A képviselőház közgazdasági bizottsága ma délután Hieronymi Károly kereskedelmi és gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszterek jelenlétében Beöthy László elnöklete alatt ülést tartott. Napirenden volt a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat és ezzel kapcsolatban az OMGE.-nek e tárgyban a képviselőházhoz intézett kérvénye. Rosenberg Gyula előadó ismerteti a Szerbiával való kereskedelmi politikai viszonyainknak történelmi fejlődését. Hg a tétel, hogy a Balkán-államok politikai korrektségét és barátságát közgazda- sági előnyök nyújtásával biztositarii nem lehet, még igazolásra szorulna, ezt az 1892-iki szerződés bőven nyújthatná. E szerződés a szerb legfőbb kiviteli cikkek számára majdnem vámmentesen nyitotta meg piacainkat A szerzödésnélküli állapotok hatása alatt Szerbiával való forgalmunk, melyben azelőtt a szerb kivitelben 90%-kal, a bevitelben 68%-kal részesedtünk egész 24%-nyi részesedésig csökkent. Az uj szerződés, miután Szerbiának mi sem nyújthattunk sokat, a legtöbb kedvezményen kívül nekünk is alig nyújt valamit. Az engedélyezett husbehozatali kontingens 15.000 darab szarvasmarha és 50.000 darab üábbaiosok rásról már teljesen a kik sehol sem találtak segítséget lemondtak, segítséget találnak viselésével, a melyekben elsőrangn orvostanároktól elismert pneumatikus betét van.(Kobrák és Tauber szabadalma). p // /> « 1 r specialista tájóslábuaKnaK üerO ÄÜOII Budapest, Kossuth Lajos-utca 4. sertés. Nincs ok, hogy enpek káros behatásától állattenyésztésünkre féljünk és ez a húsárak alakulására is alig fog lényeges befolyást gyakorolni. A husdrágaság kérdése foglalkoztatja ma a közvéleményt, de ez nem izolált jelenség. Mezőgazdaság és ipartermék, lakás és munkabér, szükséglet és fényüzési cikk egyaránt megdrágult. Itt előadó ismerteti a főváros által, valamint a bécsi vásárhivatal által közzétett husári kimutatásokat. Ezekből megállapítható, hogy az 1900—1909, évig terjedő időszakban alig 15%-os áremelkedés forog fenn. A folyó évben az emelkedés nagyobb, de ez arra vezethető vissza, hogy az 1907. és 1908. évi rossz takarmánytermés a husrképződésre most gya- korolja legnagyobb befolyását, valamint arra, hogy az országban uralkodó száj- és körömfájás a kínálatot lényegesen megakasztotta. Múló jelenségek orvoslása kedvéért közgazdaságunkra maradandóan káros befolyást gyakorló elhamarkodott intézkedések megtételére magunkat elhatárjazni nem szabad. A védelmet, melyet vámrendszerünkben mezőgazdaságunknak nyújtottunk, -ilyen átmeneti bajokért feláldozni nem lehet. Az állatié-* nyésztés fejlesztésére irányuló céltudatos intézkedések, melyek közé a lefeiő tejgazdaságok elleni küzdelem és a borjuvágások megnehezítése is sorolhatók, legjob borvosszerei lesznek a húsár jogosulatlan ma-, gasságának. — A Az előadó szóba hozza azután Weisskirchuer osztrák kerskedelmi miniszternek a napokban a husdrágaság kérdésében az osztrák képviselőházban mondott beszédét, amelyből megtudjuk, hogy a nyugati államokból 9270 darab vágásra szánt szarvas- marha és 20.500 darab sertés behozatalára adott engedélyt. Ez az engedély kihasználva aligha lesz, azért efelett inkább napirendre térhetünk, mint azon másik bejelentése felett, hogy kiadták az engedélyt, hogy 1911. év április haváig havonkint nyolcszáz tonna argentínai hús legyen behozható. Kétségtelen, hogy a végrehajtási utasítás 12. §-a értelmében ily engedély kiadásához a magyar kormány beleegyezése is szükséges, mert a ragályos betegségek behurcolásának lehetősége fagyasztott hús utján is fenforog. Azt kell tehát feltételezni, hogy az engedély megadásához a magyar kormány előzetesen hozzájárult, mert hiszen enélkül az engedély kiadása flagráns szerződésszegést involválna. Az ily hozzájárulást azonban magyar részről előadó hibának tartaná és nem tudná megnyugvással tudomásul venni. íla az az eset forogna fenn, hogy a behozatali engedély az| osztrák kormány részéről kiadatott volna anélkül,! hogy ahoz a magyar kormány előzetesen hozzájárult, úgy feltétlenül szükséges, hogy az ily ezerződés- ellefies eljárás ellen a mi kormányunk ne csak a legerélyesebben tiltakozzék, de mindent el is kövessen, hogy a szükséges reparáció megtörténjék. Előadó kéri, hogy e tekintetben a szükséges felvilágosítások megadassanak és tisztáztassék, mi a helyzet az argentínai husbehozatal kérdésében. | 3 Gróf Bethlen István kijelenti, hogy a Javaslat megszavazását attól teszi függővé, kap-e kimerítő felvilágosítást a kormány részéről a következő kérdőpontokra: 1. Hajlandó-e a miniszter azon titkos szerződésnek a Szeitri^val kötendő szerződésre vonatkozó részét előterjeszteni, melyet a volt kormány kötött az osztrák kormánynyal a vámszerződés kiegészítéseképpen? 2. A kontingens túllépésével szemben mily cl lenért ékre hajlandó a magyar mezőgazdák javára? 3. Hajlandó-e garanciát adni a kormány abban a tekintetben, hogy a még megkötendő Balkán-szerződéseknél has on ló engedmények a magyar mezőgazdaság terhére tétetni nem fognak és a tengeren tu 1 i behozatal engedélyeztetni nem fog? 4. Hajlandó-e a kormány a szerződések tárgyalására nézve j u n k t i m 01 felállítani? ,j Hieronymi Károly szerint ami a titkos szerződés előterjesztésére vonatkozó és gróf Bethlen István által kifejezett kívánalmat illeti, arra nézve a kormány nincs abban a helyzetben, hogy annak eleget tehessen, mert ehez szükséges lenne az osztrák kormány hozzájárulása is, éppen azért, mert a szerződés titkos lévén, az csak a két fél közös megegyezésével hozható nyilvánosságra. A jelenlegi kormány ily titkos szerződési politikát nem fog folytatni Az 1902-től 1905-ig és 1906-tól 1909-ig terjedő két négy éves ciklus összehasonlításából kitűnik, hogy a szerződéses vámterületnek marhabehozatala csökkent 256.768 darabbal, vagyis Y8%-aI, a kivitel pedig a szerződésen kívüli állapot alatt 133.703 darabbal, vagyis csupán 25%-al. A speciális magyar behozatalnál pedig a behozatali csökkenés 244.213 darab, vagyis 76%, a kivitelben ped!g, noha a marhák fejszám szerinti csökkenése 13%, értékben azonban 27.000 koronával növekedett. Eb* bői világos, hogy behozatalunk csőkké« nése sokkal nagyobb lévén, mint a kivitelben való csökkenés, evidens a hushiány növekedése. Hozzájárul ehez a marhavágás konstans emelkedése, mely természetszerűleg a lakosság szaporodásával és még azzal függ össze, hogy a vidék lakossága a városokba tódul és ezzel rohamosan fejleszti a városok lakosságának emelkedését. Ami Weiskirchner osztrák kereskedelmi miniszter által elmondott beszédet és nevezetesen az argentínai husbehozatalt illeti, arra nézve megjegyzi, hogy az osztrák kormány a folyó év őszén a magyar kormányhoz fordult, hogy bizonyos kvantumi! argentínai húst hozhasson be, az ottani husdrágaság folytán támadt erős nyugtalanságra való tekintettel. A magyar kormány hozzájárult ahoz, hogy kísérletképpen, kivételesen, minden ebből vónható konzekvencia nélkül, a kivételes körülményekre való tekintettel egy hajórakomány argentínai hús hozathassák be Bécs városába, Azóta az osztrák kormány további hőmennyiségek behozatala iránt is fordult már a magyar kormányhoz, azonban a magyar kormány nem adta hozzájárulását és amennyiben ez a