Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

Péntek ■­;f I — Az elnöki diszbeszéd dolgában abban egyez­nünk meg, hogy azt a főtitkár írja és mondja llel..i Tessék a főtitkárhoz fordulni... Persze most már a főtitkárhoz rohantunk —- Intimitást- parancsol? — kérdezte. — Fáj- [ dalom, még nem szolgálhatok részlettel a besíiédem- ’ből Legfeljebb egyetlen intimitást .árulhatok el: a diszbeszédet egyik titkár kollégám 5 méltó­sága írja ... Hiszen tudja ... Tanácsos a minisz- : tóriumban. Forduljon őhozzá... Hozzá fordultam. Ö méltósága lekötelező nyá­jassággal fogadott. . ’ i— Intimitást akar? Kérem. Azt az utasitá-st kaptam, hogy jó kemény beszéd legyen, amelylyel odacsörditünk a modern dekadenseknek. Gondol­tam: én már öreg vagyok. Hogy jövök én ahhoz, hogy csörSitselc? Ellenben ismerek egy középisko­lái tanárt, majd az ... A professzor most dolgo­zik a beszéden ,.. Kérdezze meg őt. Megkérdeztem őt. í — Az igazat megvallva, -engem a tanár-kon­gresszus foglalt el, — mondta a .tanár. — Golyó -yan a hasamban és én diszbeszédeket Írjak? Sze­rencsére ismerek egy szerkesztőt, azt kértem meg, Írja meg helyettem; Hiszen neki gyerekjáték az egész. Beszéljen vele, attól kap aztán intimitást. A szerkesztő, amikor fölkerestem, már sokkal barátságtala-nabbul bánt velem: — A beszédet vezércikk-irónk írja. Beszéljen : Sole. .1 i. l i A vezércikkíróval se volt szerencsém, Távirat- Stílusban dörgölte az orrom alá:-— Diszbeszéd? Csikágó-káyéhiáz. Jobb máso­dik asztal. Most Írják. Elrobogtam a Csikágó-kávéházba. A jobboldali második asztalnál Alanyi mester, a hipermodern lírikus ült és irt. A diszbeszédet irta. Előtte egy diszkötéses könyv. Megnéztem a könyvet: az Aka­démia évkönyve volt, 1880-ból. Es ahol fel volt ütve, éppen egy diszbeszéd következett, az Aka­démia egykori -elnökének szónoklata, amelyet har­minc évvel ezelőtt mondott el, amikor a magyar tudományosság jelesei az Akadémia alapításának i félszázados jubileumát ünnepelték ,.. '1 ». Ahogy äz akadémiai titkárokat ismerem,; fo­gadni mernék, már megint őket vádolják majd vele, hogy plagizáltak. Gyalu. nrwjn_~rrrrmnrr«~*~r -rrrrr^r —n .«ieasNbA SZA O. SZÍNHÁZ , AACl\/ÉsSZE/r (*) Két hangverseny. A .Vigadóban ma este ismét «operai est» volt, ami azt jelenti, hogy a tömött széksorokban ismét pazar, toilette-es és drága ékszeres hölgyek ültek, a pódiumon pedig Kurz Zelma és dr.: Bary Alfréd énekeltek opera­áriákat, lehetőleg hatalmas szünetekkel, hogy a megjelent társaság egymással is íoglalkozhassék. Dr, Bary Alfréd, Bayreuth egyik hőstenorja, [Wag­nert énekelt és azzal a melanckolikus megfigyelés­sel gazdagította a közönséget, hogy milyen szép lehetett valaha ez a még most is heroikusán zengő tenor. Most már kissé megtörött a fénye és az orgánumon erősen megérzik a kiénekeltség, kü­lönösen a magasabb regiszterben^ Nem igen segít már csodálatos énektudása sem, amelyben olyan nagy Bary Alfréd, sem nemessége, amely elömlik a deklamálásán és hősi ereje, amely kihangzik az akcentuálásából. A «Walkür» tavaszi dalát kissé kedvetlenül énekelte, de a tudása és a művészete teljesen kibontakozott a Grál-legendánál, amelyet szebben ritkán hallottunk énekelni. A közönség so­kat tapsolt Barynak, de igazán a «közreműködő» Kurz Zelmát ünnepelte. A koloratura nagy vir­tuóza ma is az ismert műsorát énekelte, talán még tökéletesebben, még széditőbb technikai boszor­kányossággal, mint máskor. Az áriák után a taps iáiig akart elülni és Kurz Zelma kénytelen volt egy .csomó ráadással kiszélesíteni a műsort. — Tkea ■fis Marmpnt, nálunk ßzeg. ismeretlen francia----------------------------------------------------------------f­é nekesnő, rendezett ma hangversenyt a Royalban. A művésznő a dalénekesnők azon fajtájából való, amelybe a franciák közül legtöbben tartoznak. Fi­nom rajzolásu profilja, szőke, dús haja, asszonyos fejedelmi megjelenése és egyéb bájos női vonásai a hallgatót első pillanatra lekötik. A hangja kis­terjedelmű, majdnem gyenge szoprán. De színes, hajlékony, lágy : szemérmetességet és sutiogó epe- dést reprezentál. Előadásának bájával, Ízlésességé­vel és a hang intenzitásával hat. Deklamálásában ; benne érezni érett asszonyos egyéniségét, egész | rejtett valóját, amely ennek a tipikus dalénekes­nőnek jellemző sajátja. Nem pályázik frenetikus sikerekre, de szem előtt tartja a zeneszerzőt, a a dalt és a szöveget. Műsorát Schubert, Schumann, Cornelius, Strauss és Wolf dalaiból állította ősz- i sze. Brahms egy sokszor hallott dalát ritka siker- > rel énekelte, Lalo kedves dalciklusával pedig #a- jos sikert aratott. (*) ©peraujdonság az aradi színházban. Aradról jelentik: Az aradi szinház elfogadta elő­adásra Csányi Mátyás, a szinház karmesterének «Péter abbé» cimü kétszakaszos zenedrámáját. A 1 szerző a darab szövegét Zola Emil «Róma» cimü j regényéből merítette. (*) Fremiérszépségek. Érdekes és bizonyára nagy érdeklődést keltő, úgynevezett szépségankétet rendez a «Magyar Színpad;- a budapesti színházak nézőterén a premiérestéken. A népszerű színházi újság szerkesztője elnöklete alatt minden budapesti premiéren egy Írókból és művészekből álló öttagú zsűrit szervez, mely a nézőtéren ki fogja válasz- i tani a legszebb nőt. E premiérszépségek arcképét aztám a legközelebbi bemutatóelőadás estéjén közölni fogja a lap, mely ilyenformán a színházi szezon folyamán megteremti a budapesti premiérszépségek gallériáját. Az első «szépség-zsűrizés» «A testőr» yigszinházi premiérestjén lesz, szombaton. (*) Nö vend ékelő adás. A Színművészeti Aka­démia november 19-én, szombaton, saját színpadán (Uránia) vizsgálati előadást tart növendékeivel, Csá­szár Imre tanár vezetése mellett. Szinre kerül Musset «Ne tréfálj a szerelemmel» cimü három- felvonásos szinjátéka és «Ne fogadj el soha semmit» cimü háromfelvonásos vigjáféka. (*) Mascagni, mint sninházbérlő. Pietro Mascagni, mint olasz lapok Írják, kibérelte a római Constanzi-szinházat, melyet természetesen maga fog igazgatni is. A bérletre vonatkozó szer­ződést, mely 1911-től 1914-ig szól, a napokban írják alá, Mascagni Amerikába való indulása előtt. (*) Pletyka a bécsi uj operaigazgató­ról. Néhány héttel ezelőtt nevezték ki a bécsi udvari Operaház igazgatójává Gregor Jánost, a berlini Komischo Oper dirigensét. Ma egy bécsi újság, a «Neues [Wiener Journal» azt Írja róla, hogy több berlini hitelezője máris rátette kezét fizetésére. Minthogy pedig a bécsi főudvarmesteri hivatal nem szívesen lát olyan igazgatót a bécsi udvari Operaház élén, kinek anyagi viszonyai ren­dezetlenek, ezért az intendatura érintkezésbe lé­pett Gregorral és megkérdezte tőle, hogy nem haj­landó-e a már megkötött szerződést felbontani. Gregor, aki tiz évre, az első három éven belül fel nem bontható szerződést kötött az Operával, kije­lentette, hogy csak százezer korona kárpótlás elle­nében hajlandó szerződését meg nem kötöttnek te­kinteni. A főudvarmesteri hivatal sokalja ezt az összeget és most folynak az alkudozások Gregor és az intendatura között. így a bécsi újság, mely­nek hírét ma délután Gregor János táviratilag ha­tározottan megcáfolja és pletykának minősíti (*) Az uj Bernstein. Párából jelentik, hogy Bernstein tegnap adta át Jules Clarétié­nek, a Comédie Francaise igazgatójának, «Aprós moi» cimü uj darabjának kéziratát. Az uj Bern- stein-dráma még a télen bemutatóra kerül. (*) Színjáték. Bárdos Artur folyóiratának, a «Szinjáték»-nak legújabb száma Ivánfi portréját tartalmazza. A szám érdekes tartalmából kiemeljük Alexander Bernát: «III. Richard», Bárdos Artur: «III. Richard a Nemzeti Színházban», Nagy Endre: «Szí­nész vagyok», Nádai Pál: «Ivánfi Jenő» cimü cikkét. (*) A soproniak a Várszínházban. A főváros tanácsa Nád as y József soproni színtár­sulatának a Várszínházban való szinjátszási enge­délyét az év végéig meghosszabbította. . (*) A berlini átalakított udvari Opera- ház megnyitása. Berlinből jelentik, hogy hol­nap este nyitják meg az átalakított udvari Opera­házat, amely alkalomból díszelőadásul «A nürnbergi mesterdalnokok» kerül szinre. Az Operaházat 1743- ban építették és 1844-ben alakították át először,, A holnapi ,dÍs.3§lőiadá@ofn a császári pás i§ jelen lesz, VILÁG (*) Hangversenyek. Az Erkel Ferenc 100-ik születésenapja alkalmából rendezendő har­madik filharmóniai hangversenyen a mester követ­kező müveit adják elő : «Magyar ünnepi nyitány»; Zápolya áriája «Dózsa György»-ből (T a k á*c s Mi­hály) : Elek áriája (K ö r n y e y Béla) és «Verbunkos» a «Névtelen hősökéből; Zolna áriája (B. Sándor Erzsi) és «Induló» az «István királyiból. A hang­verseny befejező száma Beethoven III-ik szim­fóniája (Eroica) lesz. — Az Országos Szimfóniái Zenekar vasárnap, november 20-án, délelőtt 11 órakor rendezi a Zeneakadémiában ez idényben má­sodik ifjúsági matinéját. A szimfonikusok legkö­zelebbi (harmadik) bérleti estje, december 4-én lesz. — A második G r ü n f e I d-hangverseny va­sárnap, november 20-án délután 4 Fa órakor lesz a Royal termében, Barcza-Moiret Lujza éne­kesnő és Hacke r Mária zongoraművésznő közre­működésével. — Bossj Enrico orgonaestiét nem november 17-én, amint hirdetve volt, hanem novem­ber 30-án tartja a Zeneakadémiában. — Casals Pabló és Szántó Tivadar november 18-án, a Zeneakadémia termében tartják szonáta-estjüket. — Hu bay Jenő és Popper Dávid első trió-estjüket december 6-án rendezik a Zeneakadémia termében. Á zongora - szólamot Llievinne József orosz zon­goraművész fogja ellátni. — Dohnányi Ernő zongoraestjét november 25-én tartja a Royal-terem- ben. — A Wiener Konzertverein két első zenekari hangversenyén (december 9. és 10.) Lőve Ferdinánd fog vezényelni. — Burmester Willy hegedüestjét december 2-án tartja a Vigadó nagy­termében. —- Sz.ékely Arnold zongoraművész november 22-én tartja hangversenyét a Royal-te- remben. Jegyek e hangversenyekre a Harmónia R. T.-nál kaphatók. — A brüsszeli vonósnégyes kedden, november 29-én rendezi a Royal-teremben első kamaraestjét. — Gerhard Elena szerdán, november 30-án tartja a Royal-teremben egyetlen dalestjét. — Anheuer Ottó, Párában élő fiatal magyar énekművész hétfőn, december 5-én mutatko- zik be [először a fővárosi közönségnek önálló dal­estjén. —• Vasárnap, december 11-én Koenen Tilly hollandi énekmüvésznő tartja egyetlen dalest­jét a Royal-teremben. Jegyek e hangversenyekre Méry Bélánál válthatók. (*) Claudine. A francia Willy hires vagyis inkább hírhedt Claudine-könyveiből maga Willy és a felesége, Mme. C o 1 e 11 e, operettet Írtak. A «Clau­dine» cimü háromfelvonásos operett zenéjét a nép­szerű dalok és keringők szerzője: Rodolphe Ber­ge r irta és az operett a minap nagy sikerrel ke­rült bemutatóra a párisi Moulin-Rouge színházában. TUDOMÁNY ! IRODALOMx 0 Curiené az Akadémia tagja. A Hal­hatatlanok: között .szokatlan élénkség tá­madt, mert akadtak, akik Gerties elhunyt akadémikus helyére C u r i<e n é t, a rádium leg­nagyobb kutatóinak egyikét akarják behozni az Akadémiába. Ez volna az első eset, hogy asszony kerül a halhatatlanok közé, akiknek egy része kézzel-lábbal dolgozik, hogy megaka­dályozza a tervet, mert az Akadémia szabályai közt van egy paragrafus, amely kirekeszti ia nőket a halhatatlanok közül, sőt úgy szól ez a szakasz, hogy asszonyok a tudósok gyü­lekezetének tanácskozásán sem lehetnek je­len. Erős ezzel szemben Curiené pártja is, amely a tragikus végű Curie emlékét akarja megtisztelni, mikor feleségét behozza Gernes megüresedett helyére. Gernes ugyanis Curie után, az ő helyére került az Akadémiába. 0 A* Akadémia ülése. A Magyar Tudo­mányos Akadémia november hó 28-án, hétfőn dél­után 5 órakor ülést tart, amelyen Lengyel Béla rendes tag emlékbeszédet mond M o i s s a n Henrik­ről, a kitűnő francia vegyészről. 0 A Fetőfi-Társaság. A Pptőfi-Társaság e hónap 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja november havi felolvasó ülését a Magyar Tudo­mányos Akadémia emeleti termében. Az ülés tárgy- sorozata a következő: 1. Úti jegyzeteimből, költe­mények, irta és felolvassa Lamport Géza ren­des tag. 2. A múzsa, novella, irta és felolvassa P e- k á r Gyula rendes tag. 3. Emlékezés M a k a i Emil­ről, irta és felolvassa Sző 11 ősi Zsigmond rendes tag. 4. Költemények Miklós Elemér vendégtől,’ bemutatja Várady Antal rendes tag. 0 Magyar tudósok a francia akadé­mián- A francia tudományos akadémia októberi ülésén két magyar tudós munkája került bemu­tatásra. Az egyik dr. Daday Jenőé, a francia délsarki expedíció által talált uj rákfajról, a má­sik dr, Pécsi Alberté, a földfelület törésvona­lairól.. > '■* * ' w 1 1910. november 18. 15 ■ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom