Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

N A P I H I R E K. Budapest, febr. 29. Petőfi iskolája. A teleti pályaudvaron ma délután, a három órakor Berlin felé induló gyorsvonat egy külön nagy Pulltnan-kocsijába előkelő társaság szállt föl. Pelöfi-est Aszódon! hirdette a kocsi oldalára illesz­tett plakát és igazán fölemelő érzés, hogy ez a kul­turális eseménye egybe tudta gyűjteni az illusztris társaságot, a melyben ott volt a közélet, az iroda­lom és a művészet sok jelese. Az alkalmat a nagy ünnepségre az adta meg, hogy a város eddigi al­gimnáziuma főgimnáziummá alakul és ezt ünnepli meg most nemcsak Aszód, de az egész vármegye kö­zönsége a Petőfi-Társasád-gal és a főváros művész­világával. A váci járásnak ez a kis városkája na­gyon föllendült az utolsó esztendőkben. Eddig csak annyit tudnak róla. hogy egy régi cukorgyári épü­letből több mint negyedszázaddal ezelőtt ott alapí­tották az első magyar javítóintézetet, a melynek a hire már jóval túljár az ország határain. Most gim­náziuma révén kerül szorosabb vonatkozásba a his­tóriával. A históriai adatok szerint közel másfél száz esztendeje, hogy Aszódon megalapították a schola- latina-1. a melyből most főgimnázium lelt. Sebes szárnyú sas az emlékezés és gyorsan végigrepül ezen az évszázadon, pedig a históriája érdekes. A válságos időkben sok viszontagságon ment keresz­tül ez az iskola és mégis tudta táplálni mindig a nemzeti művelődés egy életerét. Alapítása és föntar- lása a Podmaniczky-család nevéhez fűződik és legne­vezetesebb korszaka a három iskolai év 1835—36-tól —1837—38-ig. Ekkor járt oda Petőfi Sándor tizen­két esztendős korától tizenöt éves koráig és neve­zetes dolog, hogy egyetlen más iskolában sem bírta ki ennyi ideig. A múzsa itt adta először kezébe a lantot. Petőfi Sándor emlékezete szenteli meg ezt a most emelkedő gimnáziumot nemcsak az aszódiak előtt, de az egész országban. Az algimnázium kopott falán harmincöt év óta márványtábla vésett betűi emlékeznek róla, a gimnázium legnagyobb alapít­ványa a Petőfl-ösztöndij s az ifjak az irodalmat a Pctőfi-önképzőkörben kultiválják, a melynek már harmincöt esztendő óta küldi könyveit az Akadémia, azóta, a mióta az első kisérő levelét irta és aláírta: Arámi János főtitkár. A múlt emlékei közül ezek a legszebbek. A mos­tani nagy változást ezeken az emlékeken és a gim­náziumnak pedagógiai tekintetben igazán kifogás­talan és nívós működésén kivül magával hozta az azelőtt oly elhagyott városka fejlődése is. Az ősi Podmaniczky-kastély már régebben leánynevelő-in- tézet lett, vannak gyárak, ipari és kereskedelmi vál­lalatok. Az idén megkapta a rég óhajtott szolgabi- róságot is és olyan vezetőferfiak mellett, mint Pod- maniczky Géza báró titkos tanácsos. Ráday Gedeon gróf főispán és Micsinay János takarékpénztári igaz­gató, szinte önként kínálkozott az idea. hogy a kis gimnázium is főgimnáziummá fejlődjék. A tervet fölkarolták a gimnázium mai és régi tanárai s hoz­zájuk csatlakoztak a régi növendékek is, a kik kö­zött a közélet nem egy nemes férfia van. A moz- galmat a kultuszminiszter is pártolta és épp a tra­dicionális emlékek révén, melegen, nagyon szívesen állt hozzá segítőnek a Petőfi-Társaság, mely irodalmi társaságaink közül mégis legközelebb áll a nép szi­véhez. Méltányolta a gondolatot, hogy egyszerű szo­bor helyett, a melyre a városban már megindult a gyűjtés, egy hatalmas kulturális alkotás hirdesse a kis városnak azt a dicsőségét, hogy Petőfi Sándor ott járt iskolába. És most meglesz az uj főgimnázium, teljesen modern alkotás, internátussal. fürdőházzal, sport­teleppel, angol mintára, a homlokzatára pedig oda­állítják Petőfi Sándor hatalmas bronzszobrát. A kit pedig a Petőfi neve nem fog odavonzani, majd odavonzza Aszód legendás hire. Ennek a fecske­fészek módjára a Cserhát végső láncolatába odara­kott kis városnak párját ritkító egészséges fekvése

Next

/
Oldalképek
Tartalom