Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

csónakon átmenni, a pesti parton kocsit nem találtunk a gyalog mentünk. A cukorgyárhoz érve, kezdődött Pest utolsó rettenetes bombáztatása, mely öt óra hosz- száig egész erővel pusztított. A legnagyobb életve­szélyben voltunk, az épületek mellett a leomló falak, cserepek, gerendák, az utcán a záporként hulló golyók és bombák miatt. Egy lelket sem láttunk sehol. El- vergődtünk a lutheránus templomtér sarkáig, itt el kellett válnunk, ő a három dob-utca végére én a Se­bestyén-térre egy pincébe siettem, .elbúcsúztunk egy­mástól, mert a széntér levegője zúgott a golyóktól, •azen át kellett mennünk. Átszaladtunk és úgy kiál­tottunk egymásnak: »Élsz-e még?« Petőfi bátor em­ber volt, bevallotta, hogy ily tűzben még soha sem volt, de félelmet rajta nem vettem észre. Reggel meglátogattam Petőfi anyját, még élt, fia az ágyánál ült. Ott maradtam, mig Petőfi édes any­ja szemeit be nem fogta, mire nem soká vártunk. Petőfi május 16-án temettette el anyját; atyja nehány héttel azelőtt halt meg; május 17-én irta Bemhez első levelét. Oly lelkileg-testileg összetört állapotban, a fáj­dalom, bánat és megaláztatás gyötrő kínjai közepeit, lehet-e higgadtságot és részrehajthatlanságot követel­ni ; hiszen a legtöbb ember ily helyzetben rendszere­sen gondolkozni sem lenne képes. A vérző szív, bánatos lélek és sértett becsvágy tárgyat és okot keres, melyet vádolhasson s ez által könnyebbűlést szerezhessen. A nagy lelki fájdalom úgy is többnyire igazságtalan. Petőfi csak annyiban hibázott Klapka irányá­ban, hogy a debreceni beszélgetésök második részét, melylyel Klapka jót akart, félre értvén, ezt nem irta meg Bemnek, sem elfogatásakor a Klapka viseletét egy szóval sem érintette. Ezen nem lehet csodálkozni, mert ezt talán egy nappal később nekem vagy senkinek sem beszélte volna el; sőt miután ő azt lealáztatásának tartotta, legmé­lyebb titkának ismerte; ennek megírásához nem em­beri, hanem isteni akarat és erő lenne szükséges. Azal a meggyőződéssel válók meg ez ügytől, hogy mi— . dőn a Klapka tábornok iránt keletkezhető balfogalj “ makat igyekeztem elenyésztetni, ugyanakkor Petőfi «miékét nem sértettem meg, mi szándékomban volt és nem is lesz soha. Yárady Antal. j nena Fővárosi hírek. a m > a © ? co 3 i > :0 < ^3 * © S3 r co 3 CD 3 :0 * A király ö felsége jövő szerdán Buda-várában» lesz, hogy fogadja a delegációkat, melyek aznap déle-f> g -.ős vs lőtt tíz órakor tartják első ülésüket. A fogadás sorában' g j| .2. rendes szokás, hogy a vendégé az elsőség: Bécsben aü £ - ” magyaré, Budapesten az osztráké. így most az osztrák« ^ delegáció szerdán délben 12 órakor járul a király elé,* ^ £ S BécsiS'C 2 a e. ^ 'O öü 1 ® o ►.sw bC 0 o • e3 "3 ’ a % 3 0 a p S3 C3 03 U rd o a magyar pedig d. u. egy órakor. Arról a mit lapok mostanában írtak, hogy t. i. ő felsége a ® 2« oo e hoa as a 20—25-dike közt látogatja meg Tirol és Karinthia f’g, g .2 p£ S árvizlepett vidékeit, ezúttal nem lehet szó. Az csak j cs ^ ra ms Ja ,® -g később eshetik meg. Szerdán d. u. öt órakor a királyi) g la -3 palotában udvari ebéd is lesz. Továbbá november -f 13 a fi-dikán és 7-dikén szintén, mely alkalommal a két de- ta "g legáció tagjai két sorozatban hívatnak meg. A a * A Kisfaludy-Társaság szerdán, e hó 25-ikén játszani d. u. 5 órakor tartja az akadémia tanácstermáben ren­des havi ülését. Tárgyai a következők: Endrődi Sán­dor »A homályban« című költeménye, melyet Vadnai Károly olvas fel. Utána gróf Szécsen Antal tanulmánya következik, melyet szerzője ifjúkori visszaemlékezés­nek nevez, az 1830—40-ki országgyűlésről. Szász Bé­lának »A kivándorlóhoz« című versét Szász Károly mutatja be. Végül Bartalus István ismerteti a nép­dalok harmadik kötetét s felolvasása folytán Láng Fülöp énekkel mutatja be, zongorakiséret mellett Ká­dár Kata balladájának s Rákóczi imájának régi dal­lamát. * Az akadémiábau, holnap d. u. öt órakor az első osztály tart ülést. Értekezést tartanak: Télfy Iván a »középkori görög verses regényekről« sSzilády Aron »A Toldi-mondáról.« * A nemzeti színházban tegnap érdekes vi­szontlátás volt: Bignio Lajosnak, a bécsi ud­vari dalszínház művészének első föllépése, a »Traviá- tá«-ban. O ifjú korában, a zenedéből kilépve, a mi színpadunkon kezdte meg operai pályáját s gyönyörű hangja rögtön a közönség kedvencévé tette. Aztán a bécsi dalszínház bóditá el tőlünk, melynek sok év óta egyik dísze. Most, mint mondják, visszanyerheti őt színházunk operája s vendégszereplése szerződtetési célbői történik. E körülmény csak fokozhatja fölléptei­nek érdekét. A szerep, melyet első bemutatásul vá­lasztott, az öreg Grermond, nem nagy és nem is bra- vour-szerep; a második felvonás hét-három na­gyobb számán kivűl csak két kisebb jelenet van. De egy jó baritonista kitüntetheti benne hangját is, érzését is. Bignio kitüntette mind a kettőt. Beléptekor tapssal üdvözlők s mindjárt első jelenete után, a játék folyása közben is kitapsolták s a fölvo­nás után vagy négyszer hívták ki. Férfias, meleg hangja a felsőbb fokokban vesztett ugyan valamit erejéből, de nyerte helyette a művészi előadás ben­g ^ a v. • S ■2 »oä .c siSÄJSS" ö a ^3 oá o -*-> ^ 03 S3 O —j fl w « d «■*"* j i T* CD CD CS3 S3 . 72 © ■Q ÍH <D +-> 03 > 03 a <D 5 CD a P m -h -*-j CÖ CD ^ o3 ^ S u *© S ^ P . rC fli g § SÄ 03 ^ 03 ©. . c3S. s-gA 33 g © td. s a a ­-p M) a "S1 «12 a sí +> SH a Cí u x\ fc» rí ^03 v<D 2 S J a cd ra 03 Hn ftViwreszi; ueUtSCTI Vili I0g|a Beethoven g-moll négyese. Jegyek a »Ró­zsavölgyi és társa« zeneműkereskedésben kaphatók. * Szász Béla költeményeire az előfizetési fe.- hivás mai számunkhoz van mellékelve. Méltó, hogy azt a költészet barátai figyelembe vegyék. Húsz évi költői munkásság termékeinek válogatott gyűjtemé­nye lesz az a külsőleg, belsőleg díszes kötet, mely a Pranklin-társulat nyomdájában december második fe­lében készül el. A költő, mint Írja, bizalommal fordúl »szerény lantjá«-nak kedvelőihez — a kötet pártolása végett Hozzá kell tennünk, hogy ez a szerény lant igen szép és meleg hangokat ad a nemes érzelmek meleg kifejezésére. Mai számunkban közölt uj költe­ménye is, mely az apai szeretetet és a férji mély hódolatot oly fenkölt egyszerűségben fejezi ki, bizo­nyítja ezt. Általában a meleg kedélyű költők egyikét bírjuk ő benne. Költői termékenysége nem nagy, mert igen elfoglalt, még pedig közhasznúlag elfoglalt férfi, (most is azon kivűl, hogy a kolozsvári egyetem egyik legjelesebb tanára, az ottani színház igazgatását ve­zeti,) de a mi költeményt irt és ir: az mindig szívből, kedélyből foly. A mellett a műfordításban is jeles, ki­vált angol költőknek egyik legszerencsésebb tolmácsa. Többi közt tavaly februárban lapunk közölte tőle Hood Tamás »A sóhajok hídjánál« című nagy költe­ményét, mely igazi tűzpróbája a műfordítás virtuózi- t&A&nak. s plmnnrlVip.f.ni. kevés ilv remek knlfemén

Next

/
Oldalképek
Tartalom