Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

Petőfi élete és költészete. *)

Gyulai Páltól.

Az a varázs, mely Petőfi lyrai költészetét övezi, nem csak a költészet varázsa. Bizonyára nagy lyrai költő s a legnagyobb angol, francia és német lyrai költőkkel is versenyez, nekünk pedig kétszerte nagy, mert a magyar költői szellem legerőteljesebb lyrai kifejezője. De ez magában nem fejti meg azt a varázst, a melyet költeményei ránk gyakorolnak. Életének és halálának szintén része van e varázsnak, életében és halálában szintén annyi költészet nyilatkozik, mint müveiben; e kettő egymásra hat és egymást emeli. Kalandos ifjúsága, regényes szerelme, a forradalom, melynek költője, a csaták, melyekben kardjával és lantjával küzd, halála a csatamezőn: már magában megragadják a képzelődést s a szivet felindulással tö tik el. Sorsa épen úgy érdekel minket, mint egy drámai hősé. Most kóbor diák, majd katona, majd vándor színész, végre költő, ki pár év alatt meghódítja a közönséget; a nyomor és dicsőség ellentéte, szerelmi boldogság, melyie a közelgő halál vet árnyat, az idilli csend és a harcok

*) E nagyé’-dekü közlemény kivonata ama hires egyetemi előadásoknak, melyeket Magyarország legnagyobb kritikusa tartott Magyarország legnagyobb költi , ről az 1878/ 79-iki tanévben, s melyek még eddig nyomtat ~ban nem látták napvilágot.

trombitája olvadnak össze életében és költészetében, s midőn nehány év alatt bevégzi pályáját, nyomtalan eltűnik: születésén városok versengenek, mint a komédián; nem tudván kideríteni, hogy hol halt meg, nem hisznek halálában s egy egész mondakör képződik körűié, mintha mythikus aiak volna. íme életének és kalálának költői érdeke, mely költészetének és halálának költői érdeke, mely költészetének varázsába olvad és emeli vagy pótolja azt. De Petőfi költészete külömben is oly szoros kapcsolatban van életével, hogy egyik a másikat magyarázza.

; Nemcsak élményeiből irt, mint Gőthe, hanem saját életét irta meg, vagy jobban mondva; mintegy előttünk élte le s innen összes költeményeinek bizonyos drámai érdeke van.

*

A magyar költészet Petőfi előtt.

Petőfi fellépése nevezetes változást jelez költészetünkben, melynek irodalmi fontossága abban nyilatkozik, hogy lyránkat nemzetibbé tette mind formában, mind tartalomban, megalkotta a specifikus magyar dalt, s e hatás nem maradt később következmények nélkül költészetünk más fajára nézve sem. Mindez nem azt teszi, hogy Petőfi előtt hiányzott költészetünkben a nemzeti elem, sőt ellenkezőleg 1822-től Kisfaludy és Vörösmarty felléptével a nemzeti irány többé-kevésbé erősebb fejlődésnek indult, de ez irányt Petőfi emelte teljes győzelemre, elődeinél eredetibb s gazdagabb lyrai erejével.

Egy pillantás a magyar költészetnek múltjára, a múlt század végén s e század elején, megmagyarázza, hogy mikép fejlődött a magyar nemzeti elem s e tekintetben is mennyire hatottak egymásra az irodalmi, politikai s általában a társadalmi viszonyok. A magyar költészet uj életre ébredését az u. n. „franczia iskola“ kezdette meg, de ez tulajdonképen nem egyéb, mint a régi folytatása, a francia bölcseim! költők hatása alatt áll. Még a hagyományos nemzeti rythmus zengett, a francia iskola sem "lépett ki köréből s újítása alig ment többre, minthogy az alexandrint, melyet kizáróan használt, 4 rímről 2-re szállította le. Azok, kik Gyöngyösi és Balassa nyomán jártak s a nemzeti elemet jól-rosszul inkább csak fentartották, mint fejlesztették; s azok, kik a francia költészetből kölcsönözték lelkesülésüket: igen jól megfértek egymás mellett, annyira, hogy néha össze is olvadtak.

A „latin iskola“, mely a franciát nyomban követi, szakit mind a kettővel. A nemzeti versformák helyét most a klasszikaiak foglalják el, eszmében és stylben leginkább a latin költők utánzása divatos. Ez iskola Berzsenyiben leli legköltőibb kifejezését. Berzsenyi a holt formákba annyi

lelket öntött, Horátins hatása alatt oly eredeti, sőt nemzeti tudott maradni, hogy valóban bámulatos. De a latin iskola áthajlik már a „németihez, még pedig két irányban, melyek mindenikének K a- zinczy legkiválóbb képviselője. Már Dajkában látszik e vegyület, mig Berzsenyi Salis és Matbisson hatása alatt kezd Írni. Sőt Kazinczy is pályája elején a német dalformát és szonettet ülteti át költészetünkbe, de csakhamar átcsap ama német-görög klasszikái irányba, melyet Schiller és Göthe alapítottak meg, fejlődésük egyik stádiumában, Kazinczy ez iráuyt tűzi ki a magyar költészet eszményének s az irodalomban annál nagyobb fogékonyságra talál, mert az Írók nagyrészt a német irodalom és aesthetika befolyása alatt állanak. Néhány év alatt azonban már magában az iskolában mutatkoznak a felbomlás jelenségei. Berzsenyi néhány oly költeményt ir, melyeken sem klasszikái, sem német íz nincs, Kölcsey Bürger nyomán a balladát először megkísérelvén, kilép a klasszicismusból és újabb fejlődésnek útját egyengeti.

Kisfaludy Sándor és Csokonai nem tartoznak már sem a klasszikái, sem a német iskolához. Önállóbbak voltak mindeniknél, hatott rájuk az olasz, angol és német költészet is, sőt Csokonai részben a klasszicismus befolyását sem kerülhette el, de eredetiségüket táplálta és kiemelte bizonyos nemzeti szellem. A lenézett nemzeti rythnr st újra megpendítették, de tehetségükkel nem volt arányban ízlésük s a művészi és nemzeti e'em összeolvadását nem eszközölhették oly magas fokoD, hogy mélyebbre ható mozgalmat indíthattak volna meg. Azonban a Demzeti elem lüktetését mind inkább lehetett érezni, mely Kisfaludy Károly felléptével erősödést nyert. Vörösmarty még nagyobb lendületet adott költészetünk nemzeti irányának, költészete összeolvasztotta az eddigi töredékek vívmányát s a nemzeti elemet művészibbé, a művészit nemzetibbé igyekezett átvarázsolni.

1830-tól egészen a Petőfi felléptéig a népnemzeti elem mindinkább fejlődik. A regény és drámaírók a magyar élet múltjából és jelenéből merítik tárgyaikat, sőt a magyar bohózat (Munkácsy és Gaál) fölveszi a népdalt is; Erdélyi és Kriza költészetén érzik a nép öltészet hatása, nagy szorgalommal gyüjtvéa mindkettő a népdalokat, balladákat stb. S z i g 1 i g e t i a 40-es évek elején fellép népszínművekkel, a népdalra a müveit közönség nagy tetszésével találkoznak, valamint a népélet rajzai is.

Azonban a lyrának nemzetibbé válását nemcsak az irodalmi-, hanem a politikai és társadalmi viszonyok is elősegítették. A 25-iki országgyűlés, helyreállítva a megsértett alkotmányt, uj tápot adott a nemzeti érzésnek. Ez volt a kor, mely Vörösmarty lyráját inspirálta. Egyébiránt a magyar