Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

$ i ■s — (Jókai-ilnnej!alt.) vasarnap ueieion u./. üm lÓngiában a Corvin Mátyás magyar-olasz tudomá­nyos, iroda.mi, művészeti és társadalmi egyesület Jó­kai Mór születésének százéves fordulója alkalmából ünnepi ülést tartott. Az olasz követség részéről az o asz fcjr. követet Pasquale Diana képviselte. Ott volt özv. Jókai Mérné is, sok irodalmi és közélett ki­tűnőség. Bcrzeviczy Albert rövid magyar üdvözlés után olasz megnyitó beszédben emlékeztetett arra, hogy a Corvin Mátyás Társaság megünnepelte a Dante és Alessandro Manzoni százados emléknap­jait, ép úgy, mint a Petőfl-centennáriumot, melyben velünk ünnepelt majdnem az egész művelt világ,' kü­lönösen az olasz nemzet. Most Magyarország legna­gyobb elbeszélőjének, Jókainak, születési centenná- riumát üljük meg, ez uj alkalmat ad az olasz és ma­gyar szivek összedobbanására. Jellemezte Jókai élet- folyását, Írói és közpályáját, azután méltatta irodal­mi jelentőségét. Jókainál az irodalmi munka soha­sem vált mesterséggé, mindig tudatában volt hivatá­sának és méitó maradt híréhez. Az ünnepi megnyitó után Rákosi Jenő, az Országos Jókai Centennáriumi Bizottság nevében beszélt. Nem akar Jókaival, az íróval, foglalkozni, mert — úgymond — azt egyrészt megtette az elnöki megnyitóban Berzeviczy Albert és még szólni fog egy másik tudós, értekezés. Ö in­kább a két nemzet közötti ősi rokonszenvnek mé­lyebben fekvő okait fogja keresni. Ezeket az okokat főleg a két nép földrajzi elhelyezkedésében találja. Ezt a gondolatot azután szellemesen és ékesszólóan fejtette ki. Végül megköszönte a Budáfcesten élő olasz kolóniának, hogy ily szép számmal és lelkese­déssel vesz részt ezen az ünnepségen, mely újabb gyémántkapocs lesz a két nemzet érzelmi világa kö­zött. Rákosi beszédét Berzeviczy Albert kérésére Radó Antal tolmácsolta a hallgatóságnak olaszul. Utána Ifalo Siriliano tanár Jókairól, mint íróról tartott o asz előadást. Foglalkozott Jókai romantieizmusá- val. mely azonban egészen más, mint amit ez alatt általában értenek, különbözik a francia romantiku­sokul, „mert az ő romantikája a va’óságban gyöke­rezik“. Végül Widmat Antal mutatott be olasz for­dításokat Jókainak a „Regék és mesék“ cimü novel­láiból. Baján szombat este a szegedi Dugonics Társaság Jókai centennáriumi ünnepet tartott. Az ünnepet Szalay József, a társaság elnöke nyitotta meg. Utá­na Juhász Gyula költő olvasta föl verseit. Majd To- nelli Sándor „Misztikus számok“ címen tartott elő­adást, utána pedig Sugár operaénekes énekszámai következtek. Móra Ferenc Jókai Mór életét ismertette. Az ünnenet énekszámok zárták be. A Magyar-lengyel Egyesület március 15-én ün­nepet rendez, amelyen báró Nyáry Albert Jókai len­gyel témáit adja elő, Garay Eta: „A lengyelek fehér asszonyáéból szaval, dr Borsiczki Sándor „Lengyel és magyar cserkészek találkozása az olvmpiádon“ cimmel fölolvasást tart és végül Garay Eta Buciin WladiszláV író „Magyarország“ cimü lengyel versét szavalja magyar nyelven.

Next

/
Oldalképek
Tartalom