Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

V. évfolyam. Nagykőrös, T927 május 29. 42. szám. NAGYKŐRÖSI zssm* Magyar Nemzeti Szövetség j u. 4 Budapest NAGYKŐRÖS VÁROS, KECSKE, LAI0S1IZSE, KŐCSER, TÖRTÉL KÖZSÉGEK LAPIA II mi »■-Ilim mi ■! min Will Hl—IIUTMITI BUM T—ÍITBi——W1IHWW Wli—MIIIBIH——■■■■—Bill HI I IH Ilii I Hifii III I UHUIM if»««——— TÁRSADALMI, POLITIKAI, KÖZGAZDA SÁGI, SZÉPIRODALMI és SPOBTLAP. MEGJELENIK KEDDEN ÉS SZOMBATOK REGGEL’ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHJV.: NAGYKŐRÖS, YI. KEB 1 .« ___ _ _ I A 1072 NAOYXOajSI TORNA és VÍVÓ EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Előfizetési ár: Negyedévre 2 pengő 40 f Leghatásosabb Hernyóirtó a Fény vés-féle, mely legjobban bevál- az összes hernyóirtó­szerek között. Magas arzén tartalma folytán biztos sikerrel használ­ható a gyümölcsfákon élősködő hernyók, ro.va­rok, tetvek, molyoke len. Saját érdekében cselek­szik mindenki, ha nem kisérletezik a festékül használalos és csak minimálisan megenge­dett arzén tartalmú zöld porokkal, hanem az év­tizedek óta ezer, meg ezer szőlősgazda által a legteljesebb sikerrel használt hernyóirtó- szeremmel permetezi gyümölcsfáit. Egy adag ára 32 fillér. Kapható: Fenyves István Kőrisfa drogériájában Posta palota. Az összes növényvédelmi anyagok, rézkénpor, nö- vénytápsók beszerezhetők. Hungária és olasz rézgálic, permetező irancia rendszerű, rézkénpor Scliweinfnrti zöld hernyóirtó szerek. I. rendű raffia. Kézi és háti kénpor fnvék beszerezhető«: Neu lakab és Fia cégnél. Dei-Ka Hnngária cipők a legjobbak. Fiók üzlet Nagykőrös, I. 10. Izsó ház. (Molnár malommal szemben). Tekintse meg a 14-ik oldalt! Egy táborban. Hsialmas erő, mély vallásosság és hazafias lendület jellemeztea most lefolyt első református nagygyűlést. A katholikusok már évek óta tartanak nagygyűléseket, melyeken hazájuk, vallásuk iránt kifejezik mély ragasz­kodásukat és amelyen nemcsak a s aját híveiket gyűjtik egy táborba, hanem a krisztusi szeretet nevében minden magyart felhívnak a haza védelmére, a destrukció elleni küzdelemre. Most a reformátusok gyűltek össze egy táborba, eljöttek az ország minden részéről, a legkisebb falu, a legkisebb gyülekezet is elküldte a maga képviselőit, hogy kifejezést ad* janak annak, hogy mily nagy erő rejlik bennük s ezt az erőt nemcsak az egyházuk javára akarják gyümöl- csözletni, hanem a hazájuk érdekében is. Krisztus nevében a szeretet pa­rancsai szerint ők is üzenetet küldtek a nemzet minden tagjához. Felemelő és magasztos érzé6 fogja el az em­bert, mert ez a demonstráció bizonyí­téka annak, hogy minden magyar egy táborba .akar gyülekezni, ha a ha^a érdekeitől van s%S. A nagygyűlés második napján húszezer főnyi hallgatóság előtt mondta Balthazar Dezső debreceni püspök:: Békességszerzés okából gyűltünk itt össze, nem pedig harcra, mintha a levegőeget vágnánk. A békességünket, igazságunkat áldozatul hozni sohasem voltunk hajlandók és sohasem leszünk. A mi igazságunk evangéliumi igaz­ság és nemzői igazság együtt. Némethy Karoly dr. v. b. t. t. főgondnok beszédéből a következő igazságok emelkedtek ki: A nemzeti katasztrófánk okozta romhalmaz kö­zepette az épitőmunkába komolyan bekapcsolódás és a magyar kálviniz- mus áldott megújhodása várható. Azután felvetette a kérdést, hogy ma amikor o’y annyira szükség van a magyarság együttműködésére szabad-e, szükséges-e az ilyen felekezeti tömeg- megmozdulás? Igen, szükséges, adta meg a választ, mert ma a magyar egyházaknak, hit felekezeteknek egy­mással nemes versenykelésret felfegy­verkezése nem egymás elle/i kell, de a közös ellenség ellen. Megbocsájtha- tatlan hibát, sőt bűnt követ el bár­melyik felekezeti táborban az, aki a magyart a magyartól mesterségesen elválasztja; aki az egyiket a másik ellen törő, eredményében soha nem építő, de mindig csak romboló küzde­lemre ingerli; aki az egyik felekezetet a másik ellen testvérharcra bujtogatja. Nem az egyik vagy a másik temp­lomba járókat egymás ellen, de az Isten és a2 emberszeretet parallel ut­ma már Magyarország kivívta min- denüt, a megbecsültetést. A vallásos élet terén nagyszerű jeleket látunk. A különböző felekezetek templomai ál­landóan tömve vannak hivő néppel, mert a magyar nemzet a sorscsapá­sok által sújtva visszatért az Istenéhez. Ez a munka azonban még mindig nincs befejezve, mert a közös ellenség tántoriihalatlanul, de állandóan felvo­nulásban van ellenünk. Tehát egy­séges frontot kell alkotnunk és a közös ellenség ellen össze kell fognunk. A ref. nagygyűlésen elhangzottak a magyar történelem egyik újabb fe­jezetének a kezdetét jelentik. Ma amikor a destrukció a különböző val­lások és felekezetek egymásra uszí­tásával akarja gyöngíteni a nemzetet, sz az egymásra találás a nemzet jobb jövőjét eredményezheti csakis. És ebből megtanulhatták mindazok, akik csak ízért támadnak a másik magyarra, mert az másik templomban dicséri az Istent, mint ő, hogy a nemzet, ahaza, íz Isten és a krisztusi szeretet ellen lövetnek el soha jóvá nem tehető bűnt A református nagygyűlésen el langzottak után hisszük és valljuk a temzet újabb és meg szétszakítja tat anabb megerősödését. ján járókat egyesülten kell harcra szőlitani és harcba vinni a közös ellenség ellen; a különleges szekták, az atheisták és a destruktiv ellenség ellen! Mi közöttünk egyáltalában soha nem válhatik időszerűvé az a kérdés: vájjon mi elsősorban jó magyarok, avagy jó kálvinisták vagyunk e ? — mert hiszen bennünk ez u két fajta teljesen egyenrangú minőség szétvá- laszthatatlan egységben örökre ösz- szeforrt! Ezekre a nagyszerű kijelentésekre épen katholikus részről a keresztény­eszme egyik legtörhetetlenebb vezér­harcosától azonnal megkapták a vá­laszt. Sipöcz Jenő dr. polgármester emelkedett Németh Károly dr. beszéde után szólásra. — Eljöttem azért, mert mint hithű és vallásos katholikus az önök szine előtt hitet tehetek a keresztény hűséggel és összetartással szemben érzett tántoríthatatlan ragaszkodásom­ról. Századokon keresztül, sajnos, fél­reértések uralkodtak a keresztény ma­gyarok között, de amikor az ország osszetwí* a szenvedések kohójában összeforrt a magyar a magyarral, kialakult a magyar keresztyének egysége. Ennek az egységnek a révén Az Alföld kulturális helyzete A Nagykőrösi Híradó kultorankétja. Az AMKE-nek lapunkban megjelent felhíváséra ismét Kiss ]ó\sef csongrádi ta­nítótól kaptunk cikket. Sajnos, egész terje­delmében nem közölhetjük, mert olyan hosszú volt, hogy az lehetetlenné vált. Így vigyázva a lényegre az alábbiakban adjuk. Kiss József kisérő sorokat is mellékelt hozzá, melyben csodálkozásának ad kifejezést, hogy épen Hédmejövdsdrhelyről érte tá­madás, ahol pedig őt jöl ismerik. Olvasó­inkat hivjuk fel tanuul arra nézve, hogy a csongrádi cikkben sem Kiss József szemé­lyét, sem pedig elméletét nem támadta senki. Erre mi is vigyázunk. Hogy azonban Kiss Józsefnek egy öreg tanyai tanító ügyetlen szerénykedése af érzékenységét sérti arról alig tehetünk. Maradjunk a tárgynál cikkíró urak s ne egymást, vagy egymás rendszerét, vagy elméletét csipkedjük, hanem a tanyai kérdés megoldásához szóljanak hozzá. Ez a cél, amelyért érdemes nehány órát gon­dolkozni. A tanyai központok. Csongrád, md\us hó. A Nagykőrösi Híradó 36 iki számában megjelent közleményemben nem azért hivat­koztam a Gazdaszövetség 1922, évi 22. számában megjelent cikkemre, mert az a Gazdaszövetség igazgatósága részéről erkölcs, elismerésben részesült, hanem azért, mert az ott lefektetett alapelvek szerint, Csongrád Bokrosparion, a Szeged alsó és felső tanyai központok, továbbá a Kiskurdoiozitna Kis templomi tanyai közp octtól eltérő tanya központi típus kereteit sikerült lerakni. Hódmezővásárhelyi kartársamoak (N Híradó 38. sz.) megjelent közleménye in di arra, hogy a gyakorlati élet szülte közpon­tok becses lapjuk olvasóközönségének be­mutassam. Abban igazuk van a bürokrácia em­bereinek, hogy a tanyai közigazgatási kiren­deltségeknek addig igen kevés munkájuk lesz a tanyán, míg tanyai lakosságunk a legszükségesebb fogyasztási cikkeket a hely­színén beszerezni, a romlásnak kitett termel- vényeit a központon értékesíteni nem tudja. Nem sokat ér a központ, ha egy skatulya gyufa, 4 fillér ára élesztő, fél liter petróleumért a városba kell menni, ha a tejet, tojást, vajat, gyümölcsöt stb. a köz­ponton értékesíteni nem lehet. A tanyai központok Ugye tehát nem­csak közigazgatási, de még inkább társa­dalmi és szövetkezeti kérdés. A Bokrospar­ton még a világháború kitörése előtt a köz­pontok ügyének eme részit is sikerült meg­oldani s a tovább fejlődés alapjait lerakni. — £ megoldás, a társulás és önsegítés elve alapján történt. Az állam mindössze iskolát és tanítót adott hozzá. Önerejükből és tár­sulva építették föl az iskola szomszédságá­ban levő kápolnát. A gazda olvasókör 1828. ban lesz 20 éves. A népház 1812*ben épült. A felépítést szükségessé tette az 1910—11 Egyes szám ára 24 íilJér

Next

/
Oldalképek
Tartalom