Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
— A Times Jókairól. — A berlini magijai- kolónia összes egyesüle- t*i összefoglak, hogy Jókai emlékét méltón megünnepeljék. így sikerült létrehozni azt a fényes ünnepséget, amely március 15-én délelőtt az Esplanadc-száiló márványtermében zajlóit le. Megjelent a berlini magyar követség Emich Gusztáv követ vezetésével, a berlini magyar egyesületek elnökei, a magyar sajtó berlini képviselői Berlinben élő magyar tudósok, művészek és köz- gazdasági vezető emberek. Képviseltették magukat a berlini török és finn egyesületek is, hogy ismét kifejezést adjanak a magyarság iránti rokonszenviiknek. Az ünnepet Farkas Gyula dr. beszéde nyitotta meg, aki rámutatott a berlini magyarság kulturális hivatására mai történeti helyzetünkben, amikor a magyar széttagoltságban a külföldön élő magyar kolóniáknak hathatósan kell doigozniok a magyar kulturegység megőrzésén. Kiss Zsuzse- zongoraművésznő Liszt egy zenedarabját és Brahms egv rapszódiáját adta elő, Gál János dr. ünnepi előadásában különösen Jókai külföldi hatását emelte ki. Mccs László nagyhatású Jókai-ódája következett ezután Neumann Miklós előadásában, majd Hollitscher Árpád énekelt el két megzenésített Jókai-dalt. Az ünnepet a Himnusz zárta be, amelyet az egész közönség együtt énekeit. A milánói magyar egyesület az Univer- sita Popölare dísztermében március 15-én nagyszabású Jókai-ünnepséget rendezett. Az ünnepségei Villám báró milánói magyar konzul beszéde nyitotta meg, aki bemutatta Zambra Alajos budapesti egyetemi tanárt, a római magyar történelmi intézet tagját. Zambra tanár ezután o’asz- nyelvü előadásában ismertette az egybe* gyűlt nagyszámú magyar és olasz közönség előtt Jókai Mór jelentőségét a modern j magyar irodalom és történelem szempontjából. A kitünően sikerült ünnepélyen, amely Gallia bankigazgatónak, a milánói magyar egyesület elnökének zórösza- vával ért véget, megjelent Jókai egyik legkiválóbb olasz fordítójának, az 1895-ben elhunyt Eliza Pesenti Puccher Bassauatli asszonynak fia. Domenico Pesenti ügyvéd is. Az ünnepségről az olasz sajtó igen meleg hangon emlékezett meg. A Times legutóbbi száma bizonyára kedves meglepetést okozott magyar ólvasóv- j nak. A. 19. oldalán ugyanis nagy belük hív*' I jók fel az olvasó figyelmét a Jókai-cente- j náriumra. Ezen az oldalon van a hatalmas I angol lap bélyeggyűjtő rovata, amelyben hűségesen beszámol a magyar kormány által kibocsátott Jókai-bélyegekről, de egyben, mint praktikus angol, megragadja az ! alkalmat arra is, hogy néhány rövidé de I értékes sorban megemlékezzék a nagy magyar Íróról. Ismerteti Jókai életét, annak fontosabb dátumaival. Megemlíti szerepét a 48-i szabadságharcban és azt. hogy tagja volt a későbbi magyar parlamentnek. Közti, hogy mintegy kétszáz regény és novella hirdeti gazdag munkásságát, amelyek közül számosat, igy Az élet komédiását, a Fekete gyémántokat, az Aranyembert, síb. angol nyelvre is lefordítottak. Ez a tanulságos kis cikk dicséri és bizonyítja nemcsak a bélyeggyüjtésV értékét és hasznát,, de annak nagy-szerű propaganda erejét is. Bizonyos, hogy a Jókai-bclyegck ilyenformán nagyobb szolgálatot tesznek a magyar kuj- ! túra propagandájának, mint sok drága költséggel kiadott füzet és irat, amelyet, ha itt-ott nagynehezen el is helyeztek külföldön. ma már talán még a könyvtárak porlepte zugaiból sem lehetne kiásni.
