Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
K Í0k6rSti & és J á r á « a Levél Németországból.* Innen a távolból eszembe jut néha a nem épen íatornyos, de gólyafészkes kis falum vagy mondjuk a lokalpatrioták kedvéért : városunk, melynek a mindennapi eseményei talán még sem nyújtanak annyi szenzációt, hogy a »Járása“ itt szerzett élményeim leírásával többé-kevésbé érdekes témát nem szolgáltatna. Annyival inkább gondolom ezt, mivel amit mondani akarok szintén bir egy kis aktualitással, akárcsak a helyi hírek. Igaz, hogy mondanivalómat nem épen Kiskőrösre akarom vonatkoztatni, de hiszen Kiskőrös is egyik szöglete elárvult hazánknak és majd meglátjuk, ha a kiskőrösi ujsággyár elfogadja ezt a pár soros Írásomat akkor meg épen nem bánom meg amit a kiskőrösieknek küldtem, mert ki érti jobban a hirkeverés művészetét, mint a redakció A német Metrepolus méreteiről és egyéb érdekességeiről szeretnék itt néhány dolgot elmondani, valamint egyéb jelenségekről a közállapotokat jellemző néhány vonásról, melyek fényesen igazolják, milyen hamar lerázta magáról a német nép azt a terhet, melyet ellenségei raktak a váliaira. Berlin lakossága ma a külvárosaival együtt kb. 5 millióra tehető, vagyis nem igen sokkal marad el a mai Magyarország lakossága mögött. Innen megérthetjük azokat a hatalmas méreteket, melyekkel ebben a hatalmas városban találkozunk. 4-5 km-nyi távolság nem is igen nagy ebben a kolosz- szusban, sokszor kell az embernek 15—20 km.-nyi útvonalat végighaladni, amikor mosolyogva gondolok az otthoni szerényebb fogalmakra a „nagy távolság“ méreteiről. Az óriási forgalmat a legkülönbözőbb jármüvek bonyolítják le. A városon több ágra szakadva átvonuló „városi vasút" vonalai minden 3-4 percben közlekednek, de csak 20 km.-es átlagsebességgel, mert a vonatok állomásai csak 2-3 km.-re vannak egymástól s a gyakori megállás csökkenti a menagyon kelle- _a, mert percnyi pontossággal indulnak és érkeznek a vonatok. Gyakran H/a óráig utazhatik az ember a 15 Pf.-es jeggyel (a mi pénzünk szerint 2500 K). Ezért olyan hatalmas a forgalom ezen a vasúton. Minden „Stadtbahn“ állomás egy szép nagy pályaudvar, földalatti kijárattal. A vil lamosvasutak csakis ott jutnak érvényre, ahol a gőzvasut nem vonui át. A legérdekesebb, de egyszersmind a legdrágább utazás a ,magasvasut“-tal kombinált „földalatti vasút“, mely nem más, mint villamos vonat 10—12 kocsiból. Igen sebesen közlekedik s a közeljövőben áliitóiag jelentékenyen ki fogják terjeszteni a hálózatát. Kényelmes nagy kocsikból áll ez a villamosvonat, amely szintén igen sűrűn közlekedik. Automobilok aránytalanul nagyobb számban vannak Berlinben, mint Budapesten. Különösen a főbb útvonalakon gördítenek ezek a jármüvek akadályt a járókelő elé, aki sokszor fél óráig is várakozni kénytelen, mig a másik oldalra átmehet. Érdekesen szabályozzák a forgalmat a főváros legforgalmasabb helyén a »Potsdamer Platz“- on, ahol bizonyára a kirendelt 10—12 rendőr sem elegendő a forgalom szabályozására, mert a tér közepén emelkedő őrtoronyban egy rendőrtiszt jár köröskörül és ellenőrzi a rendőrök munkáját. Ha aztán valami szabálytalanságot lát, heves harangozással ad jelt. Egy képeslap felvetette nemrég azt az eszmét, hogy a tér fölött magas átjárókat építsenek, de mindjárt megadja a feleletet, hogy ez azért is tehetetlen, mert pár hétre megbénitaná a forgalmat, ami rendkívül károsan éreztetné a hatását. Ezen a ponton átfut a „Városi vasút“ a „Magasvasut“, meg itt találkozik a villamos vasutak egész sugárrendszere. *Egy kiskőrösi születésű hazánkfia, ki boldogulását Németországban keresi, küldte be lapunknak az alábbi cikket, melyből megállapíthatjuk, hogy Németország már majdnem kiheverte a háború okozta veszteségeit kultúrában és előrehaladásban, kereskedelme és ipara pedig versenyképes ismét a győzőkével. Reméljük, hogy tájékoztató cikkeivel a jövőben is felkeres bennünket kedves földink. Szerk. netsebességel. ■ Mindazonáltal mes a közlekedés eme fajtái A hatalmas forgalom ellenére is Berlin nagyon tiszta város. A hatóságok példás figyelemmel irányítják a köztisztasági akciót, melynek közegészségi szempontból megbecsülhetetlen fontossága van. Remélem, amikor ezeket a sorokat írom, javában locsolják a kiskőrösi utcákat is az egyébként a városháza udvarán unatkozó locsolókocsival. Itt a tavasz, fakadnak a rügyek, zöld színbe öltözik a határ, de szürke, csúnya, porszinü lesz a levegő is a menny télé szálló áldott kiskőrösi portól, ha a locsolótartály gyilkos vizsugarai idejekorán meg nem hiúsítják a bacillusokkal telt szürke tüdőméreg ebbeli törekvéseit. A régi jó békevilágban bizony mindennapos volt Kiskőrösön az utcák öntözése és hiszem, hogy már vagyunk olyan messzire a háború után, hogy ez az elsőrendű fontosságú intézmény megint életbelépett. — n — (Folytatjuk.) ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ R méhészetről s annak gazdasági Jelentőségéről.* A mai kor emberének élete nem irigylésre mélló, különösen nekünk magyaroknak, kiknek csonka hazánkban ugyancsak küzdenünk kell a mindennapi kenyérért. Idegeinket a megélhetésért folytatott küzdelemben luiságosan igénybe kell vennünk, a rnegfeszitett munka pedig éről-évre gyöngíti azokat. Éhez járul még sok esetben embertársaink részéről ért sérelem, a félreértések által okozott lelki lehangoltság. Mindenki belátja, h-ogy túlfeszített idegeinknek szükségük van pihenésre, kell lenni mindenki részére néhány olyan oázisnak, ahol zaklatott fáradt idegei kissé megnyugodnak s felvidulnak. Az idegeknek ilyen pihentető állomása többek között az is, ha valaki kedvtelést választ magának s e közben foglalatoskodik. Sokan kedvtelésül a vadászatot választják, mások a zenét, kertészkedést stb. t Figyeljük meg az emberekei kedvenc foglalkozásuk között 1 Levetik minden bújukat, bajukat, feledik mindennapi gondjaikat arra az időre, mig kedvteléseikbe elmerülnek s mire rendes foglalkozásaik közé visszatérnek, zaklatott idegeik megnyugod- ták, mert a nemes kedvtelésekkel járó lelki élvezet gyógyitólag halott idegeikre. A sokféle kedvtelések között nem utolsó helyen áll a méhészkedés. Akik csak úgy futólag tekintik meg a méheket, nem tudják megérteni, mit lelkesednek némelyek annyira a méhekért? Ha azonban a méhészkedés mélyére tekintünk s kutatjuk a méhek életét, egy csodás világ lárul elénk. Nemcsak a szakember, de a figyelmes szemlélő is bámulatos szép tulajdonságokat fedezhet fel a méhek életében. Mérnök vagy, jöjj, nézd meg azokat a hófehér szabályos hatszögletű méhsejte két. A méhecskék minden körző, vonalzó nélkül mérnöki pontossággal építik fel azokat s meglepetve veszed észre, hogy az alapjukkal szemben álló sejtlyukakat oly tökéletes módszerrel sorakoztatják egymás mellé, hogy a rendelkezésükre álló kaptár, vagy kas űrtartalmát mérnöki tudománnyal sem lehet jobban hihasználni. Kedvelője vagy a szorgalmas munkának? a méhek szorgalma közmondássá vállt. Szemlélni akarod, hogy -vállvetett munkával egy közös cél felé miképen kell törekedni? Példát vehetsz a méhecskéktől, ott nincs egyetlenkedés, torzsalkodás, irigység, minden méh egymást megértve, magát 6 hét alatt agyondolgozva valósítja meg azt a közös céljukat: biztosítani a méhállam nak fennmaradását a begyűjtött mézkészlettel ! Látni akarod, hogy miképen védi magát a méhcsalád, ha kis országukat méh- ellenség támadja meg ? Tapasztalni fogod, egy sem hagyja ott a kijárónyilás mellett ♦Irta és felolvasta: Paulinyi Mihály állami tanító, a Népművelési Bizottság 1925. március hó 22-én a Népkörben tartott gyűlésén. A szép, jó és tanulságos felolvasást közöljük, hogy lapunk utján minél szélesebb körben szolgálja a célt, melynek a felolvasó buzgó, érdemes és rátermett munkása. képzett frontot s csak holttesteiken kérésziül juthat a méhellenség az ő vagyonukhoz! Kiváncsi vagy, vájjon a méhek anyjukhoz. milyen szerelettel s odaadással ragaszkodnak ? Tudd meg, hogy midőn a méhcsalád éhen vesz, a legutolsó csöpp mézet az anyaméhnek tartják vissza s ő pusziul el legutoljára ! Bánt téged az az erkölcsi züllöttség, melyet nap-nap mellett tapasztalhatsz a nagyvilágban ? Tekints be s méháliamba, nincs a világnak az az országa, ahol oly tökéletes erkölcs uralkodnék, mint itt! Nem tetszik neked, hogy munkádért embertársaid részéről sok esetben elismerésben, talán jutalomban nem részesülsz? Nézd, minden méh'önzetlenül dolgozik, kö szünetet nem vár, nem kap senkitől, sőt ha érzi, hogy végórája közelget, nem akar terhére lenni a méhcsaládnak, kirepül a mező virágára s a virág kelyhe lesz a koporsója ! Látni akarod, hogy mennyire nem riad vissza a méhecske semmiféle veszélytől akkor, midőn övéinek életfentarlásáról van szó? Szemléljük csak meg kora tavasszal s hűvösebb időkben a vizenyős helyeket! Hány méh dermedt ott meg azért a csöppnyi vízért, melyet haza akart vinni a kis méh- kukacok felnevelése céljából 1 Szereted a tisztaságot ? A méhek nem tűrnek meg szemetet lakásukban, az ő edény keik a sejtek csillognak a tisztaságtól ! Ha pedig a betolakodó egeret megöllek, húsát morzsánként kihordják s csak a csontváza marad benn. Híve vagy a takarékosságnak ? A méhek oktalanul nem pazarolják el vagyonukat I Szemlélni akarod az állatoknál az okosságot 1 Tekintsd meg a méheket is 1 Sejtjeiket kissé rézsut felfelé építik, nehogy a méz belőle kicsurogjon. Mézükbe hangya- sav vau, hogy meg ne romolják s a sejteket ugyancsak ezért viaszfödéllel látják el 1 Szereted bámu ni a természet szépségeit s a természetben Isten bölcs berendezését ? Nézd meg a méhcsaládot is, itt kiváló mértékben tapasztalni fogod ezt s ha egy szép természeti jelenséget akarsz látni, nézz meg egy kivonuló rajt 1 Azt akarod, hogy gyümölcsfáid sok termést hozzanak? Tarts méheket, ezek vi- rágról-virágra járva beporozzák a gyümölcsfák virágtermőit. Ahol méhészet nincs, ott gyümölcs is csak gyéren van ! Mindezeken kívül a tnéhészkedés körében még sok megkapó jelenséget tapasztalhatunk, ezeket azonban már csak szakelőadás keretében tudnám kifejteni, ez pedig most nem célom ; hanem szólok még néhány szót a méhészet múltjáról, a méhészkedés gazdasági jelentőségéről s a mézről, mint élelmicikkről. (Folytatjuk.) HÍREK. Községünk méhészeti közgyűlése. Április hó 26 án tartotta évi közgyűlését az állandó és kitartó munkát végző helybeli méhészeti egyesület. A közgyűlésen úgyszólván teljes számban jelentek meg a tagok. Emelte a közgyűlés belső értékét Deák Imre méhészeti felügyelő jelenléte is, aki az egyesület munkáját megalakulása óta igazán önzetlen atyai gondossággal, figyelemmel kiséri s mindenben állandóan segítségére volt. Kiss Gábor elnöki megnyitójában Deák Imre elévülhetetlen érdemeit méltatva üdvözölte a megjelent miniszteri felügyelőt és a közgyűlés tagjait, kiterjeszkedetí az egyesület hivatására nemzetgazdasági szempontból, nem feledkezve meg arról a élénk tevékenységről, melyet az egyesület minden egyes tagja az elmúlt mostoha méhészeti évadok dacára is kifejtettek, a kiskőrösi méhészet felvirágoztatása érdekében. Elnök megnyitója és a múlt közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesirése után Benke József titkári jelentése, majd Paulinyi pénztáros és a számvizsgáló bizottság jelentése, a pénztárosnak a felmentvény megadása NAGA Vasára;. Vilác Mérsékelten AFEHf dráma a mostai felvonásban. Mi ban. főszer; és a fény; Bérén üzletbe! azonnal ki Egybutc va = utta! vagy k részére holdanként 36 í vező fizetési fet Érdeklődni Béla mérni Div Recor« Excels! Paris, Aleguf Bazár uj szárr Szabolcs papirkei Ugyanott matt, bron képest &
