Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

1025 március 17. (62. sz.) Budapesti hírlap 3 A Petőfí-Társaság Jókai-ünnepe. A Petöfi-ház megnyílása. — A Jókai emlékezetének szentelt nagy­gyűlés. — József Ferenc kir. herceg Jókairól és Petőfiről. — Bársony István emlékbeszéde a Petőfi-lakomán* A P elő fi-T ár saság tradíciójához híven vasárnap március 15-én tartotta meg nagygyűlését. anjclvet Jókai Mór emléke­zetének szentelt. A nagygyűlést mccelő- zöen a Baiza-utcai Pető ti-házban volt rö­vid íneanvitóüunepséc. amelven a java­részt lelkes fiatalságból álló közönséghez j Pékár Gvula intézett tüzes beszédet, maid | Hamis István mondott emlékbeszédet Jó- ' kairól. A Petöfi-ház és ereklvemuzeum megnyi­tásáról a Társaság tagjai átmentek az Akadémiába, amelynek dísztermében már hatalmas közömig várta a nagygyűlés megnyitását. A közönség sorában ett lát­tuk Tóth Laios államtitkárt, a kultuszmi­niszter képviseletében. Prcszlu Elemért. Pcstmcgve főispániát. Lobmauer Jenő ta­nácsost, a főváros képviseletében, Balogh Jenőt, az Akadémia főtitkárát Lukács György nviic. minisztert, vitéz Naati Pált. a honvédség főparancsnokát. Csécsii Naau Imre tábornokot. Ncmetliu Károly nvug. államtitkárt. Csaithau Ferenc főszerkesz­tőt. Pontosan fél 11 órakor megérkezett Józsei kir. herceg és József Ferenc kir. herceg Bolza gróf i«udvarmester kíséreté­ben. mire Pékár Gvula elnöklésével bevo­nult a terembe a Petőfí-Társaság elnök­sége és megkezdődött a Jókai emlékének szentelő nagygyűlés. Pékár Gyula elnöki megnyitója. A nagygyűlést Pékár Gyula elnök költői szárnyalása beszéddel nyitotta meg. amely­ben Petőfi és Jókai, a magvar Kasztor és Pollux barátságáról szólott és arról a mély hatásról, amelyet a két zseni egymásra gyakorolt. — Ez a barátság — mondotta Pékár — két költői , lélek egymásra (ismerése és ra­in no á vámiakozása az őse rede ti eauséo után..Ez a misztikus vágy színezi olv fen- költ szépre a magyar Kasztor és a magyar Pollux barátságát s mi az álnuló utókor érezzük: lelki testvérek, sőt talán még an­nál is többek ők. egyek: két-egv. egymás kieciészilöi ikcrlánaelme ok keilen. Nem lehet az egyikről .a másik nélkül szólni. Mi ma Jókaival együtt ezt a csodás barát­ságot. is .üonpodjük. -melyben kettőjük énje oly szépen egyesült; felcserélődött. Petőfii .és Jókai pápái találkozásuk után Kecskeméten egybeforrottak, attól fogva egy az életük s e fenséges egységet mu­sic n csak Jókai első házassága szakítja tneg. Nagy vihar a Petőfi haragja, elsza­kadnak. csak 1849 májusában Budavár bevételét ünneplő bankclten hőkölnek ki. Petőfi pár bét múlva elesik Segesvárnál. Jókai a Petőfi ..lelke megmaradt felével“ magára maradt. Petőfire a nemzetnek 1849. elölt volt szüksége, a mesemondással gvógvitó vigasztaló reménvtkeltö Jókaira 1819. után. A kettőjükben lestet vett szent ifjúság nevében Jókai az. aki barátjáról irodalmi társaságát, ezt az immár fél szá­zadja virágzó Petőfi-Társaságot alapítja. Igv gyermeke ez a mi Társaságunk Petőfi és Jókai barátságának. Szávav Gyula főtitkári jelenlése. A nagy tapssal fogadott elnöki megnyitó beszéd után Szávát/ Gyula terjesztette elő főtitkári, jelentését, c melyben beszámolt a 1 Petőfí-Társaság 19‘_’4. évi működésének, minden nevezetes mozzanatáról. A társa-j ság 1924-ben tiz nyilvános ülést tarlóit,’ amelyen 3-1 tag szerepelt. Ezenkívül a tár-f saság öt vidéki fölolvasó-ülést is tartóit.; Ezután beszámolt a főtitkár a pályázatok! eredményeiről, majd elparentálta a társa-f ság halottját. Szabó Endrét és bemutatta i néhány jellemző szóval az uj tegokat, Bar-| tóky Józsefet, Gáspár Jenőt, Balázs Árpá­dot és Kemény Györgyöt. Üdvözölte ezután a hetven éves tagokat, Bársony Istvánt és Jakab Ödönt, majd közölte a közönséggel, hogy a társaság zz idei Petőfi-nagy díjjal Vargha Gyulát tüntette ki egész írói műkö­dése értékének elismeréséül: a Jókai-nagy. dijat Bársony Istvánnak udta ki különösen nyelve magyarságának cs gazdag szinpom- pájának jutalmazására; a Tőzsde-díjjal Császár Elemért jutalmazta a társaság' ér? tékes esztétiksi munkásságának elisme­réséül. A főtitkári jelentést követően Jakab Ödön olvasta föl Jókairól szóló szép köl­teményét, amelyet egyik legközelebbi szá­munkban közölni fogunk. A mélyen át- érzelt, meleg sorok, amelyekkel Jakab Ödön áldozott Jókai zsenijének, négy ha­tást gyakoroltak a közönségre. József Ferenc kir. herceg fölolvasása. Most Pékár Gyula elnök felkérésére Jó­zsef Ferenc kir. lierceg, a Petöfi-Társaság vendége foglalt helyet a fölolvasó asztal mellett és fölolvcsta nagy figyelemmel ki­sért, meleg hangú,** szép visszaemlékezését a barátságról, amely Jókait a királyi her­cegi családhoz fűzte. A királyi herceg föl­olvasását mai számunk lárcarovatában kö­zöljük. A közönség lelkesen ünnepelte a kir. her­ceget kedves közvetetlenséggel előadott szép megemlékezéséért. A program következő pontja Juhász Gyula Ének Jókairól cimü hatásos költeménye volt. Császár Elemér Jókai-méltatása. Császár Elemér, a Társaság alelnőke, ült ezután az elöadóasztalhoz, hogy méltassa Jókai irodalmi működését. — A tartalmas, szép essayben kifejtette, hogy Jókai legna­gyobb erénye éppen az, amit sokan hibá­jául rónak föl: a túlságosan nagy optimiz­musa. amely átfüli regényeit. Ezzel a nagy optimizmussal Jókai abban az időben, ami­kor regényeit irta, valósággal szent hiva­tást teljesített, mert ezzel beleszugyerálta a nemzetbe a magyar nép, a magyar faj nagy értékeinek a tudatát. Ezért idealizálta Jókai magyarvonatkozásu regényeiben férfi- cs nöhöseinck alakját, s ezzel elérte, hogy százöt kötetből álló könyvsorozatában alig van egyetlen sor, amelyet ne olvashatna cl a serdülő leány is. Jókai ezzel tanúbizony­ságot tett a mai és a jövő irógenerációnak, hogy a magyar nemzet cs az erkölcs legya- lázása nélkül is lehet írni. A nagy figyelemmel hallgatott és lelkesen megtapsolt előadás után Gáspár Jenő föl­olvasta Magyar biblia cimü nagyhatású ünnepi ódáját, majd befejezésül Hcltyey Aranka nagy tetszés mellett részleteket mondott el Jókai Szigetvári vértanuk cimü drámájából. A szép ünnepség Pékár Gyula zárószavaival ért véget. A Pctőfi-lakoma. A nagygyűlés után a társaság tagjai a Ritz-szúllóban lakomára gyűltek, össze, amelyen részlvett József Ferenc kir. herceg is, valamint a nagygyűlésen jelen volt többi előkelőség is. Elsőnek Pékár Gyula emelkedett szólásra és üdvözölte József Ferenc kir. herceget a nagygyűlésen fölolvasott szép megemléke­zéséért. Az ünnepi beszédet a Petőfi-serleg- gel a kezében Bársony István a jubiláló irö m-oüdoifj. Ekés szavakkal, nagy szó­noki hévvel méltatta Jókait és kiemelte, hogy a nagy mesemondó sokaktól kifogá­solt szertelensége speciális magyar tulaj­donság — a virtus, amelyre egyik legma- gyarabb és legnemzetibb Írónknál büsz­kék lehetünk. Majd Jókai otthonáról szó­lott és hangoztatta, hogy Jókai optimizmu­sának a forrása az alatt a harmincnyolc év alatt buzogott legélénkebben, amikor Laborfalvy Róza sugározta be Jókai ott­honát melegséggel. Csak boldog ember ír­hatott olyan napfényes regényeket, mint a milyenek Jókainak ebben az időben szüle­tett regényei. A nagyszerűen felépített, gyönyörű em­lékbeszédet. amely voltaképpen igen érté­kes Jókai-tanulmány, hosszantartó lelkes tapssal köszönték meg a lakoma résztvevői. Azután Pékár Gyula fölkérésére József Fe­renc kir. herceg vette a kezébe a Petőfi- serleget és emelkedett, lelkes hangon a többi között a következőket mondotta;-- A legnagyobb megilletődéssel és a legnagyobb szeretettel érintem ezt a serleget s azt hiszem, amikor megérintem, hogy az integer Magyarország testét érintem. Mert hiszen e serleg abból az időből ered, amikor Magyarország még integer volt s érje is meg a serleg a jobb korszakol. Je­lenti e serleg a magyar múltat, a magyar jövőt s . csodálatos az erő, mely belőle szi­vünkbe árad. Négyszáz évig nem tudott szóhoz jutni a magyar nemzet lelke, mig végre kitört egy hatalmas kiáltásban. Ez a leállás volt Petőfi költészete. Petőfi mindig a fiatalságot képviselte. Azt üzeni Petőfi: Szeressétek a mai ifjúságot. Ennek az ifjú­ságnak álmait elmosta a sok könny. Ápol­játok. hogy megvalósíthassa majdan Jókai és Petőfi nagy álmait. Legyen a mi lel­künk a Petőfi lelke, mert lui testünket el is fárasztották, el is nyütték a jelen küz­delmei, annál erősebben kell lobogni ben­nünk a magyar léleknek. Eröslelküeknek kell lennünk és akarásunkban legyen az ősmagyaroknak kemény vonása. Érintse Petőfi szellemujja a mi nemzetünket, a mi lelkünket és rázzon meg bennünket, éb resszen fel! Alszik a nemzet cs álma be­tegség. Petőfi életereje töltse el nemzetün­kéi. Emelem poharamat Jókai és Petőfi nagy fényes álmainak megvalósulására. A királyi herceg pohárköszöntőjét kö­vető ováció elül tével ifj. Hegedűs Sándor szólalt föl és a Jókai-csalűd köszönetét tol­mácsolta a királyi hercegnek a nagygyüié sen elhangzott meleghangú megemlékezé­séért. Tomory Jenő felszólalása végén föl­olvasta József Ferenc kir. hercegnek édes­anyjához irt költeményét. Majd Csajthay Ferenc, a. Budapesti Hírlap főszerkesztője, köszönetét mondott tiszteleti taggá való megválasztásáért, amely kitüntetés — mon­dotta — az ö személyében az egész újság­írást érte. Császár Elemér kedves humor­ral átszőtt felszólalásában a vendégeket köszöntötte, végül Pékár Gyula köszönetét mondott a királyi hercegnek mejelenéséért, s ezután meg is történt az aszlalbontás. Beszélgetés a német nemzeti párt vezéreivel. — Schiele belügyminiszter: Én a szabadkereskedelem híve vagyok... Bismarck herceg: Csak újságírók ne volnának a világon. — Herght." az első cél: a konszolidálás, a végső cél: a monarchia. — Berlin, máre. 14. (Saját levelezőnktől.) A német nemzeti párt ui szokást próbál meghonosítani: a külföldi sajtó állandó informálását törek­véseiről. céljairól és propagandájáról. így született meg az első politikai délután az Espianade-szúUó fényes termeiben. Miután kormányttámogató párt lettünk, beszéli a párf sajtófőnöke, ... szabadabban moz­gunk. Több az időnk. Nem akarjuk többé a külföldi sajtót elhanyagolni. Minden hó­napiján össze fogunk jönni. Egyelőre még kevesen vagyunk. A fran­cia újságírókat nem hívták meg. Az oro- .szokat természetesen kihagyták. Az ugyne- ( vezeti utódállamokból csak ... a cseh sajtó- j főnök kapott meghívót. Ellenben az ango- í lók, meg az amerikaiak majd teijes szám­ban megjelentek. Osztrák van kettő, Ma­gyarországot csak magam képviselem. A párl két minisztere sorra üdvözli a ven­dégeket. Hötzsch tanár fáradhatatlanul játsza a házigazda szerepét. Alkalmam nyí­lik a párt vezéreivel sorra beszélgetni. Schiele belügyi miniszier nem telivér po­litikus. Ma is inkább nagybérlő és gyáros, aki a maga gazdasági szemüvegén keresz­tül nézi a világot. — Németországnak ebben a pillanatban és talán még hosszú esztendők során két dologra van szüksége: munkára cs olcsó kenyérre. Ilogv e célt elérhessük, előnyös kereskedelmi szerződéseket kell kötnünk. Én a legszívesebben eltörölném a vámokat, a szabad kcresköedelem híve vagyok. Csodálkozva hallgatom a miniszter sza­vait, hisz kijelentései ellentétben állanak pártja nagy részének törekvéseivel, külö­nösen az agráriusok ama követelésével, hogy a réai gabonavámokat léptessék életbe. Figyelmeztetem is erre a tényre. — Én, feleli a miniszter, csak elméleti világnézetemet ismertettem. De a gyakor­latban is törekszem nézeteimnek érvényt szerezni. Németország egyedül nein nyit­hatja meg határait, ha a szomszédok zárva tartják azokat. A merev vámok életbelép­tetését azonban határozottan ellenezném, a vámokat a pillanatnyi szükséghez képest emelni vagy csökkenteni kell. nálunk nem­zeti életszükség, az életet mesterségesen nem drágítani, hanem igenis olcsóbbá, tenni. Ahol tizenkétmillió kéznek munkál kell szerezni és ahol a munkabérek még meglehetősen alacsonyak, az élelmiszerek árát úgy kell szabályozni, hogy a tömeg ne éhezzen. így csinál lassan a miniszteri szék egy merev agráriusból gyakorlati érzésű, mesz- szelátó politikust. . . Egy másik asztalnál az ifjú Bismarck j herceg a házigazda. Németország legfiata- i lahb politikusa. Nagy jövőt jósolnak neki 1 és kétségtelen csak a herceg akaratán fog múlni, hogy mekkora lesz a szerepe és mily magasba fogja vinni az útja. Rend­kívül egyszerű. A csupa fekete öltözet közül szinte kirí szürke úti ruhája. A fc- I kete keretes szemüvegből két szürke szem j pillant barátságosan a beszélgetőre. — Magyarországot nagyon szeretem, kezdi és valahányszor Ausztriába megyek, hisz anyám osztrák származású, átrándu- lok "Magyarországba is. Májusban is elme­gyek. Persze csak pár napra ... Nagyon szeretek utazni. Amerikába is szeretnék elmenni, ha más néven, ha inkognito utaz­hatnám. Mert különben nem hagynak az újságírók békében. Csak újságírók ne vol­nának a világon ... Nagyon elkeseredve néz körül. Rendkí­vül fél, hogy kinyomatják, amit mond. Azért sohasem beszél politikáról, csak Hötzsch tanárral, aki nemcsak politikai ba­rátja, hanem... tanítója is. Ha egy új­ságírót bemutatnak neki, szívesen kezet fog. elbeszélget napi dolgokról, de mihelyt hallja, hogy intervju lehet a dologból, sietve elköszön. Mondom neki, hogy nem baj, ha például amerikai újságírókkal el­beszélget Németország dolgairól. Propagan­dát csinálhat hazájának. Idegesen rázza a fejét. — Ezek az újságírók mindig elrontják a kedvemet... Egy nagy kerek asztalnál Hergth, a császári korszak volt minisztere és volt pártvezér elnököl, ö a mostani vezér, VV’es- tarp gróf mellett a német nemzeti párt egyik feje. Lehet mondani valódi áflam- férfiu. Minden probléma érdekli, minden problémáról lehet és szabad vele beszélni és minden kérdésről elmondja a saját vé­leményét. A német nemzeti párt jövendő­jéről van szós — A mi első és fő célunk közviszo­nyaink konszolidálását elősegíteni. Minden más kérdés eltörpül a törekvés előtt. Ter­mészetesen ha a jövendőről beszélünk, nem tagadhatjuk le, hogy mi monarkisták vagyunk. Mi és velünk a németség milliói. A német megszokta és abban a tudatban boldogan és megelégedetten is élt, hogy fö­lödé, a felhők magasságában valaki tró­nolt, aki gondoskodott politikai törekvé­seinek helyes irányításáról. Nem az a kér­dés tehát, hogy köztársaság, vagy monar­chia, hanem igenis a nemzeti hagyomá­nyok folytonosságának fentartása. — A német nemzeti párt folytadé, a va­lódi néppárt, mert benne egyesítve vannak a nép összes rétegei. A centrum is az, de egyoldalú, mert tisztán katolikus. Nem igaz, hogy kizárólag agrár párt vagyunk, mert a földművelés csak 40 százalékkal van képviselve sorainkban. Ellenben van másfélmillió munkás választónk, vanhak munkásk jpviselőink, akik nagyon jól érzik magukat pártunkban. Szervezkedésünket 'a nagy vidéken már teljesen befejeztük, most a városokban folytatjuk sikerrel és sok re­ménységgel, ha e téren is valóvá válnak ter­veink, maradunk a német nemzet első nagy politikai pártja. Majd arról beszéltünk, hogy Németor­szágban is, mint mindenütt a világon, hiányoznak az uj előretörő erők, az uj ve­zérek, a nagy tehetségek. — Elárulhatom, felelte Herght, hogy én és társaim szinte lámpával kerestük nagy Németországban az uj erőket. Nem talál­tuk. Nincsenek. Vájjon a háborús ideges­ség tiinlette-e el őket. nem tudom. Min­deneseire nagy baj. Meri a régi vezérekre támaszkodva kell a nagy harcol Németor­szág jövendőjéért megvívnunk. És még na­gyobb baj, hogy a napi nyomorúságoktól eltekintve* a .világnak nincsenek messzebb­menő céljai, programja. Vájjon hogy és mint lesz húsz-harminc esztendő múlva, ha a békeszerződéseket végrehajtottuk, ha a teljesítési politikának vége szakad, ha a világnak újra való formálása szóba kerül? \ legszívesebben leülnék a világ összes nemzeteivel z zöld asztalhoz, hogy kissé megbeszéljük, mi lesz velünk, ha egy gene­rációval tovább tartunk ... Még Schlicven pénzügyi miniszterrel sze­rettem volna beszélni. De a miniszter meg- ilta teáját és távozott. — Ez az ember, mondotta Winkler kép­viselő, a világ legszorgalmasabb hivatal­noka. Azt hiszem, nem is alszik, hanem na­ponta huszonnégy órát dolgozik. És mégis mindig kedves, barátságos, lekötelező és minden szolgálatra kész. Azonbtn kémén;", kellemetlen, sőt goromba, ha ...- ?... — Ha pénzt kérnek tőle. Ebben a tekin­tetben teljesen hasonlatos Európa többi pénzügyi miniszteréhez ... V. A német elnökjelölés, — A fajvédők jelöltje : Ludcndorff. — Berlin, máre. 16. A Montag Morgen különtudósttója je­lenti Münchenből: Hitler a Völkischer Ku­rier hasábjain olyan elnökjelöltet követel, akiben megtestesül a német nép szabadság­akarata. Hitler lapjában tegnap Ludcndorff nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelenti, hogv egész ereiét rendelkezésre bocsátia a nép cs az állam javára. Hitler maga idáig erősen tiltakozott minden eddig megneve­zett jelölt ellen. Jarres jelölését szintén elle­nezte. A tudósitó azt hiszi, hogy a német fajvédők pártja Ludcndorff of hivatalosan elnökjelöltté kiáltja ki. még pedig igen rö­vid időn belül. Az első választás eredménytelen lesz Berlin, máre. 16. (Saját tudósítónktól.) A pártoknak a március 28-iki elnökválasztásra való fel­vonulása még mindig nem ért véget. A je­löltek közül egyiknek sincs esélye arra. hogy az első választási forduló alkalmával döntő szavazathoz jusson. A választás a köztársaságiak és a titkos vagy többé-kc- vésbé nyílt monarchisták jelöltjei között log eldőlni. Sok függ a bajor néppárt magatartásától mert végeredményben ez a Párt fogja jobbra vagy balm billenteni n választás mérlegét. Éppen ezért Marxnak megválasztása látszik bizonyosabbnak, mert a bajor néppártiak inkább támogatják a katolikus Marxot, mint a protestáns J arrest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom