Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
S4 BUDAPESTI HÍRLAP i300. sz.) 1910. december 18. megye népéről szóló fejezet változatos és gazdag tartalmát. Ez a fejezet összefoglaló jellemzést ad Pest vármegye lakosságáról, a népmozgalom történelmi mozzanatairól, a népesség elosztásáról és statisztikájáról, a megye néprajzi képéről, a tanyai életről, az építkezés módjáról, a népviseletről, a táplálkozásról, a nép erkölcsi életéről, az iskoláztatásról. társas és családi életről, a népszokásokról, lakodalomról, keresztelésről, temetésről, a gyermekéletről, a nyelvjárásokról, a néphumorról, az iparosod életéről, a dunai vizi életről, szélmalmokról, babonákról, az ünneplésről, a régi magyar nyelv megromlásáról, a régi pusztai életről. Ebben a fejezetben a magyar népélet szines képeivel találkozunk s láthatjuk azt a hatást is. a mdv — uj idők nyomán a nép egész életében jelentkezik. A monográfia mindkét kötetében igen sok sikerült illusztráció van, fotográfiák, cimerrajzok, tájképek és tudományos ábrázatok. Mindenki, a ki az ország fejlődése és különösen Pest vármegye iránt érdeklődik, nagy élvezettel olvasgathatja ezt a hatalmas munkát, a mely a Borovszku Samu dr. szerkesztette nagyszabású enciklopédikus vállalatnak egy újabb sikerét jelenti. A munka az (Országos Monográfia Társaság kiadásában jelent meg, s ugyanott rendelhető meg (Budapest, V., Arany János-utca 1.). , "•■ovik Károly értékét, erejét ismeri mindenki, Kiben megvan a művészi fogékonyság arra, hogy egy kiváló talentum megnyilatkozásában gyönyörködni tudjon. Uj regénye: Eg ti barátságos ház tor- ténete ismét egy szép, finom virága Lövik Károly irói lelkének. Lövik mitsem szeret jobban rajzolni, mint a vihar előtti csöndet, mint a békés, nyugodt miliőben lappangó halálos katasztrófákat. Uj regénye n barátságos ház története s abban egy fővárosi előkelő család életét írja le. Az ember ügyvéd, de inkább csak úgy mellékesen vezeti irodáját. Jónevü, meglehetősen vagyonos, művészi hajlandóságú ember. a kit a zene, a vers, a szabad természetben való bolyongás sokkal jobban érdekel, mint a végrehajtás vagy a sommás kereset. Kedvteléseinek inegfélőén él szép feleségével és két serdülő leányával. Az irodában kevés a munka s azt a keveset sem végzik rendesen, ellenben a fasori kis kacér villában. a zöld lombok közt annál vidámabb, kedvesebb, barátságosabb élet folyik. Az ügyvéd háza a társaságban mindenütt úgy ismeretes, mint a bájos, puha, meleg otthon mintaképe, még a véletlenül arra sétáló idegen sem tud úgy elmenni a villa előtt, hogy meg ne álljon egy percre: milyen kedves, milyen barátságos ház! Pedig ez a meleg, puha. bágyadt levegő már a közelgő vihar mintaképe. Az egyik leány, Hov- lense, beleszeret egy szívtelen, kőkemény lelkű stréberbe, ki előtt nincs más szent cél, csak a karrier és érvényesülés. Egy pillanatra megfogja ugyan a leány bájos, szerelmes, odaadó egyénisége, de a másik pillanatban már kiszámítja, hogy ez a házasság semmiképpen sem válhatik hasznára. ' Az ö számító lelke jól tudja, hogy az ügyvéd vagyoni- lag majdnem teljesen tönkrement s fényes társadalmi állása, összeköttetése is rögtön összeomlik, ha itt a vagyoni bukás. A regény egyik legjobban megrajzolt alakja a szerelmes, odaadó kis leány: líoriense. Finoman s mégis erősen plasztikusan festeti kép. A másik leánynak, Ibolyának, regénye még szomorúbb, öt egy afféle hangulat-ember felé sodorja a végzet. Bükkös nem jó és nem rossz, nem becsületes és nem gazember, mert ö semmi más. mint folytonosan változó miliőjének visszaverődése. Egy szép tavaszi napon a világot akarja meghódítani, egy esős novemberi nap a halál felé hajtja. Annyira változó, annyira súlytalan, hogy nem is tartjuk embernek, csak valami üres széllel bélelt labdának, melyet a sors, a véletlen kénye-kedve szerint dőlj ide-oda. Lóriknak ezzel az alakkal nem volt szerencséje. Nem tudjuk elfogadni, mintha nem is ember volna, csak a másiknak, a szívtelen strébernek, ellenképe. Ibolya szerencsétlensége máiéi van végezve abban a pillanatban, mikor egy ilyen alakkal kerül össze, lis ez a tartalom és suiy- r.élküli ember szökteti meg otthonából az ügyvédnőt. a ki húsz évig ült békében és csöndesen a férje és a sárgaboritékos regények mellett. Igaz, hogy szivében néha fölviharzik az életért való vágy, de komolyan csak Bükkös hódítja meg. Bükkös, kit pénztárcák BUDAPEST, FINOM BŐRÁRU ______készítőnél. M UZEUM-KÖRUT SswmTTj NAGY VÁLASZTÉKBAN jíAP HATÓK* akkor ereszt közel szivéhez, mikor a fiatalember bevallja neki. hogy leányát elhagyja. Ez egy nagy pszikológiai botlás, melyet nem is igen értettünk. Az Írónak annyi alkalma volt. hogy ezt a két alakot összehozza s mégis azt a momentumot választotta, a mikor a fiatalember az anyának bejelenti, hogy otthagyja leányát. Az asszony érdeklődve hallgatja a fiatalembert, míg az lelki küzdelmeiről beszél s egy pillanatig sem gondol saját vérére, leányára, kit a csapás szivén fog találni. Nem mondjuk, hogy ilyen anyák nincsenek, mert igenis mindenféle emberek yannak, csak valószínűvé kell tenni őket. Lövik azonban ezt a momentumot nem tudta valószínűvé tenni. Pedig az asszony alakja is elsőrendű munka és egy csodálatosan plasztikus képpel mutatja he távozását: „Elment, eltűnt, otthagyta azt a hazug köntöst, a melyet liusz éven át viselt magán, elröpült, mint a költöző madár, a mely a hónak, a fagynak, a pusztulásnak engedi át fészkét. ha érzi az ősz jöttét és nincs az a hatalom, mely neki az otthon szentségét megmagyarázni tudná.“ A barátságos húz, hol mindenki boldognak hitte a másikat, összeomlik és ezt a soha jóvá nem tehető szomorú pusztulást .erővel, poézissel rajzolta Lövik Károly. A regény Singer és Wolfnernél jelent nteg. ára 3 korona 50 fillér. Ú. L. L. Lót. Eörsij Tóth Julia fantasztikus mesének nevezi regényét. Fantasztikusnak eléggé különös is a dolog, csak éppen a mese hiányzik belőle. Egy fiatal. Írónőnek készülő leány meglehetősen érzéki és nagyon is esztétikai. ízlés nélkül való szerelmi flörtje ez a' történet, egy ötvenéves kritikussal. Tóth Júlia szédítő vonalakkal rajzolja meg a Glóriának, a regény hősnőjének irói karrierjét, de nekünk keveset mutat ragyogó tehetségéből, mi csak az erkölcstelen és izgató flörtöt látjuk, melynek ujra meg újra előttünk való lejátszódása untat, fáraszt, boszant. A regény néha tobzódik az érzéki tiizekben és kifejezésekben és bár alapjában véve sok naivitásról tesz tanúbizonyságot. Tóth Júliától nem lehet bizonyos irói készségeket elvitatni, kár, hogy nem más témára használta föl e képességeket. A könyv Lampelnél jelent meg. ára nincs ráírva. Szembe a nappal. Sík Sándor ritmikus sorait jóleső érzéssel olvastuk. Nyelve hajlékony, kifejezi mindig, a mit mondani akar. Különös káprázatokkal nem-e.it bámulatba bennünket, de a mit közölni- óhajt velünk, azt 'elmondja. A bátorság, bizalom és • akarat hangja csendül felénk Sik Sándor könyvé-? bői. melynek egyik legszebb verse Szembe a nappál.’ A könyvet az Elet adta ki, ára nincs ráírva. Versek. Hajós Dezső apróbb versei kis lirai regénnyé formálódnak. A verseskönyvnek egyetlenegy témája a szerelem. Megvan benne az egész regény az első találkozástól egész a szomorú válásig. Az ilyen könyvek bizony néha nagyon is egyhangúak, unalmasak, de Hajós kötetében vári néhány lap. mely megfogott bennünket. Ilyen az Utolsó találkozás az őszi ködben, a lombtalan nyirkos fák között. Hideg szél süvit a ligetben s a hidegben mintha megdermedt volna a két fiatal teremtés szive; kik virágzó májusban orgonanyiláskor látták először egymást. Hajósnak ez a verse reményt ad arra, hogy még fogunk vele találkozni és róla Írni. A könyv Budapesten jelent meg, ára 2 korona. Életem. Pásztor István adja ki e cim alatt összegyűjtött apróbb karcolatait és visszaemlékezéseit. Van köztük ügyes, formás dolog, olyan is, mely hosszabb kidolgozást is megérdemelt volna. Legérdeksebbek a diákköri emlékek. Ámde az ilyen természetű könyveknek mindig megvan az a hibájuk) hogy kissé zagyván hatnak. A sok mindenféle ötletszerűen összeállított dolog nem alakul egységes képpé. Ehhez járul még az is, hogy az író válogatás nélkül rakta össze dolgait, cgy-egy ügyesebb rajz mellé valami igen elcsépelt régi anekdota került, lerontván a jó és ügyes dolog hatását is. Egy kis gondossággal és körültekintéssel mindez elkerülhető lelt volna. Mind a mellett Pásztor István könyvét nem forgattuk haszon nélkül s a mi benne dicséretreméltó és formás, unnak örömmel adjuk meg a méltó elismerést. A könyv Budapesten jelent meg. ára 3 korona. A múlt. Sebess József regénye egy szerencsétlen nö alakjával foglalkozik, a ki egvszer életében ballépést követett el s a kin most, mikor már boldog családi életet él. rettenetes boszut áll a múlt. Az eltagadott, eltitkolt múlt. Sehess erővel és megvesztegető vervvel írja meg a szerencsétlen nő kálváriáját. kit eltaszit férje, kitől elfordulnak gyermekei s mint egy mártírt dicsőíti a szegény, elgyötöri teremtést. Kétségkívül minden emberi részvét azé a szerencsétlené, ki múltjától szabadulni nem bir, de ha szánalmunk, részvétünk az övé is, a gloriiikálást kissé túlzottnak találjuk. Mária még sem volt. az az áldozati bárány, kinek minden ok nélkül kell e kegyetlenségeket elviselnie. A bűne nem az volt, hogy fiatal korában szeretett és megcsalták, hanem az, hogy érettebb korban, mikor már érzi és mérlegeli, hogy mi történt vele. elhallgatja a dolgot az előtt, a ki hitvesül óhajtja. Ilyenkor igenis kötelesség szólni, történjék bármi. A ki liallgal, bűnt követ el a férje ellen és erre nem mentség, hogy ő ellene is vétkezett egy másik férfi. Egyik gyalázatosság soha sem lehet mentsége a másik bűnnek. Az író próbálja megértetni, etikai alapra helyezni Mária hallgatását, de ez bizony nem nagyon sikerül. Mindamellett a regény szépen van megkomponálva s a főalakot az^ iró szivének teljes melegével veszi körül s bizonyára minden ifjúkori botlása s hallgatása mellett is fejjel kimagaslik ö környezetéből. A könyv Budapesten, jelent meg. ára 3 korona. Buborékok. Váradu Ferenc elbeszéléseket, karcolatokat gyűjtött össze könyvében. Elbeszélésének hangja eléggé friss s előadása módja is élénk, csak az a baj, hogy az iró olyan világról ir, melyet abszolúte nem ismer. Az ő grófnői nem grófnők, de még nem is élő emberek, katonatisztjei Pedig képtelen, hihetetlen alakok. Semmiféle katonatiszt, de semmiféle valamire való férfiember nem leselkedik volt kedvese után: hogy azután a kémlelő helyről szolgáló szoba kulcsát tiszti becsületszavára megígérje az asszony versenytársának. Ilyen körülmények közt a tiszti becsületszó, enyhén szólva komikusán hat. A többi novellának is körülbelül ez a baja. Az Írónak, még az igazán erős lalentumunak sem szabad soha olyan világról irnia. mely idegen ismeretlen neki; melyet még fantáziája segítségével sem bir megközelíteni Az ismeretlen világban való cserkészés mindig veszedelmes. Váradil Ferenc könyve Pécsén jelent meg. ára nincs ráírva. Petőfi levelei. A Petőfi-Köhyvtár már nem egy becses találmánnyal ajándékozta meg irodalmunkat. De: az eddig megjelent füzeteket a költő élete folyásának, jellemének, őszinte becsületességének, föllóbbanő szenvedetni ességének ismeretére nézve aligha meg nem haladja a Ixuszonharmadik, a mely Badics Ferenc dr. szerkesztésében Petőfi levelezését adja. Ez a levelezés, fájdalom, csonka. Tompa és Jókai elégették a hozzájuk irt leveleket, mikor Petőfivel összevesztek. Sok más levele a forradalom zavaraiban kallódott el. De a mi megvan, az rendkívül ércékes és ielleniző, különösen abban a szemléletes, könnyen áttekinthető és használható szerkesztésben, a mely Badics kitűnő és rég bevált irodalomtörténeti módszerét dicséri. A gyűjtemény lulnyomó része már ismert, de vau benne három olyan levél, a mely még nem jelent meg eddig nyomtatásban. Közülök időrendben az utolsó kétségkívül a legérdekesebb; 1848 szeptember 6-án Pestről kelt. Jókai anyjához illa a költő, még friss haragjában kenyeres pajtása furcsa bánásmódján, a melyben őt Laborfalvi Rózával való házasságkötése után részesítette. Ez a levél,, a mely Jókait Laborfalvi Móricnak csúfolja és .elhalmozza szemrehányással házassága miatt, legjobban megvilágítja a két halhatatlan költő elidegenedésének történetét. Petőfi az elkeseredett anyát azzal vigasztalja, hogy „elvesztette ugyan a fiát, de igen igen rossz tint vesziteit, ki után nem méltó bánkódni.“ Badics Ferenc dr. Bevezetése megjelöli a levelezés helyét nemcsak irodalmunk történetében, hanem esztétikai érték szempontjából a levélírásnak, mint műfajnak területén is. Jegyzeteiben pedig tüzetes felvilágosítással szolgál a levelek mind. a három rendjének, a magánleveleknek, a nyílt leveleknek és a tábori leveleknek célzásaira és vonatkozásaira nézve. A tizenhat Íves könyv az Endrődi Sándor és Ferenczi Zoltán szerkesztésében megjelenő Petöfí-Könuofár legújabb kötete. Kiadója Kunossv, Szilágyi és Társa. Holdsugaras vizeken. Horváth Rezső az Adriáról ir könyvet s minden során látszik, hogy szeretet s lelkesedés vezette tollát. A tengert nemcsak jól ismeri, de szereti és érti is. Szereti, mikor álmos és csöndes, mikor ábrándos és mesés és főként mikor vad, félelmes és viharos. Egy kis halászbárkán éri utói egy kvarnerói vihar s erről igazán szines, plasztikus képet rajzol. Igen érdekes és szép a bóra keletkezésének meséje, akár a dalmát partokon élő halászoktól hallotta, akár saját lelkének szülöttje a dolog, hatalmas erő és költői finomság van a kis munkában. Horváth Rezső leírásai mindenütt színesek, erősek, megkapok, novelláival már nincs ilyen szerencséje. Terjengős, kissé naiv s nem igen válogatja meg témáit. A könyv Budapestén jelent meg. ára nincs ráirva. A haj (estes nagy gondot ad, mert a hajfestékek közt kevés az ártalmatlan ós megbízható. Az 1892 óta fönnálló Kozmetikai Gyógyintézet 8 főorvosának, dr. Jutassy József bőrgyógyász, egészségtantanárnak liosózu tapasztalatai alapján végre sikerült olyan hajfestéket előteremtenie, mely ez idő szerint a legtökéletesebb : tudniillik csak a hajat lógja, a fejbőrt nem, a fehérneműt nem piszkitja, természetes szint ad, mely nem fakul és színekben nem játszik, a kezelés igen egyszerű, idegen segítséget nem igényel és sem a hajnak, sem a bőrnek, sem az egészségnek nem árthaf .Egy adag dr. Jutassy- téle Hajfesték ára használati utasítással 10 korona és kapható a következő hét színárnyalatban: vöröses szőke, világos szőke, hamvás szőke, világos barna, gesziersyebarna, fekete. A kivént szint saját eredeti hajszíne után pontosan kérjük megjelölni, vagy hajnfntát küldeni. A Dr. Jutassv-féle Hajfestékek vásárolhatók a legtöbb drogériában vagy rendelhetők e címen: KOZNÉTIKR! SfÓSWTÉHT j Kutüagest, SiF., Kossuth Lojos-a> 4., 9. es«. »
