Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

1926 mäjus 18. (110. sí.)

Budapesti Hírlap

íi

Az UFA Filmszínház szerdai premierje:

Conrad Veidt—Elisabeth Bergner

Szokolay Oily és Dénes Oszkár szkeoose prolongálva uj slágerszámmal.

Utazás Schweizban és Tinta Matyi

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

A Petőfi-Társaság ünnepi ülése.

— Berzsenyi Dániel és Prielle Kornélia em lékezete. — Vargha Gyula székfoglalója. —

* (Operaház.) A Nürnbergi mesterdalosok tegnapi előadását Reiner Frigyes ve zette. Ritmusban friss volt, de a kórusokat kissé súlytalanoknak éreztük, a záró kép felépítésében is nagyobb vonalakat képzelünk. Azért az előadás a kevés próba mellett is haladást mutatott a rendes mesterA Petőfi-Társaság vasárnap ünnepi felolvasó ülést tartott, amelyet Berzsenyi Dániel születésének százötvenedik, Prielle Kornélia születésének századik évfordulója alkalmából a magyar irodalom és művészet eme két kiválóságának szentelt. A centenáriumi megemlékezésen kiviil jelentőséget adott az ülésnek Vargha Gyula felolvasása, amely székfoglalója volt, tiszteleti taggá választása alkalmából.

Az ülést Pékár Gyula elnök nyitotta meg, méltatva Berzsenyi Dániel és Prielle Kornélia jelentőségét.

— Van egy szellemi plánum — mondotta a többi között — melyen ők ketten lélekben, ideálban, szent összetartozandó- ságban rokonegyek; magyar nyelvünk mentő kultuszában, az Írott és mondott magyar szónak költői és művészi tökéletesítésében. Berzsenyi a legmagasztosabb férfi-költészetnek magyar-római klasszikusa, Cornelia a legnőiesebb bájnak tűn déré, színpadi avatottja. Berzsenyi szava talán a legtömörebb, legünnepibb hang a magyar költészetben. Igazi monumentális lira, igéi ma is érintetlen nagyszerűséggel hatnak s mindenha e hon ébresztő, szent tárogatószava maradnak. Szerdahelyiné Prielle Kornélia nagy idők tanúja; nagyokkal és a többi legnagyobbal együtt véle és benne nőtt nagyra a küzdő, küz- ködő s végre diadalmasan győző magyar nemzeti játékszín. A Petőfi-Társaság még más okból is különös gyöngédséggel gondol ma Prielle Cornéliára: szellemi vezérünknek, Petöfink-nek szive egy részecskéjét Cornélia is birta, pár órára Petőfi jegyese telt. A halhatatlanság távolában a nagy Berzsenyi mellett immár szoborrá válik Petőfink Cornéliája is. Mi az emlékezés e mai ünnepén babérral övezzük a nagy ódaköltő homlokát — Prielle Corné- liának, úgy érezzük, Petőfi szellemkeze nyújtja a babért...

A nagyhatású beszéd után Lampcrth Géza főtitkár tette meg jelentését, amelynek során megemlékezett Berzsenyiről s a nemrégiben elhunyt kiváló német Petőfi- forditóról, Steinbach Józsefről.

Az első felolvasó Vargha Gyula volt, aki Semiramis cimii költői elbeszélésének három szakaszát olvasta fel. A költői szépségekben és drámai fordulatokban gazdag, nemes nyelvezetű époszrészletet, amely bizonyára gyöngye lesz a magyar irodalomnak, a közönség szűnni nem akaró tapssal fogadta.

Vargha Gyula üdvözlése.

A lelkesedés lecsillapodása után Pékár Gyula az uj tiszteleti tagot, Vargha Gyulát üdvözölte. Tagavató beszédéből kivesszük a következőket:

A tragikus 49-nek, az abszolutizmus korának a fojtott siralma volt a te bölcsődnek ringató dala . . . igen, s ma annyi évtized múltán, ma e második Mohács újabb siralomkcrában tán épp ezért oly fenséges a te gyermekemlékekből táplálkozó ossziáni kesergő szavad. Magyar

Osszián .. . Igen, az a skót „királyi utód“, úgy érzem, benned él újra: Petőfit, Aranyt érintve lelke szárnyával az a hárfás vándor beléd költözött, hogy „ködös homályos énekével“ — messze Caledoniától, de ’\a- sonló nemes népnek — a te ajkadon daloljon eovább. A test mégis csak a lélek tükre: nemes ősz fejeddei. hivő, lángoló szemeddel bárd vagy te, oly látó, oly mondó, oly meg nem alkuvó, oly elszánt, mint azok a walesiek ... És köztünk, irodalmunkban, mint Ilyen, egyedül állsz te a magyar mu- zsaberkekben. — az Aranv ossziáni álmának szavaival élve, „magános tölgy“ egyedül állsz „sütétes éjjelen... a borongó ég alatt“ s „felhőid és zugó szeled“ viharában néked ,.a hős apákhoz költözött daliák lelke megjelen“... és te. hogv a Petőfi szavával folytassam, „viharokkal együtt“ harsogod dalodat e mai boldogtalan kor „alak. tálán éjében“. S csodás erejű, ősi tisztaságú és gazdagságú magyar szavad, melyben csengve •■sillan az Arany aranytökélye, méltó hárfája a te ihletett bárdlelkednek. E hárfa, hogy még továbbra is a Petőfi énekét idézzem rád, e hárfa szava —

„Zord fénybe borítja a rengeteget, hol

„Bolygnak seregestül

„A harc mezején elesett daliák

„Bús szellemei...

így borong, kedves társunk, a te lelked a nagy magyar múlt eseményei és tanulságai. a Thury György vitézi virtusa, a Hunyadi és árpádházi krónikák, idyllek és balladák felett. És ha, mint mesteri modern költeményeidben, a jelenkori magvar Alföld, a Duna—Tiszaköz munkás (“elének az epizódjait aranyozod be nmeddel, akkor is. ebben a magyar jelenben is voltaképp igazában az időtlen örökmagyar érdekel téged: a te látnoki, ossziáni bárd- lelked, ahogy főmunkád cime jelzi, „Kikiben“ szárnyal az idők jelen-mult-jövö hármas egysége felett, szuverén uralkodik e hármasságon, vagyis egyszerre él mind e három dimenzióban. Szereted a múltat, de főként azért, hogy onnan véve az iramot, a jelen küszöbén átalszökellve, annál mesz- szebbre szállhass a jövőbe... a magyar végzetet, a nemzeti jövőt fürkészni. Ez intő, tiltó és óvó főgondod és nekünk rimed aranya mellett ez a mi fő nemzeti arany- kincsünk!

Vargha Gyula meghatottan köszönte meg az elnök szavait, ö maga is hiszi — úgymond, — hogy szava nem pusztába kiáltott szó, hogy vannak, akik még remélnek, bíznak a nemzet jövendőjében s ez ád néki erőt, ihletet és kedvet a további munkára.

A közönség a meleg, megkapó válasz után hosszasan ünnepelte az ősz költőt.

Ezután Czóbel Minkának néhány értékes költeményét olvasta fel Feleki Sándor, majd Mezey Ernő tiszteleti tag mutatta be ,4z igazi és a hamis népszerűség cimü érdekes tanulmányát.

Az ülést Gyökössy Endre fejezte be Ég az erdő cimü nagyhatású költeményének felolvasásával. A felolvasó ülést zárt ütés követte.

Az Exl-Bühne vendégjátéka.

Vasárnap este kezdte meg kilenc estére tervezett vendégjátékát a Renaissance Színházban az Exl-Bühne néven ismert osztrák szinészegvüttes. Nevét a trupp igazgatójától. Exl Ferd nándtól kapta, egyébként pedig arról nevezetes, hogv tagjai tiroli paraszti sorból valók és ilvformán logikus, ha a színjátszásnak paraszt-specialistái, helyesebben specialistái a kiváltképp tiroli dialektusban megirt paraszt-daraboknak, és mondjuk, német népszínműveknek. Színjátszásuk köre tehát eléggé szükreszabott. Budapesti programjukon is mindössze három honfitársuknak a falusi életből vett tárgyú színpadi müvei szerepelnek.

Vasárnap Schönherrnek „Erde" (Föld) cimü markáns, paraszt-életképét, hétfőn pedik Jul'us Pohlnak ..Der Eheslreik“ cimü kisfalusi vígjátékét játszották a vendégek Előbbit másfél évtizeddel ezelőtt a Nemzeti színpadán is adták s a sovánv cselekmény alakjainak r:;iza minden b'zonpval pompás iellemzése a falusi embern k. akinek élete gyökere, boldogsága, szerelme, vágya, egész

mindene a föld. Pohl vigjátéka nagyon szimpla „eset“, amelyet t’szta derűvel aranyoz meg a szív melegétől átfűtött, kedves sváb humor.

Ami az Exl-Bühne iátékában a leginkább szembeötlik. annak az össziátéknak a hiánya. amelyet az ugyancsak szűkre szabott programmal állandóan egvüit iátszó orosz vendégeknél annyira megcsodáltunk. Az oroszoknál nehéz volt klasszikáim, mert valamennyien egyénien is nagyszerűek voltak. A vasárnapi osztrák előadásban egész feiiel kimacaslott az együttesből a kétségkívül leghálásabb szerepet iátszó Köck Eduard. Egyetlen félresikerült mozdulata sem akadt. A hétfői vígjáték-előadásban viszont Auer Ludwig volt tökéletesen mozgó és beszélő iókedélvü ..nyugdíjas“, öreg falusi kovács. Jóízű partnere volt a felesége szerepében Marik Pepi. A közönség vasárnap inkább a zöldbe rándult. Hétfőn nagyobb számban töltötte meg a színházat s amennyire a dialektussal meg tudott birkózni. nviltszini tapssal sem fukarkodott.

Sz—y — a.

dalos-estékhez viszonyítva. A nézőtér meg. telt és a szereplőkkel együtt Reiner Frigyest is sokszor a lámpák elé hivta.

* (Makrancos hölgy.) Talán egy írónak sem kellett annyi jóindulatot elszenvedni,

— mondotta Hevesi Sándor bevezetőjében a Kamaraszínház ma ejti előadása előtt,

— mint Shakespearenak. Shakcspearet ugyanis előbb agyonmagyarázták, majd profanizálták, hogy kedvezzenek a közönség alantasabb ösztöneinek. Ma frakkal gyűjtenek publikumot Shakespeare-elöadő- saik számára. Ezzel ellentétben a Kamaraszínház ma este a meghitt nézőtérü Kamaraszínházban a Makrancos hölgyet minden eredetieskedés nélkül játszotta. Nem paradoxon, ha azt mondjuk, hogy éppen ez az eredeti régies előadás volt újszerű.

Az előjátékban, amelyet magyar színpadon még nem játszottak. Ravaszdit, a részeg üstfoltozót, kidobják a korcsmából. Egy arra haladó gróf, a már alvó üstfoltozót palotájába viteti és szolgái úgy bánnak vele, mintha ő lenne a gróf. Az üstfoltozó csakhamar belenyugszik sorsába és szívesen lesz tanúja a palotájába éppen betévedő színészek játékának.Az üstfoltozó az igazi gróffal együtt leül a nézőtérre és végignézi az előadást. Ez az előjáték. A közjáték az üstfoltozónak a darab során elhangzott találó megjegyzéseiből áll. A ma elhangzott közbeszólások újak, mert az eredeti kéziratban csak utalásokat találtak erre vonatkozóan. Közve- tetlenné, meghitté, sőt családiassá tették ezek az előadást, mert az üstfoltozó voltaképpen a közönség érzésének a tolmá- csolója. A publikum majdnem, hogy maga is kedvet kapott a közbeszólásra.

A színészek kitűnő játéka közül elsősorban N. Tasnády Ilona játékát kell megemlíteni. Nem külsőségekben, nem hangfokozással, hanem belső indulatok művészi érzékeltetéséh-el játszotta a Makrancos hölgyet. Petrucciót Odry játszotta lendülettel, férfiasán és finom humorral. Ravaszdi üstfoltozót Horváth Jenő játszotta; jóizü humorának gyöngyeit szórva a közönség leikébe. De jó volt nagyon a többi is, különösen Fehér Gyula, Gál Gyula, Gabányi László, Ághy Erzsi, Önody Ákos, Mihályfjy Béla, Pethes Sándor és a nevető jelenetben Gyergyai István.

A közönség kacagása és lelkes tapsa volt a Kamaraszínház és Hevesi Sándor művészi próbálkozásának, annak sikerének legnagyobb bizonyítéka és jutalma. (M. I.)

* (Vendégszereplők a Városi Színházban.) A Városi Színházban tegnap a Ba- jazzókban Cholnokg Margit vendégszerepeit. A fiatal mavésznő Nedda szerepét énekelte. A második felvonásban nyilt színen megtapsolták és a felvonás végén pedig sokszor kihívták a függöny elé. A Bajazzók előtt a Parasztbecsületet adták Nádossy-Reinhardt Istvánnal a főszerepben. A fiatal tenorista csengő, csiszolt hangjával és művészi játékával szintén nagy és megérdemelt sikert aratott.

* (A színházigazgatók a vigalmi adó eltörlését kérik.) A Színházigazgatók Szövetsége és a Színészek Szövetsége Beöthy László és Molnár Dezső vezetésével kül- döttségileg keresték fel Ripka Ferenc dr. főpolgármestert, hogy közbenjárását kérjék a színházak vigalmi adójának eltörlése érdekében. A küldöttség szónokai vázolták a főpolgármester előtt a színházak mai válságos helyzetét és hivatkoztak arra, hogy a legtöbb színház deficittel működik. Ripka Ferenc főpolgármester válaszában kijelentette, hogy nagy sajnálatára nem utasíthatja a tanácsot a színházak vigalmi adójának eltörlésére. A színházigazgatók és színészek képviselői elhatározták, hogy a fővárosi pártok képviselőit kérik meg kívánságuk támogatására. Csütörtökön délután a Fészekben értekezletet tartanak és arra az összes fővárosi pártok vezetőit meghívják.

* (Testőrszerelinek.) Darnay Kálmánnak lapunkban közölt Kisfaludy Sándor életregénye, a Pantheon Irodalmi Intézet díszes kiadásában, junius elején fog megjelenni. amikor szét lesz küldve az előfizetőknek. A mii megjelenéséig a szerző elfogad kedvezményes előfizetőket Sümegen.

* (Judás.) A Budapesti Ének- és Zenekaregyesület meghívta Ochs Szigfridet, akj nia eiste Händel Judás oratóriumát dirigálta. Ochs a német karvezetők doyenje. Körülötte egész karmesternemzedék nőtt fel, mely a kartanitás teknikájának fejlődésében, a vokális stilus korhű interpretálásában együtt haladt az utolsó évtizedek gyors zenei tempójával. Azért még mindig imponáló ennek a behavazott fejű, a hetvenedik év határán járó művésznek tudása, szuggesztiv ereje, könnyedsége, mindenek- felett nagyszerű energiája és vitalitása, amiből juttathatna nemcsak tekintélyes korú, de ifjú karmestereinknek is. Néhány próbával meglepően rendbehozta a kórust, úgy ritmikában, mint dinamikában. Letisztogatta HändeI hatalmas freskóit, melyek meleg égő színekben ragyogtak friss tűzzel. Szuverén biztossággal emelte ki a szólamokat a polifónia tömkelegéből, egy gesztusa- val stilusproblémákat oldott meg, ha önkényesen is, és roppant erőt süritett össze nagyszerű fokozásaiba. A győzelmi kórust meg is kellett ismételnie. Az Énekegyesü- letnek pompás szövetségei akadtak a Wes- selényi-ulca\ iskola gyermekkarában, Sándor .Erzsiben, Bazilidesz Máriában, Székely, hidg Ferencben és Kálmán Oszkárban, akik talán még sohasem énekeltek oly tökéletes művészettel, mint ma. Kellemetlen disszonánsát vitt az est ünnepi hangulatába a zenekar. Kivált az első hegedűk folyton csetlettek-botlottak, aminek az volt az oka, hogy elfelejtettek versenymesterről gondoskodni. Fura emléket vihet haza a német karmester Budapest zenekari kultúrájáról! (h. e.)

* (Szerzői est a Baross Gábor Körben.)

A Baross Gábor Kör tegnap este a Baross Szövetség dísztermében kitünően sikerült szerzői estét rendezett négy fiatal iró közreműködésével. A szerzői estét Tóth Lajos, a Baross Gábor Kör társelnöke lendületes szavai vezették be, melyben a nemzeti irodalom hivatásáról szólott. Utána ifj. Zulawsky Andor az irodalmi dekadencia okairól tartott gondolatokban gazdag előadást. A szerzői estén a költészetet Majláth Imre és ifj. Szász Károly képviselték ,kik a tőlük megszokott kiváló előadásban mutatták be szines költeményeiket, majd Harmatzy Simon Béla, a tehetséges fiatal nótaköltő mutatta be művészi előadásban legújabb magyar dalait. A szereplőket a közönség melegen ünnepelte.

* (A Berzsenyi-Társaság előadó estje.)

A Berzsenyi-Társaság tegnap tartotta nagy érdeklődés mellett első előadó estjét, amelyen Arató Erzsébet, Bodrogközy Zoltán, Fodor József, Fenyő László, Kodolányi János, Kónya Pál, Kuti László, Mikes Margit, Márton István, Szabó Lőrinc és Sárközi/ György irodalmi alkotásait Forrag Juliska, Kádár Anna, T°rday Judit, Soly- mossy Hedvig, Boross Imre és Martinék István adták elő. Az estnek, amelyet Erdélyi Árpád rendezett nagy sikere volt. A műsort Deák René hegedümüvésznö és Thurzó Mária énekesnő számai egészítették ki.

* (Előadások.) A Magyar Filozófiai Társaság május 18-án délután 6 órakor, az Akadémia üléstermében felolvasó ülést tart, amelyen Nagy József dr. egyetemi tanár: A pozitivizmus kezdetei rímmel ad elő.

A Magyarhoni Földtani Társulat május 19-én, szerdán délután 5 órakor, az Ásványtani tanteremben (VIII.. Muzeum- körut 4. szám) szakülést tart, amelyen Rakusz Gyula dr., Ferenczi István dr., Sü- meghy József dr., Endrédy Endre adnak elő..

Szent üargitszieeli Szanatórium

Megnyílik: 1926 Junius 9-én.

A legmodernebb belgyógyászati diétás és fizikoterápiás gyógy- és üdülőintézet. A lakószobákban kénes és szénsavas forrásfürdők csuz, köszvény, női bántal- mak stb. ellen. Orvosilag vezetett házi üzemü diétás konyha cukor-, gyomor-, vese- és szívbajosok számára, soványitó- és hizlaló kúrák. Röntgen. Laboratórium. Vizgyógyintézet.

Szent flafytszigtii Szállodái!

ÁLLANDÓ ÜZEMBEN. Kényelmes modern ?<ücóhkjbák. Kitűnő ellátás. Állandó autójáratok a pesti Margit - hídfőtől. Felvilágosítással szolgál az igazgatóság: Budapest, III., Margitsziget. 8firgÍBT»itn Budapest, Margóiéi.

I