Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ .

Kézirat» Hatodik kiadás.

Budapest, 1927, március 14* IX.évfolyam 59*szénig

HI REK.

..-A MAGYAR KERESZTÉNY MUNKÁSKOR ORSZÁGOS SGYSSltLETE az irányi Szalonban tartotta kultureatével egybekötött rendes közgyűlését, ,a külföldön levő gróf Apponyi Albertné helyett özv„z a 1 i n a z k y Mihályné elnöklete alatt« M á n á o k y Sándor ezredes tábori lelkész megnyitó imája után a jelentéseket Lech» niczkyné jancaó gabrielle, Nagy Gizella , özv* lehes Árpádné és surgoth Gyuláné olvasták fel„G e 5 c z e Sarolta egyesületi elnök, a magyar társadalom egységéről mondott ünnepi beszédet* hangsúlyozva a szociális munka szükségét s kifejtve az egyeciOofc nek eziran^ban eddig teljesített működését« A MÁV» gépgyár Tö~ rekvés dalárdája hazafias énekeket lelkesen adott elő és T o r - may Cecil. védnök magas szémyalásu beszédben fejtette ki a keresztény gondolat s a munka jelentőségét & nemzeti életben« Zsapka Kálmán költő és székelyné sólymos- Bella Írónő saját költeményeiket adták elő, B&kó Lászlóné és Kaüna Mária költeményeket szavalt, Kdszeghy Teréz operaénekesnő apillangékisass ~ szony nagyáriáját énekelte, Kalina Erzsébet hegedümiivéssnő^ Wieninszky, svendsen és Hubay szerzeményeit játszotta,

Tibai Takáts Erzsi Horváth Géza magyar fantáziáját^« a£ta elő zon« gorán, Wiskovszky Etelka daiénekesnő és papp JánoWmvész pádig dalokat adtak elő nagy sikerrel« Az előkelő közönség soraiban ott voltakj Ágoston Gézánó, Guillamne Árpádné,

Bellczay Endréné, Buday Gerztonné, cslbul* Vilmosné, Aybeck Vincéné, Darnay jánosné, Eckhardt Tiborné, Gömbös Gyuláné Geőcze Erzsébet, Hegedűs Béláné, Horváth Gézéné, Krötzer Lász» Ióné, Kontár istvénné, Szokolay Kálmánné, sebesta Kolosáé, özv, utassy Béláné, Özv* Vécsey Józsefné, özva Sebestyén Gyulá- mé, Laky Dezsőné, Lindenmeyer Piroska, N*gy Gáborné, özv«, asa lay Károlyné, a Magyar Keresztény Munkásnök otthonának lakói és még sokan mások,» /MOT/ B*

***—A HÓPEHELY ESTÉK legközelebbi teaestje március 17«-én, csütörtökön este 9 órakor lesz a Hungária szálló fehértermében«

A rendezőség pontos megjelenést kér« /MOT/ B»

pro d o m o : Fenti hir ssftves közlését tis* telettel kéri dr« c s e h Lajoi“ r* fogalmazó, a Hópehely esték rendezőbizottságának tagjaf

A PEjTÖPI TÁRSASÁG ÜNNEPI LAKOMÁJA«

i

í

r

I

3

i

\

1

I

A

í

vít..trkjfkhi, i, fipro d o m o : Előbbi kiadásunkban közöltük, hogy a petőfi Társaság ünnepi lakomáján József Ferenc klr» herceg beszédet mondott, melyet kivonatosan közöltünk*«*) beszéd teljes szövege a következő:- Mindenekelőtt a petőfi Társaság elnökének p e á r önagyméltó8ágának mondok hálás köszönetét azért- a kitüntetéséit,hogy 6 és a társaság többi tagjai engem tiszteleti taggá választottak« Ezt a kitüntetést előlegnek tekintem, mert nem érezvén magamat a megválasztásra méltónak,utólag ki kell, hogy érdemeljem est a külön megtiszteltetést,,

#* Ezek útán p e t r i Mór Öméltóságának mondok hálás köszönetét meleg és igen közvetlen felköszöntéséért#mely~ ben az uj tagokat üdvözölni szives volt« Beszédében megemlékezett Magyarország nagy katasztrófájáról, mely katasztrófa a Kárpátok ormairól ós magaslatairól az ország szivébe sodorta a köveket* Továbbfüzve gondolatait, azt állítom. hogy_ nagyon jó bogy ezen kövek itt vannak közöttünk, mert örök emjkeztetők ara hogy ne hagyjuk el magunkat« Nyomják lelkiismeretünket, de egyben emlékezésre ösztönöznek minket. Továbbá azt mondta Öméltósága, hogy a magyer költészet előre fog vinni minket a siker felé® A költészet szerintem azonban olyan, mint az ébresztő kürtnek megfuvása. Hiába fujjuk a kürtöt, ha erőink nincsenek megszervezve, ügy járunk akkor, mint a halálra sebesült Roland, aki megfujja kürtjót, de senkisem jön országa megmentésére és addig fújja kürtjét kótsógbeesésében,mig torkának erei megrepednek és ö meghaln5 • kénytelen» Kizárólag csak akkor, hogyha minden erő helyén van»tudjuk visszahelyezni a lesodort köveket oda, ahonnan jöttek. Ha nem igy cselekszünk,As a szenvedély elragad minket, a megemelt kövek súlya agyonrog nyomni minket, X

is volt „6 - értL-SLlStem-oltészstet« Egy haszna lehetett e költészetnek: hogy az uj formákat Kereste es talon megmozgatta ezáltal azokat az erőket, amelyek majdan uj gondolatokat fognak termelni. Tehát minden ul 2«?f*1S§na!c nf®°f,ak kára van, hanem haszna is lehet: Kovásznak, flÜE“** , tar-tiiatnim a költészet életében, ezen Begnyilvánu- Iv^oka®, Az igazi költészet nemcsak az alakban él kizárólag és

ja gondolatait abroncsokba, hanem 5 maga alkot la az ul -omákat, miként a tűzhányó kitörése uj vidékeket, uj hegyeket SÍÁt £?elcb°l alakokból lesznek az uj akadémiák, amelyek vagy hosszabb ideig életképesek, mig az intenció iv'lke nsm fsrad ki bennük. Akkor egy szép és érdekes ház marad

Sölííi-ÍHS csigának elmaradt háza,"amelyet~évezrTdek kÖ~

í képeztek, melyben azonban mindnyálan mint a múlt szénesyre hivom fel a költők figyelmét*

' °* embsrtslgaokMitévői a szív által; de nemcsak a «1,

lírája által, hanem a szeretet által. Gondolják meg azt, hogy számtalan ember olvassa müveiket és ennek s számtalan embernek megkötöttségét, mozgási képtelenségét felszabadítják ós elviszik Őket a képzetek mérhetetlen birodalmába, ahol rövid időre sokat felejthetnek, ez a költészet legnagyobb jótette*

w V a T Gyula Öméltóságának egyik ma felolvasott költeménye nagyon megragadta gondolataimat* Arról beszél a költő, hogy minden szó egy egység, E gondolatot továbbfejlesztem, egyik szó ereje a másik szónak más értelmet,, sőt más tulajdonságot is adhat. Minden ember értékhez segítheti a másikátj egyik ember ereje a másik embernek irányt adhat« A szavakból sorok, a szavakból ritmus, próza vagy költemény lehet: lírai vagy^hósköltemény« Az emberek sorából gondolatritmus és gondolatlánc, egy nemzetnek korszaka lesz, hőskor, vagy lira! kor- ez a ml jövónknek képe« Az emberek útidtól függ a Jövőnk. Egy eleső, egy erős és egy nagy nemzet jövőjére emelem a Petőfi serleget» /MOT/ E»

EGYHÁZI HÍREK. —' ==^*

BALTAZÁR DEZSŐ ÉS HEGEDŰS LÓRÁNT BESZÉDE A DEBRECENI

..... .... ..NAGYTEMPLOMBAN, . . .

Debrecenből jelentik: Az itteni Kálvinista Templom- egyesület rendezésében tegnap, vasárnap délután nagysikerű vallásos-est játszódott le a Nagytemplomban, melyet zsúfolásig megtöltött a város közönsége, Több müsorssám lezajlása uten az ünnepség illusztris vendége, He g e d ü a Lóránt ny. pénz ügymini azt er, református presbiter következett, akit Balta z á r Dezső dr,tiszántúli református püspök mutatott be a .L - hallagotóaágnak. A püspök a többi

között igy szólt: .,- Ezt az Istonházat a tiszta, hamisitatlan igazságnak, a megalkuvást nem ismerő, puritán erkölcsnek és a színtiszta nemzeti eszmének szolgálata tette valóban is isten dicsőségének hajlékává. Különösen gazdag az ón örömöm azon, fordult

Baltazár Dezső Hegedűs Lóránt fe3é- :hogy Te éppen ezen dicső“ ségnek öregbítésére jöttél küzibéak, *o, aküt Isten f öl -disziteii; lelkitpaláetjával, meghintett a Báránynak vérével, meglátogatott földi* szenvedésekkel ós megpróbáltatásokkal. lm, menj fel tehát ennek a templomnak történelmileg felszentelt helyére és hirdesd tíz Igét..,

Hegedűs Léránt előadásában ezeket mondotta;

* Az én felfogásom szerint nem igazi hivő ember az, aki vallását,.meggyőződését mások ellen fordítja* Önérzettel hirdetőm magamat Kálvin hívének, mégsem lesz szavaimban olyasmi, amivel a legtávolobbrőlls megbántanám bármely más vallásfelokezet követőiW’lfmi magyar történelmünknek sokszor adódtak olyan korszakai-, amkor egyedül a protestantizmus volt képes §t nemzet sorsát jobbrafordítani és ahogy én látqra, ezek a mostani idők is ilyenek. Sokszor mondják, hogy a protestáns ember különb a katolikusnál ós hogy a katolikus fctilömb a protestánsnál: az igazság ezzel szemben az, hogy többnyire egyformán pogányok vagyunk, először tehát önmagunk szorulunk rá a térítésre. Nekünk azért van szükségünk a protestantizmusra, mert - ezer példa mondja ezt - a nemzetek felemelkedését ez segíti elő legtelje*' sebben... Az antiszemitizmust nem tekintem keresztyénéégnek, inkább politika az, hiszen Jézus ellene volt a gyűlölet minden raegnyilvánulá sáaak«- Mfcgam is elostem a harctéren, saját fajom volt az, aid. összetaposott, amikor felakartam áldozni magamat érte. Szenvedés elm a zonban csodálatos jutalmat biztosítottak nekem: megismerkedtem a Bibliával*., A nemzetre is ártalmas volna, ha,mint egyik kiváló egyházi vezórember javasolta, a felekezeti arány- szám szerint határoznánk meg, ki legyen művész, iró, vagy hivatalnok, Ilyen okoskodás szerint ki kellene vennünk a magyar élet történetéből Jókait, Petőfit, Aranyt, Csokonait, Adyt, nem volna helye a magyar múltban o§y Báthorynak, Bethlennek, Booslcaynak, Kossuthnak és Tisza Istvánnak. Hogy ez az ország .már évszázadokkal ezelőtt fel nem bomlott, hogy szabadságátu fennállását meg tudta őrizni, ebben a tényben igenis protestáns lánglel- Íreknek van a legnagyobb érdemük, vannak emberek, akik oaupán anyakönyv szerint tartoznak más vallásfelekezet kötelékébe,bensőjük, egyéniségük szerint azonban protestánsok: Rákóczi Ferencet is büszkén merjük a magunkénak vállalni. Ez a II.Rákóczi Ferenc ma egészen biztosan a protestáns angol-szász fajhoz fordulna azzal a oóllal, hogy Magyarországot sírjából feltámasztani segítsen* Amerikát ma is csupán két magyar motívum érdekli :e^CKosauth Lajos, akinek nevét egyetlen angol és amerikai ember szivéből sem lehet kitörölni, a másik pedig a protestantizmus* Nekünk, mafiyar protestánsoknak az a kötelességünk, hogy Amerikához kapcsolódjunk, annak a Eossfeth Lajosnak szellemében, aki erről a helyről beszélt, amikor detronlzáoiós beszédét el- mondottaÁ A magyar katholioizmus kérje meg a pápát, ne engedje, hogy továbbra is üldözzék az elszakított területek magyar katolikusait» A zsidók is menjenek ki külföldre éa világosítsák fel az összes nemzeteket a rajtunk elkövetett igazságtalanság felől* Szilárd hitem az, hogyha ml, protestánsok az angol-szász népek rokonszenvét vesszük igénybe, azok mellénkállanak és akkor Magyarország nem lesz többé Csonkamagyarország... Minden erőmmel ezután is hirdetni fogom kisemberek, munkások és nihootolo- nek között azt a krisztusi evangéliumot, mert érzem, hogy Jézus Krisztus "mrisztere”, szolgája vagyok,..

H0godüs Lóránt előadása rendkívül mély hatást tett az egybegyűltekre. /MOT/ F.

I