Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
1931 április 9, csütörtök n ő 1e, tt tt n 7» eít 5)S íi Sitt > z* 1a. s53 IZ tt eiZ ?■ k. 311> k á, A et m A Ft er lg la ieik e± st a ?J7 0<5ig Dr a//bi áá3b ö:e■»f» 'O* *n, ez es le, es a-gi 'in ieta n3r. far? ;aíll 36 Válasz Móricz Zsigmond nyilatkozatára Á következő sorokat kaptuk: Móricz Zsigmond egyik pesti lap március 29-ilci számában hosszabb nyilatkozatot tesz közzé s védi a maga igazát tüzzel-vassal. Eszerint egyetlen szó sem igaz abból, hogy ő a cseh kuliurát a magyar fölibe helyezte volna. Hiszen a kettőt még csak össze sem hasonlította. Egyáltalán másról nem beszélt, mint a magyar és csakis a magyar kultúráról. Nem támadta a revíziót sem, hiszen ő is ennek az alapján él és lélegzik. Ennek a védekezésnek csak egy baja van: az, amit a jogi műnyelv ,,iratelienesség“-nek nevez. Mit irt Móricz Zsigmond a Nyugat március 1-jei számában? „Nem régen voltam Szlovenszkóban s még mindig tele vagyok azokkal a mélységes és megdöbbentő benyomásokkal, amiket ott kaplam. A szlovenszkói magyarságot két fő- tipusra lehet bontani. Az öregekre és a fiatalokra. Az öregek még a Négycsyék iskolájában nőttek, tele vannak szegények honfibúval és honfitüzzel. Az életet úgy látják, mert nem láthatják máskép, csak ifjúságukban magukba szedett világkép alapján, ahogy a hivaíalos népnemzeti iskolák nevelték beléjük. A fiatalok másképen látnak. A fiatalok már idegen iskolában nőttek fel, olyan nyelven tanulták: a tudományokat, amelyen szüleik ma sem értenek, nekik tehát szükségszerűen egy uj magyarságot kellett kitermelniük magukból. Egy szociálisabb és kulturáltabb magyarságot.' Európaibb magyarságot. Ök~Tn?rsemmit sem tudnak az extra Hungáriám jelszaváról, ők már nem mondják, hogy Magyarországon kívül nincsen élet, s ha van élet, az nem élet. ők már úgy látják, hogy a magyar világon kívüli élet okosabb és emberségesebb élet. S ha a magyar; meg akar állarti ebben a rája kényszeritett életben, okosabbnak és emberségesebbnek kell lennie, mint a régi volt.“ És: „Magyarok ezek, magyarabbak, mint itthon szegény, sötétségben és fel nem vilá- gositottságban tartott gyermekeink. Izzóbb' magyarság tombol ott a babiloni fogság őrzései mellett, mint itthon, ahol ma is még a régi és sürü levegőjű mesterséges sötétségben vannak az ifjak.“ Ez az idézet (nem kikapott szavak vagy mondatok, hanem a cikknek: Az irodalom és a „faji jelleg“ hosszabb, Összefüggő része)! bizony megdönti Móricz ur védekezését. Mert ennek a felsőmagyarországi (szerinte szlovenszkói) példának az emlegetése a cseh' kultúra felsőbbrendűségének meggyőződéses magasztalásától hangos. íme, a történelmi Nagymagyarország kultúrája: honfibú és honfitüz. Csonkamagyarország átveszi ezt a kulturprogramot s tovább élösködik az extra Hungáriám bógáncsán. Mig amott: a „babiloni vizeknél“ félre honfibú és honfitüz!; ott I íi llj P Mit tegyek? Mit ne tegyek? Ha szép aKaroK lenni! A nö es a térti kozmetikája 1 r t a: Dr MEZEY KÁROLY kozmetikus bőrorvos ÁRA: 2.60 PENGŐ A TARTALOMJEGYZÉKBŐL: A szépség ápolása A bőr szárazsága — A bőr zsírossága — A táplálkozás és az anyagcsere — Pattanások — Ráncok — Vitiligo — Szeplck. Májfoltok — Anyajegyek — Szemölcsök — Bőrkérgesedés és tyúkszem — Libabőrösség — Az orr vörössége — Bőrdaganatok — Hegek — Keloidok — Fagyás — A kéz, a láb és a hónalj rendellenes izzadása — Hajhullás — Őszülés — Alkalmatlan hajszálak — A körmök ápolása — A fogak ápolása — A szem szépsége Kapható a „MAGYARSÁG“ kiadóhivata- láb»n, VI. kerület, Aradi-utca 8. sz., L em.
