Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

B. Büe 1931, FEBRTJÄR 25, SZEfföX Teleki Sándor gróf éleiének regénye 45 irta Gyaíut Farkas (Minden jog fenntartva.) Hz isazsásiigyminiszfer a tör­vénykezés egyszerűsítéséről és az ügyvédi kar mozgalmáról Megírtuk a Budapesti Hírlap tegnapi szá­mában, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamarában a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényt utólag megtámadták és annak legalább novcl- láris utón való revízióját több vonatkozásban sürgették. A képviselőház folyosóján ma Zsit- vay Tibor igazságiigyminiszter elmondta, hogy tudomása szerint az ügyvédi kar memorandum­mal kíván ebben a kérdésben hozzá fordulni s amíg ezt a memorandumot nem ismeri, nem is nyilatkozhatik. — Ami a felszólalásokat illeti, — mondotta a miniszter — ezekről csak az újságok révén értesültem és nem tudom, hogy pontosak-e a közölt szövegek. így tehát ezekre a felszólalá­sokra most nem reflektálok, azt azonban már most is kijelenthetem, hogy hatheti gyakorlat után, mert hissen ennyi ideje van érvényben a törvény, anrtak értékéről véleményt mondani ■Jdssé korai. — Komolytalan dolog olyan kritikát hangoz­tatni, mint amilyent olvastam és amelynek va­lódiságában éppen ezért kénytelen vagyok ké­telkedni. Nem tudom megtörténtnek tekinteni azt a kijelentést, mely szerint ez a törvény a törvénykezés mélypontját jelentené, annál ke- vésbbé, mert hiszen a felsőházban kitűnő jogá­szok fogadták el a javaslatot és azt a Kúria elnöke is örömmel üdvözölte, aki kijelentette, hogy a törvényjavaslat régi szükségletet elégít ki. A javaslatot Pap József, az ügyvédi ka­mara elnöke is megnyugvással fogadta. Egy­előre tehát csak annyit mondhatok: sajnálom, hogy az ügyvédi kar moet eltérni látszik a régi szökést él, amikor elsősorban az igazságszolgál­tatás és közérdek szószólója volt. fiz olaszországi ítéletidő pusztításai RÓMA, fei>r. 21. A legutóbbi napok viharai és felhőszakadás­sal okozta pusztítások csak ma mutatkoznak meg teljes kiterjedésükben. Egész Szicíliában megszakadt a közlekedés, s még a napihajójá- ratok Palermo és Nápoly között is szünetel­nek. A közúti közlekedést a sziget egész terü­letén az áramszolgáltatás hiánya miatt be kel­lett szüntetni. Palermo kikötőjében 20 vitor­lás cs egy gőzhajó elsüllyedt, Palermoban minden színház és mulatóhely zárva van és a villamosáram hiánya miatt a lapok sem jelen­tek meg. Egy nagy szálló minden földalatti helyiségét elöntötte a víz. A postahivatal pa­lotájának nagydaruja rázuhant a szemben fekvő házra és szétrombolta annak tetejét. Számos utca lakosait csak csónakokkal lehe­tett megmenteni és a Palermoba érkezett mű­szaki csapatok a veszélyeztetett területeken szükség'-hidakat építenek. A sziget többi vá­rosaiból hasonló hírek érkeznek. Marrana, San Onofrio és Nuova vidékét az árvíz telje­sen elöntötte. Földcsuszamlás és hegyomlás kö­vetkeztében Corleoniban házak egész sora om­lott össze. A Szicília belsejében fekvő Calta- nizetta város teljesen el van zárva a világtól, miután a városba vezető minden utat elöntött a víz. Az emberi áldozatok száma 8-ra emel­kedett. Calabria nyugati partjain a vihar és az árvíz szintén igen nagy károkat okozott. Az össze­köttetés Messina és a szárazföld közölt meg­szakadt és a Sibai síkság óriási tóvá változott. Itália északi részében a lavinák és a hegy- omlások okoztak súlyos károkat. A zord idő kikergetto odúiból a Sabinhegyck farkasait és az éhes fenevadak leereszkedtek a síkságra, ahol a Rómába vezető út mentén megtámadtak egy juhnyájat. Tizennyolc juhot felfallak és a környék parasztsága most hajtó­vadászatot rendez, hogy a veszedelmes állato­kat a környékről elűzze. Sötét köd Berlin fölött BERLIN, febr. 24. A német fővárost kedden reggel sűrű köd ülte meg. A köd még a kora délelőtti órákban sem oszlott széjjel, úgy hogy a városra sötét­ség borult. Mindenütt teljes éjszakai világí­tást kellett alkalmazni. Délelőtt tíz órakor a köd még erősödött, úgy hogy tíz méterre sem lehetett látni. A köd természetesen teljesen megbénította a forgalmat s az autók, autóbu­szok és villamosok csak lépésben haladhattak. Kisebb-nagyobh balesetek is voltak s a men­üiknek 45 esetben kellett kivonulniok. Légipostával küldje külföldre sürgős le­velét. A villafrancai békét kivált az olaszok leg­nagyobb elégedetlenséggel fogadták és Kos­suth és társai hamarosan uj reményekkel te­kintettek a jövő elé. A magyar Nemzeti Igaz. gatóság Cavourral az olasz katonai segítség­gel Ausztria ellen indítandó háborúra nézve 1860 szeptember 10-én megegyezett, másnap a szárd minisztertanács elfogadta az egyez­ményt. A szicíliai számüzöttek, Mazzinivet (szintén nem nyugodtak, Garibaldit kérték, hogy bár egy maroknyi csapattal siessen se­gítségükre. Mazzini aztán Londonból levelet intézett a szicíliaiakhoz, hogy merjenek! Egy hónapra e levél után, 18G0 április 3-án kitört a forradalom. Garibaldi a forra­dalom hírére (Türr állítása szerint Crispi egy saját gyártmányú táviratot mutatott fel erről Garibaldinak) segítségükre sietett. I860 május C-án 1085 emberrel két gőzösön Quar- tonál hajóra szállt, vállalkozásában Türr Ist­ván, Teleki legjobb barátja, jobbkeze volt s maradt később is mindvégig. Május 11-én kötött ki a „marsalai ezer“ Marsalánál és Garibaldi és vitézei a palermói csapatokat megadásra kényszerítettek és Ga­ribaldi átvette Viktor Emánucl nevében a diktatúrát. Garibaldi aztán a szárazföldre ment, bevette Reggiót, ostromolta Cauát, majd november 7-én Viktor Emánucl királlyal együtt bevonult Nápolyba, ott Garibaldi le­tette a hatalmat és minden jutalom és kitün­tetés nélkül, amelyet nem fogadott cl, Cap- rera szigetére vonult vissza. Minthogy Garibaldiról, aki Teleki Sándor­nak atyai jóbarátja left (akárcsak Bem tá­bornok), még többször lesz szó Teleki Sándor életének regényében, dióhéjban említjük föl, hogy Garibaldi 1862 végén Palermóbóí Róma megszabadítására indult, de éppen az olasz király csapatai által, amelyek a francia és pápai részen voltak hivatalosan akkor, Aspro- monte ostrománál megsebesült. Elfogták és Palmeria szigetére vitték, honnan Caprerába visszatért. Hat év múlva ismét szabadcsapa­tot szervezett. Itália már 1861-bon Velence és Róma és közvetlen környéke kivételével egyesült Victor Emánuel uralnia alatt, aki ezért Olaszország királyának nyilvánította magát. Garibaldi Rómáért küzdött és az em­lített, 1868-ban szervezett- szabadcsapata is ,dióma, vagy a halál“ jeligével indult. Ekkor azonban francia és pápai csapatok fogták el Firenze felé való.útjában Garibaldit, aki ké­sőbb visszatérhetett Caprerába, visszavonult- ságábau irodalommal, regényírással is foglal­kozva. Néhány év múlva az új olasz királyság a porosz szövetségben a prosz-osztrák háború után, (amelyben a magyar légió újból szere­pet kapott és a magyarokat újból csalódásnak kellett érnie) az olaszok Velencét kapták meg. Majd 1870-ben, mikor a franciák ki­vonultak Rómáik)!, olasz seregek vonultak be s a király székhelyét Firenzéből Rómába tette át. A pápáé akkor csak a Vatikán ma­radt, felségjoggal. íme, így érte el Itália egységét, amelyért magyar vitézek vére bőven omlott — és magyar csalódások könnyei is, keservei is, veszteségei is ... A magyar segély set eg Mi most visszatérünk a magyar segítősereg­hez, melynek Teleki Sándor is nevezetes tagja maradt Garibaldi zászlója alatt. Már a ezici- iiaii expedíció előtt szerveztek egy magyar huszárezredet, amelyet a magyar katonákból alakítottak, akik békekötés után nem tértok vissza, haza. Piaeenza-hupzárezred volt a neve ennék a szép ezrednek. Parancsnokává Victor Emánuel Bethlen Gergely grófot, mint tud­juk, Teleki Sándornak kebolbarátját és aradi fogoly-társát nevezték ki. A szicíliai expedí­cióban Türr tábornokon kívül Tüköry, Du- nyov Eberhard, Mogyoród;/, Óváry Lipót és még több magyar tiszt vett részt. Tüköry Palermo ostrománál hősi halált halt, róla em­lékezet okáért Palermo egyik utcáját és egy olasz hadihajót neveztek el, elismerésül a ma­gyar hőls iránt. A magyar légiót, mint önálló csapatot hagyták meg, légioné aysiliaria un- gherse, magyar segélysereg elnevezéssel nem­zeti lobogóval és címerrel, magyar vezényszó alatt. Ezután a torinói hadügyminisztérium a Magyar Nemzeti Bizottság hozzájárulásá­val rendelkezett) a légióval, melyet egy had­osztály keretében újjászerveztek. Ennek a hadosztálynak főparancsnoka a kiváló katona és 1848-as honvédelmi miniszter, Vetter al­tábornagy lett. Teleki Sándor ezredes á vezér­karban volt. ő a marsalai hadszíntéren Gari­baldi megbízásából Türr mellé volt rendelve egy értékes megbízással. Álruhában stratégiai szempontból kellett hejámiok Tiirrel a Mar-- sata-könnyéki partrészletet, amelyről a télikép-, vázlat, melyet Türr csinált, most is megvan, Teleki János gróf volt szíves nekem Buda­pesten megmutatni nagyatyjának .ezt a meg­őrizett becses, háborús okmányát és, ereklyéjét 1 A nápolyi bevonulásban Teleki Sándor is ott lovagolt. Kunffy Adolf aki érdekes meg­emlékezéseket adott ki Budapesten, 1910-ben a légióban töltött szolgálatáról írja (1930 márciusában még levelet kaptam a 92 éves, erőteljes, volt légionáriustól Kaposvárról, hol nagybirtokos volt), hogy a légióhoz érkező önkéntesek besorozásával, ellátásával és szál­lításával, valamint az olasz hatóságok előtt való képviselettel Teleki Sándor gróf ezredes volt megbízva és segédéül1 Vetter altábornagy •őt,. Kunífyt rendelte ki Teleki mellé, mivel az olaszul elég jól beszélt. Volt expoziturá- juk Génuában cs Milánóban is, onnét jöttek leginkább az osztrák szökevények. A fegye­lem olykor apróbb epizódok által megbomlott. Jgy Kovács Antal összetűzött Hegyesy volt honvédszázadossal. Kunlíy könyvében olvashatjuk Teleki Sándor ezredesnek Ná­polyban 1861 április 14-én ebben a tárgy­ban kelt hivatalos, részletes nyilatkozatát, amelyet Vetter altálxunagy rendeletére írt meg. Teleki szerint Hegyesy megrágalmazta Kovács őrnagyot, aki maga elé hozatta, 1c- szidta megütötte. Ebből nagy' pártoskodás támadt, többen követelték Kovács eltávolítá­sát azonban Kovács osztályparancsnok ki­tűnő katona volt. Némelyek osztrák tiszti tempónak mondták Kovács eljárását, akit Teleki melegen védelmezett. Érdekes Teleki nyilatkozatának ez a része és jellemző a légió helyzetére: „Míg Garibaldi alatt állt a légió, állott erősen, hatalmasan, megdönhetetlenül, mint a Sión hegye. Garibaldi legkedvesebb csapata volt és miéi Ungheresi-nek (magyar­jaimnak) nevezte. A légió verekedett mint hozzá illett s hagyta a bond csatamezőn. A Garibaldi seregét felosztották, minket, részint szükségből, részint kegyelemből megtartottak. De nem kell azt hinnünk, hogy mindenki, akitől függünk barátunk én magam ösmerek többeket, kik azt szeretnék, ha a Duna és Tisza közt lennék; ezek kapva kapnának az alkalmon, hogy tőlünk, forradalmi elemektől szabaduljanak . . . (Folyt, köv.) Doleseliall Alfréd temetése Kedden délután temették el Doleschall Al­fréd dr. cgy'ctcmi tanárt, az európai liirű bün­tetőjogászt, a Pázmány Péter Tudományegye­tem aulájából. A ravatalnál megjelentek: Zsit- vay Tibor igazságügymiuiszter, Juhász Andor, a Kúria elnöke, Sztrache Gusztáv főügyész, Baróthy Pál dr., Váry Albert, Haffay Sándor evangélikus püspök, Székely Kálmán minisz­teri tanácsos Klebelsberg Kunó gróf képvise­letében, Schandl József dr., a közgazdasági egyetem dékánja, Imre Sándor egyetemi tanár, a szegedi egy'etem képviseletében, továbbá Pa­taky Arnold, Pap József dr., Farkas Géza, Hutyra Ferenc, Kuncz Ödön dr., Mihályffy Ákos dr., Szabó Vendel dr. és Kemény Lajos egyetemi tanárok, Halász Lajos dr. ny. mi­niszteri tanácsos. Az Egyetemi énekkarok gyászéneke után Kemény Lajos budapesti evangélikus igazgató­lelkész lépett a ravatalhoz és mondott maga­san szárnyaló gyászbeszódet, rámutatva Dole­schall Alfréd hervadhatatlan érdemeire, kinek élete össze volt forrva a jogi tudománnyal, melyet ő magas művészetté fejlesztett. Ezután Balás Károly dr. kari dékán búcsú­zott a halottól. A magyar jogtudomány büszke lehet rrra, — mondotta — hogy ilyen puri­tán, tiszta jellemű és szellemű férfit adott a nemzetnek, ki soha sem tört könyökkel előre, nem lúzelgett senkinek, hanem a legtisztább és legszentebb eszközzel: klasszikus tudásával emelkedett a legmagasabbra. Földi javakban szegényen távozik körünkből Doleschall Al­fréd, — fejezte be beszédét a dékán — de nagy gazdagságot hagyott itt nekünk: azt a szelle­met, amelvben a jövő nemzedéket nevelnünk kell. Angyal Pál a Pázmány Péter Tudomány­egyetem tanári kara nevében búcsúztatta a har lottat és beszédében részletesen ismertette azt a pályát, melyet Doleschall Alfréd befutott. Huszonöt évet töltött mint professzor, áz egye­tem falai között S klasszikus szellemben, szi­gorúan, de meleg szívvel és szeretettel nevelte az ifjúságot. Nem vitás — mondotta — ho?y a nemzetközi jogot alaposabban náiánál senki sem ismerte jobban sem előtte, sem'utána, de nagy volt mint jogi író is, s különösen szere­tettel foglalkozott a sajtójoggal. Ezután a koporsót áz Egyetemi Énekkarok gyászénekének kísérete mellett kivitték a gyász- bintóhoz és a temetési menet kivonult a Kere pesi-temetőbe,. ebei .családi . sírboltban helyez­ték örök nyugalomra Doleschall Alfrédet. Huber Ferenc dnnaföldvéri főjegyző bünpőre SZEKSZÁRD. febr. 24. A szekszárdi törvényszék IV'andl-tanácsa kedden kezdte tárgyalni Huber Ferenc duna- fóldvári községi főjegyzőnek és huszonegy tár­sának bűnpörét. Tolna megye alispánja Huber Ferenc fő­jegyzőt különféle szabálytalanságok miatt-fel­függesztette. Fegyelmi eljárás indult ellene és pénzbüntetéssel sújtották. Ezután egy volt for­galmi adóellenőr újabb vádakat emelt Hubér ellen. Sikkasztással, okirathamisítással' és': azzál vádolta, hogy a dunaföldvári villamostelep épí­tésénél 47.000 pengős csalást követett cl. Újabb fegyelmi eljárás indult, amely súlyos visszaélé­seket állapított meg, mire a belügyminisztérium Hubertct felfüggesztette állásától. Ugyanek­kor a szekszárdi királyi ügyészség is megindí­totta a vizsgálatot. Az ügyészség megállapí­totta, hogy a 47.000 pengős csalás vádja alap­talan, azonban beigazolódott az, hogy Huber olyan bírságokat rótt ki a lakosságra, amelyek­hez joga nem volt, és a bírságokat a községi pénztárba nem fizette be. A Dunaföldvár tu­lajdonában levő dunai kavicsbánya bevételeinek kezelésénél is súlyos visszaéléseket állapított meg a királyi ügyész. Kiderült az is, hogy a pénztárból sok esetben hamis nyugtákra napszám címén elszámolt? ösz- szegeket vettek fel, amelyekét a község érdeké­ben adott reprezentációs ebédek és vacsorák költségeinek megtérítésére fordítottak. A vizsgálóbíró maga is megvizsgálta ezeket a visszaéléseket és ennek eredményeképpen a múlt év augusztus 19-én Hub or Ferenc főjegy­zőt és Nagy János adóhivatali ellenőrt letartóz­tatta. A vizsgálat során még húszán kerültök vád alá, akiknek az. a bűnük, hogy Huber utasí­tása folytán kiállították, ellenjegyezték és folyósították a hamis napszám-jegyzékekét, amelyek a reprezentációs lakomák költségeit fedeztek. így kerültek a vádlottak padjára: Veliics Imre és Halmos Béig volt forgalmi adóhiva­tali ellenőrök, Balogh Ferenc és Csernyánszki Pál községi jegyzők, Farkas Imre és Fuchs Vilma díj-nokok, Sebe Andor és Tamás Fe­renc írnokok, Vitt Kornél villamoeüzem-ve- zető, Kun János és Pencz1 Károly volt bí­rók, tíallai György, Sziki István és Szabó Sándor esküdtek, Német István és Pintér Jó­zsef bérautó-tulaj doaiosok, (Izobár György községi pénztáros, Szeleczqy Ferenc dr.- pénz­táréi lenőr, Varga Ferenc és Juhász János községi kertészek. - :• ; A mai tárgyaláson először llnber Ferencet hallgatták ki. Huber elismerte, hogy napszám- jegyzékeket hamisított, de ezzel nem károsí­tották meg a községet, mert csak a kiutalás jogcíme volt hamis, maga a kiutalás nem. A község kavicsának elárusításáról nem tu­dott részletesen elszámolni, mert — -mint mon­dotta — a föl jegyzéseit eltüntették. Tagadta, hogy a községi pénzek kamatait fölvette és felhasználta volna. A fogyasztási adóhivatali bírságolások ügyében azt állította, hogy Nagy János egyezkedett a kihágást elkövető embe­rekkel és a pénzeket sok esetben elsikkasztotta. Ezután zokogva mondotta, hogy neki nem volt szüksége sikkasztásra, hiszen 12Q0—1300 pengő volt a ..jövedelme és ebből úrimódón megélhetett. A délutáni tárgyaláson húsz vádlottat .hall­gattak ki. Az első kihafigatottak fogyasztási adóhivatali alkalmazottak voltak, akik beis­merték, hogy bírságpénzekben egyezte^ meg a jövedéki kihágásokat elkövetőkkel. és ezek­ből a bírságokból jutalékot kaptak.. A Vád­lott községi alkalmazottak, jegyzőik, írnokok jórészben azt vallották, hogy Huber Ferenc parancsára állították ki a hamis napszám- jegyzékeket, amelyekkel a községi költségelő­irányzatban nem szereplő kiadásokat, repre­zentációs cs fuvarköltségeket kifizették. Álta­lában akként nyilatkoztak, hogy Huber igen kemény hivatali főnök volt, aki folyton lét­számcsökkentéssel fenyegetőzött & azért senki som mert neki ellentmondani, hanem vakon követték utasításait. Egyikük azt hangoz­tatta, hogy a visszaéléseket Nagy János fo­gyasztási adóhivatali főnök követte é, aki társait pénzbeli előnyök ígérgetésével arra akarta rábírni, hogy Huber ellen terhelőén, valljanak. A kihallgatások este 7 óra utánig tartottak. Szerdán, kezdik meg a tanúk ki- halígatását. Í29GÉ lilssi iimi in i—inmiwi—y víz-, gáz- és csatornázási berendezést vallat garan-í cía mellett, a legjobb ki­vitelben olcso áron FAZEKAS FERENC VIII. kér., Jozsel-körút 9. (Telefon: J. 390-68) * Költségvetésekkel (Kimenté­sen szolgálok

Next

/
Oldalképek
Tartalom